Halászat

Full text search

Halászat
A 80-as évek közepére lényegében konfliktusmentessé vált az a gyakorlat, hogy egyes part menti országok 200 tengeri mérföldre terjesztették ki ún. különleges gazdasági övezetük határát. A nemzetközi jogban 1977-től vált elfogadottá – s a legtöbb érintett ország azóta él is vele -, hogy a korábbi 6, ill. 12 mérföldes (10, ill. 20 km) sáv helyett a partvonaltól 200 mérföldnyi (320 km) távolságban párhuzamosan futó képzeletbeli vonalat lehet a felségvizek határának minősíteni. Ezen belül csak az adott országok hajói halászhatnak. Más államok tengerészhajóinak tevékenysége az adott ország engedélyének a függvénye. (A part menti talapzat nyersanyagkincsének kiaknázását is csak a partszakaszt birtokló ország jogosult végezni).
Ez a gyakorlat az első években sok konfliktus forrása volt. Emlékezetes az Izland és Nagy-Britannia között kirobbant „tőkehalháború”, amelyben halászhajók gyakorta őrnaszádok fenyegetésével kerültek szembe. E nézeteltérések alapja az volt, hogy az egymással szemben fekvő partszakaszok között kisebb volt a távolság, mintsem hogy mindkét fél élhetett volna a 200 mérföldes kiterjesztés jogával. Az ilyenkor kínálkozó távolságmegfelezést a felek némelykor egyéb okokra – Izland esetében pl. a halászatra való erős ráutaltságra – hivatkozva elutasították, és ez vezetett a konfliktusokhoz.
A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1986 októberében úgy rendezte a Bering-szorosban egymást átfedő halászati övezetek kérdését, hogy a korábban vitatott tengerrészen mindkét fél hajói halászhatnak, harmadik ország vízi járművei azonban nem.
Több hónapig megrekedt tárgyalások után 1986 áprilisában Japán és a Szovjetunió csak a korábbinál lényegesen kisebb mennyiségű hal kifogását engedélyezte a másik félnek a saját part menti övezetében.
Az EGK-ban némi előrehaladás történt 1986-ban a közös halászati politika kidolgozásában. A halállomány védelmében a Közösség minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést kívánt bevezetni, különösen a vonóhálós halászatot készül csökkenteni.
Norvégia bejelentette, hogy 1987-től felhagy a bálnák iparszerű vadászatával. A skandináv állam az utolsó a Nemzetközi Bálnavadász Szervezet (IWC) tagjai közül, amely kinyilvánította, hogy felhagy a bálnavadászattal. Izland, Japán, a Szovjetunió és Dél-Korea még folytat bálnavadászatot, de már bejelentették, hogy rövidesen ők is abbahagyják. Az oslói döntés állítólag amerikai nyomásra született: Washington kilátásba helyezte a skandináv országokból származó halászati termékek importjának leállítását, amennyiben Norvégia folytatja a bálnavadászatot.
A part menti gazdasági övezet 200 mérföldre való kiterjesztése eltérő módon hatott a jelentősebb halászflottát fenntartó országokra. A nyugat-afrikai államok vagy az atlanti-, ill. a csendes-óceáni partvidékkel egyaránt rendelkező dél-amerikai országok sokat nyertek a halászati erőforrások jogi úton történő bebiztosításával, a saját partjaiktól távol tevékenykedő flották viszont – pl. az NSZK-é – kiszorultak ezekről a lelőhelyekről.
Az OECD 1986-os jelentése szerint az utóbbi évtizedben teljesen átrendeződött a világ éves halfogásából általában 20%-kal részesedő part menti halászat. Ez a 12-14 millió tonnára tehető mennyiség most szinte kivétel nélkül a saját felségvizeken működő (nemzeti) flották zsákmánya. A nemzetközi előírások módosításának eredetileg az volt a célja, hogy ezeknek az erőforrásoknak nemzeti kézbe adásával mérsékeljék a túlzott lehalászást, és konzerválják az állományt.
Az országuktól távol halászó flottát fenntartó Dél-Korea, Tajvan, de több szocialista ország is, mint pl. a Szovjetunió és Lengyelország ezért többnyire kétoldalú megállapodásra kényszerültek a kiszemelt parti vizeket birtokló államokkal.
A 70-es években még az emberi fogyasztásra szánt halfogás egynegyed részét produkálták a hosszú távú halászatra berendezkedett flották azokon a vizeken, amelyek most már egyes államok saját gazdasági övezetének minősülnek. Ezt a mennyiséget most részben a nemzetközi vizekről kénytelenek befogni.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi