Magyar történelem
Magyar történelem
1753 A hódmezővásárhelyi és mezőtúri parasztmozgalom
1754 Mária Terézia vámrendelete
1755 A Kőrös megyei parasztmozgalom
1760 A Staatsrat szervezése (fennáll 1848-ig) – A bécsi magyar nemesi testőrség szervezése
1764 A madéfalvi vérengzés, megindul a székelyek kivándorlása
1765 Erdély nagyfejedelemség
1765-1766 A dunántúli parasztmozgalmak
1767 Mária Terézia úrbéri rendelete
1774 Bukovina megszállása
1777 Ratio educationis: Mária Terézia oktatásügyi rendelete – A második Illir Regulamentum; a mo.-i szerbek helyzetének rendezése
1778 A Temesi Bánság visszacsatolása
1779 Fiume Mo.-hoz csatolása
1780-1790 II. József uralkodása
1780-1782 A Placetum Regium megerősítése: a zsidórendelet; a sajtórendelet; a türelmi rendelet; a szekularizációs rendelet; a Helytartótanács és a Magyar Kamara egyesítése; a magyar és az erdélyi kancellária egyesítése.
1748 II. József nyelv-, majd vámrendelete – Jobbágyfelkelés Erdélyben Horia és Closca vezetésével.
1785 A jobbágyrendelet: az örökös jobbágyság eltörlése
1790 II. József visszavonja rendeleteit
1790-1792 II. Lipót király
1792-1838 I. Ferenc király
1792 Martinovics nyílt levele Ferenchez
1793 A vámvonal visszaállítása Mo. és Ausztria között
1794 A magyar jakobinus mozgalom vezetőinek letartóztatása
1795 Sándor Lipót főherceg memoranduma a kormányzás alapelveiről
1795. máj. 20. A jakobinus vezetők kivégzése
1806 Pest megye áttér a magyar nyelv használatára – A II. Ratio Educationis
1807 A szerémségi parasztfelkelés
1809. máj. 15. Napóleon proklamációja a magyarokhoz
1809. jún. 24. A győri ütközet
1809. aug. 31. Napóleon megérkezik Győrbe
1811 Uralkodói rendelet a papírpénz leértékeléséről (ötödére); a rendek tiltakoznak ellene
1815 Országos kolerajárvány
1816 Újabb uralkodói rendelet 40 százalékkal leértékeli a papírpénzt
1822-1823 A megyei ellenállás kibontakozása
1825 Széchenyi felajánlása az Akadémia létrehozására
1828 Az első pesti lóverseny
1830 Széchenyi István Hitel c. művének megjelenése – Az első gőzhajójárat Pest és Bécs között
1831 Wesselényi Miklós: Balítéletekről – Széchenyi István: Világ – Szécskeresztúron kitör a „kolera”-felkelés
1832-1836 Az első reformkori országgyűlés időszaka
1832 Kossuth megindítja az Országgyűlési Tudósításokat
1833 Az országgyűlés két táblája egymás közt magyarul tárgyal
1834 Az országgyűlési ifjak megalakítják a Társalkodási Egyletet
1835 Wesselényi perbefogása
1835-1848 V. Ferdinánd király uralkodása
1836 Kossuth megindítja a Törvényhatósági Tudósításokat
1837 Kossuth letartóztatása
1838. márc. 13-15. A pesti árvíz
1840. ápr. 29. Kossuth, Wesselényi és az egyetemi ifjak kiszabadulása
1841 A magyar Iparegyesület megalakulása – A Pesti Hírlap megindulása – S szatmári 12 pont – Széchenyi István: A’ Kelet népe
1842 A Lánchíd alapkőletétele
1844 A Magyar Kereskedelmi Társaság, a Védegylet, a Gyáralapító Társaság megalakulása
1847. nov. 12. – 1848. ápr. 11. Az utolsó rendi országgyűlés
1848. márc. 6. Az örökváltság elfogadása
1848. márc. 11. A 12 pont megfogalmazása
1848. márc. 15. Országgyűlési küldöttség indul Bécsbe – Forradalom Pesten
1848. márc. 17. Királyi leirat: Batthyány Lajos miniszterelnök.
1848. ápr. 7. A Batthyány-kormány megalakulása
1848. ápr. 14. A kormány Pozsonyból Pestre költözik
1848. szept. 29. A pákozdi csata
1848. okt. 31. A schwechati csata
1848. dec. 2. – 1916. nov. 21. I. Ferenc József uralkodása (Magyaro. Királya 1867.jún.8-tól).
1848. ápr. 14. A Habsburg-ház trónfosztása, Kossuth kormányzó-elnökké választása
1849. ápr. 23-24. Pest felszabadulása
1849. máj. 1. A Szemere-kormány megalakulása
1949. máj. 4-21. Buda ostroma és felszabadítása
1849. máj. 9. Cári kiáltvány Ausztria megsegítéséről
1849. máj 30. Az udvar Haynaut nevezi ki a császári hadak főparancsnokának
1849. júl. 11. Buda és Pest elfoglalása
1849. júl. 31. A segesvári csata – Petőfi halála
1849. aug. 11. Kossuth lemondása – Görgey teljhatalmat kap
1849. aug. 13. A világosi fegyverletétel
1849. okt. 6. Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú kivégzése
1850 Haynau felmentése – Az Ausztria és Mo. közötti vámhatár eltörlése
1851 A Birodalmi Tanács felállítása
1851. dec. 5. – 1852. júl. 14. Kossuth amerikai körútja
1853 Az úrbéri pátens kiadása
1860. ápr. 8. Széchenyi István halála a döblingi elmegyógyintézetben
1860 Táncsics Mihály elítélése – Az Októberi Diploma
1861 A Februári pátens – Deák felirati javaslata – A románok balázsfalvi gyűlése
1861 A szlovák nemzeti gyűlés Túrócszentmártonban
1862 Kossuth Dunai Szövetség-tervének publikálása
1865. ápr. 16. Deák Húsvéti cikkének megjelenése
1866. febr. 22. Deák felirati javaslata
1867. jún. 8. Ferenc József megkoronázása
1868 Az Általános Munkásegylet megalakulása – A horvát-magyar kiegyezés (az 1868. 30. tc.) – A népiskola- és a nemzetiségi törvény (44. tc.)
1871-1879 Andrássy Gyula közös külügyminisztersége
1872 Az első politikai munkásper („hűtlenségi per”)
1873 Pest, Buda és Óbuda egyesítése
1874 Új választójogi törvény
1875-1890 Tisza Kálmán kormánya
1878 A gazdasági kiegyezés megújítása Ausztria és Mo. között – Bosznia és Hercegovina megszállása
1879 A népiskolai törvény
1880 A Mo.-i Általános Munkáspárt megalakulása
1882-1883 A tiszaeszlári „vérvád”; antiszemita hullám Mo.-on
1885 A főrendi ház reformja
1890 május 1-jét először ünnepli a magyar munkásosztály – A Mo.-i Szociáldemokrata Párt megalakulása
1894 A Mo.-i Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulása Engelmann Pál vezetésével
1894. ápr. 2. Kossuth Lajos temetése
1895 Nemzetiségi kongresszus Budapesten
1896. máj. 2. A millenniumi kiállítás megnyitása
1899 Széll Kálmán paktuma az ellenzékkel, a Nemzeti Párt fúziója a kormánypárttal
1899-1903 Széll Kálmán kormánya
1899 Az I. Országos Szakszervezeti Kongresszus
1900 Mezőfi Vilmos újjászervezi a Szociáldemokrata Pártot
