DÉL-KOREA

Full text search

DÉL-KOREA
Koreai Köztársaság
Daehan-Minkuk (koreai nyelven)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 98484 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: K-Ázsia É-i részén. Szomszédai: KNDK (É). Felszín: A Sárga-tenger partvidékén főleg síkság; K-en hegyvidék, DNy-on alacsony dombvidék. Legmagasabb pont: Halla-san (1950 m). Legjelentősebb folyók: Han, Raktong.
Népesség: Lakosság (*1986): 41840000. Életkor szerint: 0–14: 36,0%; 15–59: 57,3%; 60–: 6,7%. Népsűrűség: 409,9/km2. Etnikai csoportok: koreai 98%; tunguz, kínai, mongol, japán. Nyelvek: koreai (hiv.), angol. Vallások: buddhista, konfuciánus, keresztény. Városi lakosság: 64%. Főváros: Szöul (1984): 9501413. Városok (1984): Puszan 3495289; Tegu 2012039; Incshon 1295107.
Államforma: köztársaság. Államfő: Cson Tu Hvan (szül. 1931. jan. 18.). Kormányfő: Kim Csong Jul (1987. júl. óta). Nemzeti ünnep: márc. 1., aug. 15.
Gazdaság: Pénznem: dél-koreai von (1988. jún.: 739,06 = 1 USD). GDP (1987): 120,9 Mrd USD. GDP/fő (1987): 2874 USD. Gazdasági növekedés (1987): 11,7%. Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 12,23. Fogyasztói árváltozások (1987): 3,2%. Munkanélküliség (1987): 3,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%; ipar és bányászat 22%. Export (1986): 33,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: textília, gép, berendezés, hajó, híradás- és számítástechnikai berendezés. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 40%, Japán 15,6%, Hongkong 5%, NSZK 3,6%. Import (1986): 29,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vegyipari termék, nyersanyag, gép, berendezés. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 25%, Japán 24%, Szaúd-Arábia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 3121 km, ebből villamosított: 411 km. Közúti hálózat (1983): 53936 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 556659; egyéb gépjármű: 541048. Főbb kikötők: Puszan, Ulszan, Incshon. Hírközlés: Tv (1984): 8,1 M. Rádió (1984): 10,2 M. Telefon (1985): 6517395. Napilap (1985):171/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 64,9; nők: 76,3 év. Születés (1985): 23,5‰. Halálozás (1985): 7,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 30,0‰. Kórházi ágyak (1983): 59099. Orvosok (1982): 28365 (+4266 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1440.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1983): 92%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
Az 1948. aug. 8-án kikiáltott köztársaság 1965–72 között az amerikaiak mellett kötelezi el magát a vietnami háborúban, így adja vissza a koreai háború alatt kapott kölcsönt. Pak Csong Hi tábornok-elnök 1972-ben alkotmányt hagyat jóvá, amely meghatározatlan időre biztosítja hivatalát. 1979. okt.-ben a titkosszolgálat vezetője meggyilkoltatja az elnököt. Miután néhány hónapra civil politikus veszi át a kormányzást, 1980. aug.-ban Cson Tu Hvan, a rendszer „erős embere” választatja magát elnökké. Az ellenzék vezérét (Kim Dze Dzsung) halálra ítélik, de nemzetközi tiltakozás hatására kegyelmet kap. Hiába szerez Cson Tu Hvan többséget pártjának az 1985. febr.-i választásokon, egyre erősödik a rendszer ellen tiltakozók tábora. A sokasodó diák- és utcai tüntetések miatt a rendszer 1987-ben engedményekre kényszerül: kiszabadulnak a politikai foglyok, felújul az alkotmányvita, s az év végére általános és közvetlen elnökválasztásokat hirdetnek meg. Ebben az ellenzék képviselői is indulhatnak. Az 1987-es új alkotmány megfosztja az államfőt a parlament feloszlatásánakjogától, a hadsereget pedig semlegességre kötelezi. A dec.-i választásokon Ro Te Vu, Cson Tu Hvan jelöltje nyeri el a legtöbb szavazatot. A 2 ellenzéki vezető együttesen több voksot szerez, de Kim Dze Dzsung és Kim Jung Szam egymással is vetélkedik az elnöki posztért. Ro Te Vu 1988-ban igyekszik megbékíteni az országot, hogy az olimpia kezdetére – amelyre 161 ország jelentkezik a NOB-határidőig – helyreálljon a belső béke. A politikai zavargások idején a gazdaság szinte töretlenül fejlődik. D-Korea exportrohama egyes iparcikkeknél már Japán pozícióit fenyegeti. Az 1988. ápr.-i parlamenti választásokon az elnök elveszíti többségét a parlamentben. A sztrájkok és a tüntetések az olimpia előtt sem szünetelnek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi