A sajtó történelmi kategória, társadalmi szükségletet elégít ki. Ez kétirányú: a mindenkor fennálló hatalomnak szüksége van arra, hogy tájékoztasson (rendszer kérdése, hogy kit és milyen mértékben); az embereknek szükségük van hírekre, tájékoztatásra. Az információ jogi kategória is: ki informál kit; monopólium-e a tájékoztatás, vagy korlátlan szabadságot élvez.
A mai értelemben vett sajtó gyökerei – a technikától eltekintve – a társadalmi fejlődés legkorábbi időszakára nyúlnak vissza: barlangrajzok, kőbe vésett feliratok, fényjeles üzenetek (pl. Nagy Sándor hadseregében), kézírásos hirdetmények, újságlapok.
Egon Erwin Kisch, a 20. század egyik legismertebb és legjobb riportere az első sajtótudósításnak minősíti az ifjabb Pilnius leírását Pompei pusztulásáról i. sz. 79-ben.
A nyomtatott sajtó közvetlen elődei a kéziratos újságlevelek. Leghíresebb a bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzött Fugger-Zeitung-gyűjtemény: 27 kötete 18000 újságlevelet tartalmaz.
A „sajtó” szó (press, presse) eredetileg a nyomtatás eszközét jelzi. Innen a magyar elnevezés is. A technika fejlődésével a 19. sz. végétől, de főként a 20. sz.-ban bővült a sajtó műszaki eszköztára: a telex, a számítástechnika, az elektronikus lapkészítés és –terjesztés. Ma megkülönböztetünk írott (nyomtatott és elektronikus sajtót. Ez utóbbi alatt a rádiót és a televíziót értjük.
A sajtó a szüntelen változások korát éli, következésképp a róla szóló adatok csaknem olyan gyorsan változnak, mint az általa közölt információk, de a fenti ismérvek állandóak. Csakúgy, mint a műfajok, bár ezeknél a hangsúly erősen eltolódik az olvasói, a politikai és a gazdasági igényeknek megfelelően. A legfontosabb műfajok: hír, tudósítás, kommentár, riport.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.