Természettudományok
Természettudományok
1751 A nikkel felfedezése
1751–1752 A Nagy Francia Enciklopédia
1752 Az első villámhárító
1753 Linné kettős nevezéktana
1755 Euler műve a differenciálszámításról – Az első javaslat a pestis elleni védőoltásra (Weszprémi István)
1756 Lagrange variációszámítása
1760 Lambert fotometriai törvénye
1761 Morgagni anatómiája – Lomonoszov felfedezi a Vénusz légkörét
1762 Bradley csillagkatalógusa
1763 Bányászati tanintézet Selmecen
1766 Cavendish felimseri a hidrogén elem voltát
1768 Euler műve az integrálszámításról – Lambert igazolja a π inkommenzurábilis voltát
1769 A Nap–Föld távolság első pontos mérése (Hell Miksa)
1772–1774 A nitrogén és az oxigén elem voltának igazolása
1773 Bode csillagászati törvénye
1774 A klór felfedezése
1781 W. Herschel felfedezi az Uránuszt–Messier csillagkatalógusa
1782 Müller Ferenc felfedezi a tellúrt – Laplace megalkotja a mechanika differenciálegyenleteit – A budai mérnökképző, a későbbi Műegyetem alapítása
1783 Lavoisier tagadja a flogiszton-elméletet – Leírják a víz összetételét
1785 A digitálisz első, tudományos leírása
1787 Saussure megmássza a Mont Blancot
1788 Langrange műve az analitikus mechanikáról
1789 Az urán felfedezése (Klaproth) – Lavoisier tömegmegmaradási törvénye
1791 Kempelen Farkas: Az emberi beszéd mechanizmusáról
1793 Sprengel felismeri a virágok rovarbeporzását
1794 A modern antropológia megalapozása (Chladni) – Az École Polytechnique alapítása – E. Darwin: Zoonómia
1795 Az ábrázoló geomatria megalapozása (Monge)
1796 Cuvier paleontológiája – Laplace: Égi mechanika – Jenner első himlőoltásai
1797 Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust) – A keszthelyi Georgikon, a kontinens első gazdasági akadémiája
1798 Cavendish ingakísérletével igazolja a Föld forgását – B. Thompson hőelmélete – Legendre számelmélete
1799 Gauss megfogalmazza az algebra alaptételét
1801 A szövettan megalapozása – A Ceres felfedezése (Piazzi) – A fény modern hullámelmélete (Young) – Haüy ásványtani kézikönyve – Lalande csillagkatalógusa – Gauss lefekteti a számelmélet alapjait
1802 Az ibolyántúli sugarak felfedezése – A Gay–Lussac-féle I. gáztörvény
1803 Berthollet elmélete a vegyületek lehetséges felépítéséről
1804 Humboldt megalapozza a növényföldrajzot, az összehasonlító éghajlattant és a vulkanológiát – A morfin felfedezése
1805 Goethe első természettudományos írásai, beszámol az általa felfedezett állközépcsontról
1807 A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton) – A nátrium előállítása
1808 Davy előállítja a káliumot, kalciumot, stronciumot és báriumot – Gay–Lussac II. gáztörvénye
1809 A lamarckizmus kibontakozása – Előállítják a nikotint – Monge megalapozza a differenciálgeometriát
1811 Berzelius megalapozza az elektrokémiát – Befejeződik az első nagy Brockhaus-lexikon szerkesztése – A jód előállítása – Megszületik az Avogadro-törvény – Az ívfény előállítása
1813 A modern vegyjelek bevezetése – Megjelenik Davy mezőgazdasági kézikönyve
1815 A fény hullámelméletének igazolása (Fresnel) – Megfejtik a sóképződést
1816 Az orvosi sztetoszkóp felfedezése
1817 A paralízis kórképének leírása – Cuvier katasztrófaelmélete – A szuperfoszfát előállítása
1818 Az Encke-üstökös felfedezése – Megjelenik Bessel csillagkatalógusa
1819 Az áram mágneses hatásának felismerése – A leíró földtan megalapozása – Kőrösi Csoma Sándor első kutatóútja
1820 Ampere elektromágnesség-elmélete
