1946
1946
január 18. Felavatják Budapest felszabadulás utáni első Duna-hídját, a Kossuth hidat.
január 20. Megindul az MKP elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle. Szerkesztője Mód Aladár.
január–február: Paraszti tömegmozgalom bontakozik ki „Földet vissza nem adunk!” jelszóval.
február 1. A Nemzetgyűlés elfogadja az 1946. I. törvénycikket, amely eltörli a királyságot s Magyarországot köztársasággá nyilvánítja. A Magyar Köztársaság elnökévé Tildy Zoltánt választják.
február 4. Megalakul az új kormány. Miniszterelnök Nagy Ferenc (FKgP), a többi tárca élén nincs változás.
február 5. Megkezdődik Szálasi Ferenc és társai pere. A Népbíróság márc. 1-jén kötél általi halálra ítéli őket. Az ítéleteket márc. 12-én végrehajtják.
február 21. Az Egyesült Államok 10 millió USD-os kölcsönt nyújt Magyarországnak az amerikai hadsereg európai készleteiből való vásárlásra.
február 27. Gyöngyösi János külügyminiszter és Vladimir Clementis külügyminiszter-helyettes Budapesten aláírja a magyar-csehszlovák lakosságcseréről szóló szerződést. Ennek értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthetnek ki, ahány szlovák önként szándékozik távozni Magyarországról.
március 5. Az MKP, az SZDP, a Szaktanács és az NPP részvételével megalakul a Baloldali Blokk.
március 11. Az FKgP elnöksége elfogadja a Baloldali Blokk követelését és kizárja a pártból Sulyok Dezsőt és 19 nemzetgyűlési képviselő társát.
március 11–12. Az NPP első országos kongresszusa Budapesten elnökké Veres Pétert, alelnökké Erdei Ferencet és Kovács Imrét választja; a főtitkári tisztséget megszüntetik.
március 20. A lemondott Nagy Imrét Rajk László követi a belügyminisztérium élén.
április 9–18. Nagy Ferenc, Szakasits Árpád, Gerő Ernő és Gyöngyösi János részvételével magyar kormányküldöttség látogat Moszkvába.
április 10. A FKgP-ból kizárt képviselőkből létrejön a Magyar Szabadság Párt. Elnöke Sulyok Dezső.
május 6. Állami ellenőrzés alá helyezik a Magyar Nemzeti Bankot.
május 11. Magyarország és Jugoszlávia megköti a jóvátételi egyezményt: Magyarország 70 millió USD fizetésére köteles.
június 8–25. Nagy Ferenc vezetésével kormánydelegáció utazik Washingtonba, Londonba és Párizsba. A küldöttségben részt vesz Rákosi Mátyás Ries István és Gyöngyösi János.
június 26. A Nemzetgyűlés elfogadja az 1946. évi XIII. törvénycikket a szénbányák államosításáról.
július 4. Belügyminiszteri rendelet feloszlatja a Magyar Cserkész Szövetséget és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületét (KALOT). A következő 2 hétben még mintegy 1500 egyesület és egyházi ifjúsági szervezet szűnik meg.
július 16. Megalakul a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ).
augusztus 1. Kibocsátják az új pénzt, a forintot. Egy forint 4 × 1027, azaz 400 000 kvadrillió pengővel, másrészt 200 millió adópengővel egyenlő.
augusztus 20. Az újjáépült budapesti Szabadság híd felavatása.
szeptember 28.–október 1. Az MKP III. kongresszusán meghirdetik a „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” jelszót. Főtitkárrá Rákosi Mátyást, főtitkárhelyettessé Kádár Jánost és Farkas Mihályt választják meg.
október 15. Megindulnak a belföldi légi forgalom első járatai Budapest és Debrecen, ill. Budapest és Szombathely között.
november 28. Megjelenik a 23550/1946. sz. miniszterelnöki rendelet a legnagyobb nehézipari üzemek 1946. dec. 1-jétől történő állami kezelésbe vételéről.
