1951
1951
január 20. A Minisztertanács határozatot hoz a termelőszövetkezetek alapszabályairól és működésükről. Az elkövetkező hetekben kampány indul a tsz-ek alakításáért.
február 25.–március 2. Az MDP II. kongresszusán (Budapesten) elfogadott határozat jelentősen felemeli az első ötéves terv mutatóit, állást foglal az iparosítás meggyorsítása, a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése, az államhatalom megerősítése mellett. – Az MDP KV ülése megválasztja a párt vezető szerveit. Főtitkárrá Rákosi Mátyást választják.
április 15. A Minisztertanács 90/1951. sz. rendelete intézkedik a kenyérjegy bevezetéséről. 16-án Budapest lakossága számára bevezetik a húsjegyet is.
április 20. Az Elnöki Tanács fölmenti Zöld Sándort belügyminiszteri tisztségétől s utódául Házi Árpádot választja meg. A kiadott közlemény szerint Zöld Sándor letartóztatása előtt családjával együtt öngyilkos lett.
május 12. Az Elnöki Tanács fölmenti Kállai Gyulát, s Kiss Károlyt választja meg külügyminiszterré. Kállai Gyulát letartóztatják; néhány nappal később őrizetbe veszik Kádár János volt belügyminiszteri, Losonczy Géza volt államtitkárt, Donáth Ferencet és Újhelyi Szilárdot.
június 17. A Szabad Nép közli a Belügyminisztérium közleményét „a volt kizsákmányolók” Budapestről való kitelepítéséről.
június 22–26. Grősz József kalocsai érsek és társainak pere. A Legfelsőbb Bíróság az érseket 15 évi, társait 8–13 évig terjedő börtönbüntetésre ítéli (a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, valutaüzérkedés, külföldre szöktetés, bűnpártolás vádjával).
július 21. A római katolikus püspöki kar leteszi az esküt az Alkotmányra.
november 2. A Minisztertanács hozzájárulásával a dunapentelei vasművet és a várost J. V. Sztálinról nevezik el.
november 11. Megjelenik az Elnöki Tanács 1951. 30. sz. törvényerejű rendelete a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról.
december 1. A Minisztertanács 1034/1951. sz. rendelete megszünteti a jegyrendszert, átalakítja az ár- és bérrendszert, intézkedik a mezőgazdasági termékek szabad forgalmáról.