1821 A termoelektromosság felfedezése
1822 Poncelet megalapozza a projektív geometriát – Fourier hőelmélete – Megjelenik a kristálytan kézikönyve (Haüy)
1823 Bolyai János elkezdi kidolgozni nem-euklideszi geometriáját
1824 A Carnol-féle körfolyamat felismerése
1825 Az alumínium és a bróm felfedezése – Az Ohm-törvény – A Magyar Tudós Társaság alapítása
1826 Lobacsevszkij első dolgozata a nem-euklideszi geometriáról
1827 A Brown-mozgás leírása – Felismerik a vegyületek izomériáját – A megtermékenyítés sejttani alapjának felfedezése
1828 Az első, szintetikus úton előállított szerves vegyület
1830 Lyell geológiai kézikönyvének első kötete (a modern geológiai kezdete)
1831 Bolyai János: A tér abszolút igaz tudománya – A magnézium előállítása – A mágneses indukció (Faraday) – A kloroform előállítása
1832 Galois megalapozza a matematikai csoportelméletet
1833 Az enzimkutatás kezdete – Gauss földmágnesség-elmélete – Oken természetrajzi kézikönyvének első része
1834 Az elektrolízis alaptörvényei (Faraday) – Az elektromosságtan Lenc-szabálya – A Hamilton-függvények
1835 Bassi megalapozza a modern bakteriológiát – A tudományos régészet kezdete
1837 A Poisson-féle valószínűségi eloszlás – Bolzano tudományelmélete – A modern sejtelmélet – A szerves és szervetlen kémia egységének kimondása (Dumas és Liebig)
1838 Az első csillag-parallaxis mérés
1840 A komplex függvénytan megalapozása (Cauchy) – Liebig kémiai alapműve – A kísérleti elektrofiziológia kezdete – Az első enzim, a pepszin felfedezése
1841 A hipnózis orvosi alkalmazásának kezdete
1842 Az energiamegmaradás elvének megfogalmazása (Mayer) – A Doppler-effektus felismerése – A narkózis az orvoslásban
1843 A Joule-féle hőelmélet – A Hamilton-elmélet a matematikában – A napfoltgyakoriság szakaszosságának felismerése
1844 A petesejt modern elmélete – Agassziz megalapozza a modern őslénytant
1845 A diamágnesség felfedezése – Humboldt megkezdi kézikönyvének (Kosmos) közreadását
1846 A Neptunusz felfedezése (Galle) – A Molle protoplazma-kutatásai
1847 Semmelweis felismeri a gyermekágyi láz okát – A kloroformos altatás bevezetése – Az energiamegmaradás elvének általánosabb megfogalmazása (Helmholtz) – A Boole-algebra – A Kirchhoff-törvények
1848 Az abszolút null fok definiálása (Kelvin)
1849 Livingstone első Afrika-expedíciója – A fénysebesség pontos meghatározása
1850 Az első spirálgalaxis felfedezése – A hőtan II. főtétele (Clausius és W. Thomson)
1851 Helmholtz szemtükre
1852 A Morse-abc – Bevezetik a vegyérték fogalmát – A magnézium felfedezése
1853 A Riemann-geometria
1855 Spencer hipotézise a természetes kiválasztódásról – Az Addison-kór leírása
1856 A Neander-völgyi ősemberlelet – A kokain előállítása
1857 A katódsugarak felfedezése – Meghatározzák, hogy a szénatom 4 vegyértékű
1858 Virchow sejtkórtana – A gégetükrözés módszerének kidolgozása (Czermak) – Megfejtik a szénatomok kapcsolódását (Kekulé)
1859 Darwin könyve a természetes szelekció elvéről – A színképelemzés feltalálása (Bunsen és Kirchhoff)
1860 A kolloidkémia kezdete – A szerves kémia első szintézise (Berthelot) – A linóleum
1861 Az első ősmadárlelet megtalálása – A szerves vegyületek szerkezetének leírása (Butlerov) – A Pasteur-elmélet: a természetben nincs biogenezis
1863 Huxley teóriája az ember és az emberszabású majom biológiai rokonságáról – Szecsenov reflexológiai kutatásainak kezdete – Dirichlet számelmélete
1864 A tömeghatás törvénye a kémiában – Megkezdik Brehm állattana kiadását
1865 Mendel örökléstani törvénye – A humángenetika kezdete (Gaiton) – Kekulé megfejti a benzol szerkezetét – Clausius megalapozza az entropia fogalmát – A Loschmidt-szám – Clausius kinetikai gázelmélete – A karbolos fertőtlenítés (Lister) – A dinamit (Nobel)
1868 A cro-magnoni ősemberlelet – A hélium felfedezése a Nap színképében
1869 Mengyelejev és Meyer periódusos rendszerei
1870 A trójai ásatások kezdete
1871 Darwin: Az ember származása – A fény elektromágnes hullám voltának hipotézise (Maxwell)– A budapesti Műegyetem – Megkezdik Broca antropológiájának közreadását
1872 Az irracionális számok elmélete (Dedekind) – A kolozsvári egyetem alapítása
1873 A Maxwell-egyenletek – Cantor halmazelmélete – A mikroszkópia modern elmélete (Abbe) – Suess tektoniaki elmélete
1874 Haeckel antropogenezise – Kovalevszkaja a parciális differenciálegyenletekről
1877 A lepra bacilusának leírása – Boltzmann az entrópiáról – Az oxigén cseppfolyósítása – A reakciósebesség elve a kémiában (van’t Hoff)
1878 A stafilokokkusz és a streptokokkusz leírása (Pasteur)
1879 A gonokokkusz leírása – A szaharin előállítása – A Hall-effektus
1880 A malária és a hastífusz kórokozójának leírása
1881 Feltárják Olympiát – Pasteur veszettség elleni oltása – A piezoelektromosság felfedezése (P. Curie) – A reális gázok állapotegyenlete (van der Waals) – A Michelson-kísérlet a fizikában
1882 A tbc kórokozójának felfedezése (Koch) – A pszichoanalízis kezdete (Breuer) – Az indigó szerkezetének leírása (Baeyer)
1883 A kolera kórokozójának felfedezése (Koch) – A nitrogén és a levegő cseppfolyósítása
1884 A diftéria és a tetanusz kórokozójának leírása – A helyi érzéstelenítés alkalmazásának kezdete – Mecsnyikov fagocitaelmélete
1885 Az Eötvös-törvény – A Balner-formula
1886 A germánium felfedezése – A csősugarak felfedezése – A steril műtéti körülmények bevezetése
1887 Az elektrolitikus disszociáció elmélete (Arrhenius) – Az elektromágneses hullámok kimutatása (Hertz) – A Mach-szám – A Le Chatelier-elv – A humorális immunitás tana (Fodor József) – A cukrok szerkezetkutatásának kezdete (Fischer)
1888 A katalizátorkutatások kezdete (Ostwald) – Micsurin első növénynemesítései – A diabetes okának felismerése
1889 Galton örökléstani elmélete – A Peano-axiómák
1890 A tetanuszszérum előállítása (Behring); a passzív immunizálás kezdete – Az Eötvös-inga
1891–1894 A jávai majomeberlelet feltárása
1892 A szerves vegyületek elnevezéséről dönt a genfi konferencia – Nansen az Északi-sarkon
1893 Az aszpirin előállítása – Az első nemesgáz, az argon felfedezése – A pestis kórokozójának felfedezése
1895 A diftériaszérum előállítása – A hidrogén cseppfolyósítása – A röntgensugarak felfedezése – A hélium felfedezése a Földön
1896 A radioaktivitás felfedezés – A Zeeman-effektus
1897 A malária kórokozójának felfedezése – A sejtmentes erjedés leírása – A (szabad) elektronok felfedezése (J. J. Thomson) – A matematikai hálóelmélet megalapozása
1898 A polónium és rádium felfedezése – Ciolkovszkij első rakétaelmélete – A xenon, a kripton és a neon felfedezése
1899 Hilbert műve a geometria alapjairól – A purin, ademin és guanin szintézise (Fischer) – Megkezdődik Knószosz feltárása
1900 Fejér Lipót sorösszegzési eljárása – Planck kvantumhipotézise – Lebegyev a fénynyomásról – A gammasugárzás felfedezése – A koffein szintézise – A sztratoszféra-kutatások kezdete
