DZSIBUTI
DZSIBUTI
Dzsibuti Köztársaság
République de Djibouti (franciául)
Jumhuriya Djiboutiya (arabul)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 22000 km2, Magyarországnak kb.egynegyede. Fekvés: K-Afrika É-i partvidékén; az Arab-félszigettől a Bab-el Mandeb tengerszoros választja el. Szomszédai: Etiópia (É, Ny), Szomália (D). Felszín: A tengerparti félsivatagos, sivatagos síkság lépcsőzetesen emelkedik a fennsíkokat közrezáró K-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pont: Moussa Ali (2063 m). Legnagyobb tavak: Assal-tó, Abbé-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 460000. Népsűrűség: 20,9/km2. Etnikai csoportok: szomáli (issza) 48%; afar 38%; fehér 9%; arab 5%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), issza, afar. Vallások: mohamedán (szunnita) 94%, r. kat. Városi lakosság: 60%. Főváros: Dzsibuti (Djibouti) (1985): 200000. Városok (1985): Dikhil 30000; Tadjoura; Obock.
Államforma: köztársaság. Államfő: Hassan Gouled Aptidon (szül. 1916). Kormányfő: Sarkat Gourad Hamadou (1978. szept. 30. óta). Nemzeti ünnep: jún. 27.
Gazdaság: Pénznem: franc (dzsibuti frank) (1988. jún.: 176,15 = 1 USD). GNP (1984): 307 M USD. GNP/fő (1984): 760 USD. Gazdasági növekedés (1982–83): 1,2%. Export (1981): 12,1 M USD. Főbb exportcikkek: bór, állati termék, só. Főbb exportpartner: Franciao. 87%. Import (1981): 208 M USD. Főbb importcikkek: textília, élelmiszer, iparcikk, kőolaj. Főbb importpartnerek: Franciao. 47%, Japán 8%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 106 km. Közúti hálózat (1983): 2906 km; ebből burkolt: 300 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 12000; egyéb gépjármű: 950. Főbb kikötő: Djibouti. Hírközlés: Tv (1985): 10000. Rádió (1985): 30000. Telefon (1984): 6400.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 50 év. Születés (1985): 49,2‰. Halálozás (1985): 18,3‰. Népességnövekedés (1985): 3,0%. Csecsemőhalandóság (1985): 132,0‰. Kórházi ágyak (1984): 1182. Orvosok (1984): 46 (+3 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 17%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
Az 1967. márc-i népszavazás elutasítja a függetlenséget, s a francia fennhatóság folytatását kéri. Giscard d'Estaing elnöksége alatt 1977. jún. 27-én Dzsibuti önálló lesz. Az 1981. okt.-i alkotmány Dzsibutit egypártrendszerű állammá nyilvánítja; a vezetés 1977 óta változatlan.
