KUBA
KUBA
Kubai Köztársaság
República de Cuba (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 114524 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: A karib-tengeri Nagy-Antillák legnyugatibb részét képező szigetek. Felszín: A legnagyobb sziget (Kuba) nagy része síkság és alacsony dombvidék. K-en magas hegyek; a partvidék ingoványos. Legmagasabb pont: Turquino (1971 m). Legjelentősebb folyók: Cauto, Sagua La Grande.
Népesség: Lakosság (*1986): 10190000. Életkor szerint: 0–14: 55,9%; 15–59: 32,8%; 60–: 11,3%. Népsűrűség: 89/km2. Etnikai csoportok: fehér 70%; mesztic és mulatt 15%; fekete 12%; kínai. Nyelv: spanyol. Vallás: r. kat. 90%. Városi lakosság: 71%. Főváros: La Habana (Havanna) (*1984): 1972363. Városok (*1981): Santiago de Cuba 536455; Santa Clara 525402; Camagüey 480402.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Fidel Castro (szül. 1926. aug. 13.). Nemzeti ünnep: jan. 1., júl. 26.
Gazdaság: Pénznem: kubai peso (1988. jún.: 0,76 = 1 USD). GNP (*1983): 8,0 Mrd USD. GNP/fő (1983): 800 USD. Gazdasági növekedés (1986): 1,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 25%; ipar és kereskedelem 47%. Export (1985): 8,56 Mrd USD. Főbb exportcikkek: cukor, dohány, hal, színesfém. Főbb exportpartner: Szovjetunió 74%. Import (1985): 8,59 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, energia, közlekedési eszköz, közszükségleti cikk, élelmiszer. Főbb importpartner: Szovjetunió 67%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 4909 km (+9638 km ipari vasút); ebből villamosított: 151 km. Közúti hálózat (1985): 11746 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 49841. Főbb kikötők: Havanna, Santiago de Cuba, Matanzas. Hírközlés: Tv (1985): 1977000. Rádió (1985): 3282000. Telefon (1985): 493000. Napilap (1984): 129/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1980): férfiak: 71,0; nők: 74,0 év. Születés (1985): 18,0‰. Halálozás (1985): 6,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 21,0‰. Kórházi ágyak (1985): 53000. Orvosok (1985): 20490. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 600.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 96%.
A spanyol uralom alól 1898. dec. 10-én felszabaduló sziget amerikai befolyás alá kerül, aminek csak az 1959. jan. 1-jei forradalmi győzelem vet véget. Az I. (1975) és a II. (1980) pártkongresszuson még a forradalmat megvívók tartják meg vezető tisztségeiket. A III. kongresszuson (1986. febr.) a Kubai Kommunista Párt vezető testületeiben jelentős változások következnek be, bár Fidel és Raúl Castro továbbra is a legfontosabb pozíciókat töltik be. 1986. febr.-ban a katolikus vezetők a forradalom után első ízben ülnek össze püspöki konferenciára. 1985-től több olyan latin-amerikai ország veszi fel a kapcsolatot a szigetországgal, amelyek a 60-as években – az amerikai embargót követve – megszakították vele a diplomáciai kapcsolatokat. A 70-es évek közepétől a kubai katonák szerepet vállalnak Angola, majd Etiópia védelmi feladataiból. A gazdasági nehézségekre reagálva Fidel Castro 1987-től szigorú takarékossági programot hirdet meg. Több a munkahelyi felelősségre vonás, visszaszorul a szabadpiac, amely a jegyrendszer közepette a 80-as évek elején fontos szerepet játszik az ellátási gondok enyhítésében. 1988. jan.-ban bejelentik, hogy Angolában 40000 kubai katona állomásozik. Tavasszal Kuba is részt vesz a csapatok kivonásáról folyó tárgyalásokon, amely a namíbiai rendezéssel is összefügg. Az ország nem küldi el sportolóit Dél-Koreába, az olimpiára.
