A jövő számítástechnikája 1988-ban

Full text search

A jövő számítástechnikája 1988-ban
1988 döntő és példa nélkül álló fordulatot hozott a számítástechnikában. Több okunk is van arra, hogy döntő fordulatot emlegessünk:
1. A kommersz mikroszámítógépek teljesítménye elérte a jelenlegi szuperminik (Digital Equipment VAX sorozat) és a közepes kategóriájú nagyszámítógépek (IBM 4381) teljesítményét. A nagyteljesítményű mikrogépeket azonban tizedannyi áron lehet megvásárolni, mint a velük egyidejűleg kínált szuperminiket vagy nagyszámítógépeket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ezeket a rendszereket 2–3 nagyságrenddel nagyobb sorozatban tudják előállítani, mint a korábbiakat.
2. A legújabb, ún. RISC (Reduced Instruction Set Computer – leegyszerűsített utasításkészletű számítógép) rendszerű mikroprocesszorokon alapuló, egy- és többprocesszoros berendezések teljesítménye eléri a legnagyobb számítógépekét (IBM 3090). Ezzel a hagyományos számítógépgyártók utolsó védőbástyáját is frontális támadás érte.
3. A gyártóspecifikus konstrukciók helyett a gyártófüggetlen operációs rendszerek, mint a Unix és az OS/2 kerültek meghatározó pozícióba. A valós idejű, többprocesszoros és hibatűrő feldolgozások igényeinek kielégítésével bővülő új Unix változat (a System V Release 4) a munkaállomásoktól a szuperteljesítményű hálózati gépekig bezárólag teszi használhatóvá ezt az érett működtető környezetet. A legkorszerűbb rendszerszoftver-elveket egységbe foglaló OS/2 az Intel újabb mikroprocesszorainak (80286 és 80386) kihasználását teszi lehetővé, biztosítva ezzel az IBM PC-k és hasonmásaik (tízmilliós nagyságrend!) évek óta esedékes minőségi továbblépését.
4. Forgalomba került az IBM PC és DOS környezet bináris (gépi) kódját a Unix környezetek bináris kódjára fordító program. Egy másik esemény a Unix rendszerek gépi kódjának szabványosítása (ún. ABI–Application Binary Interface, azaz bináris csatlakozási felület az alkalmazások számára). Ezzel a felhasználónál futtatott bináris kódú szoftver termékeket minden gyártófüggetlen környezetből minden más gyártófüggetlen környezetbe maga a felhasználó át tudja vinni. A Unix gépekre bevezetett ABI előnye az, hogy azonos gépi architektúra esetében semmiféle átvitelre nincsen szükség. A Motorola 68000-re előállított gépi kód bármelyik gyártó ilyen architektúrájú termékén, tehát példánknál maradva, valamennyi 68000-es Unix gépen futtatható. Mindez hallatlan szabadságot biztosít a számítógépek nagytömegű használatában.
5. Megjelentek azok a hálózatok, amelyek milliárdos nagyságrendben képesek számítógépeket rendszerré integrálni. Ezzel alapvető átalakulás kezdődött, amelynek lényege, hogy a hálózat a számítástechnikai rendszer egésze, és nem egy-egy elszigetelt számítógép. Mindez egy erőforrásaiban korlátlan kiépíthetőségű, eddig ismeretlen közeg kialakulásához vezet majd.
6. Győzedelmeskedett a láthatóvá tett és közvetlenül manipulálható objektumokon alapuló felhasználói kapcsolatrendszer, amelyet a többablakos, grafikus megjelenítés, a közvetlen rámutatással történő kiválasztás, az önmagát felkínáló menürendszerből való választás és hasonló szolgáltatások jellemeznek. Korábban csak a személyi számítógépek gyártásában úttörő Apple cég Lisa és Macintosh termékei képviselték ezt a technikát. Ma már az IBM PC-ken és ezek hasonmásain is ilyen szoftverek jelentek meg, nem is beszélve a mérnöki munkaállomásokról, amelyeken végre kialakultak az ilyen stílusú ember–gép együttműködés szabványos rendszerei.
