Kelta, germán mitológia

Full text search

Kelta, germán mitológia
A kelta népek vallása erősen természeti jellegű, mágikus mozzanatokban módfelett gazdag. A kelta mitológiai világkép istenei között égi, természeti, harci és technikai isteneket egyaránt találunk. A gallok főistene Taranis és Sucellus, az íreké Danu és Dagda, a walesieké Gwydyon. Közösen birtokolják a mennydörgést és a villámlást; ők az istenvilág királyai. E főistenek női párjaikkal együtt szerepeltek a mítoszban, s később gyakran azonosították őket Róma isteneivel. A harci istenek csoportjába tartozott a gall Teutates, a háború és a bőség istene, akinek tiszteletére emberáldozatot is bemutattak a történeti időkben.
A kelta népek fejlett kézműves kultúrájának köszönhetően vallási világukban is jelentős hely jutott a kézműves mesterember-isteneknek. Ezek sorába tartozik Lug, minden mesterség, főként a kereskedés ura. Luchtaire az isteni ács, Credne bronzkovács, Goibniu pedig az írek kovácsistene. Az ugyancsak ír Brigit istennő anyaistennő, de egyben a kovácsok és az orvosok patrónusa. Termékenységisten Rosmerta, Cernunnos, míg Mabon és Borvó a gyógyítás istenei. Ezeken túl az erdőknek, forrásoknak és más természeti képződményeknek is istenalakokat feleltettek meg a gallok, ill. a kultuszt ápoló papjaik, a druidák s a mítoszénekes bárdok.
Az Edda-kéziratok alapján rekonstruálható germán mitológia alapja az istenek két csoportra (ázok és vánok) tagolása. Áz főistenek Odin, Thor és Tyr, ván főisten Freyr. Freyr a termékenység istene; párja, Freyja szerelemistennő. Odin a germán népek főistene, az ég ura, teremtő és varázsló. Harci isten is, bár az igazi germán hadisten inkább Tyr. Thor az eső és a mennydörgés, a föld termékenységének istene. Baldr a germán napisten, Loki pedig a legtekintélyesebb gonosz, ártó isten, aki a mítoszban orvul elpusztítja a napistent. Sok kisisten és démoni lény tartozik még a germán pantheon alakjai közé. Így Odin kísérői, harcosai a Valkűrök, ők kísérik a halott vitéz lelkét az istenek és a holtak birodalmába, a Valhallába. Az ember sorsát a Nornák, a világfa alatt tanyázó sorsdémonok szabják meg, az egyes embereket pedig védőszellemek, a Fygják vigyázzák.
A mitológiai elbeszélések fontos forrásai a germán hősmondák és hősi énekek, amelyek közül a Nibelung-mondakör a legismertebb. E művekben istenek, démonok, félistenek és halandó hősök küzdenek egymással; a történetek egy része később a keresztény germánság népi vallásosságában és folklórjában is fennmaradt.
Mindezen túl a germán hit jó néhány természeti démont, törpét, óriást is ismer, akik a népmesékben maradtak az európai kultúra máig ismert figurái.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi