ANGOLA
ANGOLA
Angolai Népi Köztársaság
República Popular de Angola (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 1246700 km2, Magyarországnál kb. 13-szor nagyobb. Fekvés: DNy-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Szomszédai: Zaire (E), Zambia (K), Namíbia (D); Cabinda tartományt – melyet Zaire választ külön az országtól – Kongó (É) határolja. Felszín: A keskeny parti síkságból 900–2000 m magas, termékeny fennsík emelkedik ki; D-en sivatag. Cabinda tartományt trópusi erdő borítja. Legmagasabb pont: Morro Moco (2620 m). Legjelentősebb folyók: Cuanza, Cunene, Cubango.
Népesség: Lakosság (*1985): 8750000 (10% nomád). Népsűrűség: 7,0/km2. Etnikai csoportok: bantu (ovimbundu 38%, kimbundu 23%, bakongo 13% stb.); mesztic 2%, fehér 1%. Nyelvek: portugál (hiv.), bantu nyelvek. Vallások: r. kat. 46%, törzsi vallású 42%, protestáns 12%. Városi lakosság: 24%. Főváros: Luanda (*1984): 1100000. Városok (1982): Huambo 61885; Lobito 59258; Benguela 40966.
Államforma: népi köztársaság. Állam- és kormányfő: José Eduardo dos Santos (szül. 1942. aug. 28.). Nemzeti ünnep: nov. 11., dec. 10.
Gazdaság: Pénznem: kwanza (1988. jún.: 31,47 =1 USD). GDP (1982): 7,6 Mrd USD. GNP/fő (1985): 500 USD. Gazdasági növekedés (1982): 2,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 60,0%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1984): 2,0 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gyémánt, kávé, szizál, hal, faanyag, cement, pálmaolaj, kukorica. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 49%, Bahama-szigetek 15%. Import (1984): 636 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, gép, berendezés, vegyipari termék, gyógyszer, közlekedési eszköz, nyersvas, acél. Főbb importpartnerek: Portugália 15%, Franciao. 12%, Szovjetunió 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 2952 km. Közúti hálózat (1974): 72323 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 56000; egyéb gépjármű: 29000. Főbb kikötők: Cabinda, Lobito, Luanda. Hírközlés: Tv (1985): 40000. Rádió (1985): 230000. Telefon (1982): 40000. Napilap (*1984): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984) : férfiak: 42,0; nők: 44,0 év. Születés (1985): 47,0‰. Halálozás (1985): 20,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1985): 143,0‰. Kórházi ágyak (1980): 20700. Orvosok (1980): 436. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 12000.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 41%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
A volt portugál gyarmat, majd tengerentúli megye 1975. nov. 11-én válik függetlenné. Az új alkotmány marxista ihletésű. Az MPLA (Angolai Népi Felszabadító Mozgalom) vezetője, Agostinho Neto kubai csapatok támogatásával száll szembe a korábbi belső szövetségesekkel, az FNLA-val (Angola Nemzeti Felszabadítási Frontja) és az UNITA-val (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért). 1976. nov.-ben Angolát felveszik az ENSZ-be, okt.-ben barátsági és együttműködési szerződést köt a Szovjetunióval. Neto 1979. szept.-i halála után helyére Eduardo dos Santos kerül. Az MPLA és az állam elnökét 1985. dec.-ben megerősítik hivatalában. 1988-ban angolai-kubai-amerikai tárgyalások kezdődnek a kubai csapatok távozásáról Angolából. Mivel ez a namíbiai rendezéssel is összefügg, a tárgyaláshoz csatlakoznak a dél-afrikaiak is.
