JUGOSZLÁVIA
JUGOSZLÁVIA
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija (szerbhorvát, macedón, szlovén nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 255804 km2, Magyarországnál majdnem 3-szor nagyobb. Fekvés: DK-Európában, a Balkán-félsziget földközi-tengeri partján. Szomszédai: Olaszország (Ny), Ausztria, Magyarország (É), Románia, Bulgária (K), Albánia (D), Görögország (DK). Felszín: Háromnegyed részén a tengerből meredeken kiemelkedő karsztos hegylánc, amely termékeny medencéket zár közre. Partvidéke erősen tagolt. Legmagasabb pont: Triglav (2863 m). Legjelentősebb folyók: Dunav (Duna), Sava (Száva), Tisa (Tisza). Legnagyobb tavak: Ohridi-tó, Preszpa-tó, Shkodrai-tó.
Népesség: Lakosság (*1985): 23120000. Életkor szerint: 0–14: 23,5%; 15–59: 63,7%; 60–: 12,8%. Népsűrűség: 90,4/km2. Etnikai csoportok: szerb 36%; horvát 20%; bosnyák 9%; szlovén 8%. albán 8%; macedón 6%; magyar 2%; montenegrói 2%. Nyelvek: szerb (hiv.), horvát (hiv.), makedón (hiv.), szlovén (hiv.), albán, magyar. Vallások: görögkeleti 41%, r. kat. 32%, mohamedán 12%, vallás nélküli 12%. Városi lakosság: 46%. Főváros: Beograd (Belgrád) (1981): 1470073. Városok (1981): Zagreb (Zágráb) 1174512; Skopje 506547; Sarajevo 448500.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Lazar Mojszov (1986. máj. óta). Kormányfő: Branko Mikulic (1986. máj. 16. óta). Nemzeti ünnep: nov. 29.
Gazdaság: Pénznem: dinar (jugoszláv dínár) (1988. jún.: 2231,35 = 1 USD). GDP (1987): 52 Mrd USD. GDP/fő (1987): 2223 USD. Gazdasági növekedés (1987): 0,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1987): 4,9. Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 16. Fogyasztói árváltozások (1987): 121%. Munkanélküliség (1987): 13,6%, Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%. Export (1985): 10,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: élelmiszer, dohány, cement, bauxit, ólom-, réz-, cinkérc, fa, gép, szállítóeszköz. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 31%, Olaszo. 9%, NSZK 8%, Csehszlovákia 5%. Import (1985): 12,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gyapot, gyapjú, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 19%, NSZK 15%, Olaszo. 8%. Egyesült Államok 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 9283 km; ebből villamosított: 3534 km. Közúti hálózat (1985): 99226 km; ebből burkolt: 66999 km; autópálya (1986): 720 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 2824267; egyéb gépjármű: 218551. Főbb kikötők: Rijeka, Split, Dubrovnik. Hírközlés: Tv (1985): 4,1 M. Rádió (1985): 4,5 M. Telefon (1985): 3322000. Napilap (1984): 104/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 68,0; nők: 73,0 év. Születés (1985): 16,0‰. Halálozás (1985): 9,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1985): 30,0‰. Kórházi ágyak (1984): 139645. Orvosok (1984): 46668. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 670.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 90%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
A II. világháború után a szocialista táborban éveken át elszigetelt ország az 50-es évek végétől minden szomszédjával normalizálja kapcsolatait. Végül 1975-ben Olaszországgal egyezik meg arról, hogy Jugoszlávia lemond Triesztről, a várost környező terület viszont a balkáni ország fennhatósága alá kerül. Bulgáriával még ma is kisebb nézeteltérések vannak Macedónia kapcsán. Az évtizedeken át vezető szerepet betöltő korábbi partizánhőst, Tito marsallt az 1974-es új alkotmány alapján összeült kétkamarás parlament életfogytiglani elnökké kiáltja ki. Josip Broz Tito halála után (1980. máj.) a törvényhozók a kollektív vezetés elvét fogadják el, miszerint az állam, a parlament és a párt – a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége – vezetője évenként változik, a miniszterelnöki poszt viszont 4 évre szól. 1986. máj.-ban Sinan Hassani, albán nemzetiségű politikus az államelnök, a történelemben először nem szláv vezető. 1987. máj.-tól a macedón Lazar Mojszov lép a helyére. A kormány vezetését Branko Mikulic veszi át Milka Planinctól, hogy a növekvő inflációval (1987-ben több mint 100%), a gazdaság rendkívüli gondjaival megbirkózzék. Szigorú intézkedései következtében (bérbefagyasztás) 1987. márc.-ban tüntetésekre kerül sor, a kormány néhány tervét visszavonja. 1988. febr.-ban Belgrádban először találkoznak a balkáni térség külügyminiszterei. Máj.-ban hatályon kívül helyezik az 1987. okt.-ben bevezetett bérbefagyasztási intézkedéseket. A parlament elveti a horvát és a szlovén képviselők bizalmatlansági indítványát. Ez az első eset az országban arra, hogy a kormány gazdaságpolitikáját egy csoport a parlamentben ily módon kérdőjelezi meg. Az elnök 1988-ban Raif Dizdarević. Szept.-ben országszerte nemzetiségi zavargások zajlanak. Szerbiában azt fontolgatják, hogy a két autonóm területet – Koszovót és a Vajdaságot – szorosabb belgrádi irányítás alá vonják.