7. A piacot jelenleg uraló nagyvállalatok és az új technológiai szituációt a maguk javára kiaknázni kívánó kihívók között kíméletlen küzdelem indult meg a piac újrafelosztásáért. Az előbbiek között olyan óriásokat találunk, mint az IBM, a Digital Equipment, a Hewlett–Packard és a Siemens. Az utóbbiak sem kisebb cégek: a távközlésben az IBM számítógépes pozíciójánál is nagyobb mértékű befolyással bíró AT&AT, az irodaautomatizálásban meghatározó pozícióval rendelkező Xerox, a korábbi küzdelmekben alulmaradt két gyártó, a Burroughs és a Sperry Univac erőit egyesítő Unisys, a hozzájuk hasonló NCR, valamint a mikroelektronikában és az elektronikus berendezések gyártásában vezető Motorola. A helyzet éleződését mutatja, hogy az egyik kulcsterületen, a Unix operációs rendszer továbbfejlesztésében éppen e megosztásban szerveződtek két ellentáborrá az említett nagyvállalatok.
8. A japán elektronikai konszernek most kezdik igazán kamatoztatni korábban megszerzett alaptechnológiai fölényüket. Az általuk szinte monopolhelyzetben forgalmazott tárolólapkák iránt nemrég még elképzelhetetlen méretű kereslet jelentkezett. Az árak horribilis magasságokba szökkenése nemcsak a nyereség oldaláról előnyös a japánoknak (és más távol-keletieknek), hanem az Egyesült Államok – és így az egész világ – részegység- és alaprendszerpiacán is biztos pozíciókhoz juttatja őket. ennek egyik sajátos formája a megszorult, de a piacon egyébként jelentős befolyással bíró berendezésgyártóknál szerzett érdekeltség. Ott tartunk, hogy a japánokkal egyedül megmérkőzni képes IBM saját áramköreinek eladásával segít még olyan piaci ellenfeleinek is, mint a Digital Equipment Corporation.
9. Az alapvető számítástechnikai innovációk területén két áttörésről is beszámolhatunk. Az Apple Macintosh eladásainak fő motorja lett az 1987 szeptemberében megjelent HyperCard programrendszer. Ennek segítségével a laikus felhasználó is professzionális szinten tudja megvalósítani a számára szükséges alkalmazásokat. A rendszer általános alapformáinak igény szerinti alakításával igen rövid idő alatt egészen bonyolult rendszerek fejleszthetők ki.
10. Egy, a HyperCardnál is előremutatóbb innováció, a Xanadu hiperszövegrendszer 1987 végén jutott a használható prototípus állapotába. A Xanaduban minden szövegrész automatikusan kapcsolatban van minden korábbi és minden jövőbeli szövegrésszel. Korlátlan szövegkörnyezetről van szó, amelynek egészében szabadon lehet közlekedni, miközben a rendszer a hálózat legkülönbözőbb helyein tárolt részekből automatikusan állítja össze a felhasználó által igényelt lapokat. Ha figyelembe vesszük, hogy a modern civilizáció alapját képező nyomtatott információt a szigorú szekvencialitás és az „információs szigetek” (értsd: minden mű egy, a többitől elszigetelt rész) képzése jellemzi, akkor látható, hogy ez a fejlesztés fantasztikus távlatokat nyit meg előttünk.
Ezek a változások évtizedekre meghatározzák a fejlődés irányát, és egyúttal lezárják a korábbi korszakot. Még a szakemberek is átértékelhetik szinte minden eddigi ismeretüket. A laikusoknak sem kisebb jelentőségű ez a fejlemény: éppen, hogy megtanulták a számítástechnikában a gépet tisztelni, és máris valami egészen máshoz kell hozzászokniuk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi