IZRAEL
IZRAEL
Izrael Állam
Medinat Yisrael (héberül)
Nyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 20 770 km2, Magyarországnak kb. egynegyed része. Fekvés: A Földközi-tenger K-i végénél. Szomszédai: Libanon (É), Szíria, Jordánia (K), Egyiptom (Ny). Felszín: A tengerpart mentén termékeny síkság. ÉK-en hegyvidék; D-en sivatag; K-i határán a világ legmélyebb szárazföldi pontja (Holt-tenger, –397 m). Legmagasabb pont: Har Meron (1208 m). Legjelentősebb folyó: Jordán. Legnagyobb tavak: Holt-tenger. Kineret-tó.
Népesség: Lakosság (1987): 4 370 000. Életkor szerint: 0–14: 32,6%; 15–59: 55,0%; 60–: 12,4%. Népsűrűség: 210,4/km2. Etnikai csoportok: zsidó 82,9%; arab, drúz 14,8%. Nyelvek: héber (hiv.), arab (hiv.), angol, jiddis. Vallások: zsidó 82,9%, mohamedán 13,2%, keresztény 2,3%. Városi lakosság: 90%. Főváros: Tel-Aviv (1985): 322 800. Városok (1986): Jeruzsálem 468 900; Haifa 224 600; Holon 140 700.
Államforma: parlamentáris köztársaság. Államfő: Hájim Herzog (szül. 1918. szept. 17.). Kormányfő: Jichak Samir (1986. szept. óta). Nemzeti ünnep: változó (1987: máj. 4., 1988: ápr. 21., 1989: ápr. 30.).
Gazdaság: Pénznem: sékel (1989. jún.: 1,91 = 1 USD). GDP (1988): 39,98 Mrd USD. GDP/fő (1988): 9289 USD. Gazdasági növekedés (1988): 1,8%. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 25. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 9,8. Adósság/fő (1988): 6237 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 27,1. Fogyasztói árváltozások (1988): 16%. Munkanélküliség (1987): 6,1 %. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%; ipar és kereskedelem 23%. Export (1986): 6,84 Mrd USD. Főbb exportcikkek: csiszolt gyémánt, citrusfélék, textília, gép, berendezés, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 33%. Nagy-Britannia 7%, NSZK 536, Hollandia 4%. Import (1986): 9,34 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersgyémánt, gép, berendezés, élelmiszer, energia, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 17%, Belgium 12%, NSZK 11%, Nagy-Britannia 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 573 km. Közúti hálózat (1986): 12 823 km (burkolt). Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 648 847; egyéb gépjármű 129 033. Főbb kikötők: Haifa, Ashdod, Eilat. Hírközlés: Tv (1984): 605 000. Rádió (1984): 1 M. Telefon (1986): 1,94 M. Napilap (1986): 263/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984) férfiak 72,1; nők 75,7 év (csak a zsidó lakosságra vonatkozik). Születés (1985): 23,2‰. Halálozás (1985): 7,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 13,0‰. Kórházi ágyak (1983): 26 402. Orvosok (1983): 9000. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 400.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): zsidó 88%; arab 70%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1948. máj. 14-én megalakult zsidó állam az arab környezetével vívott 1973-as, negyedik háború után először Egyiptommal egyezik ki: 1978. szept.-ben Camp Davidben Carter amerikai elnök előtt fognak kezet egymással az izraeli és az egyiptomi vezetők. Ezt 1979. márc.-ban békeszerződés követi. Ennek értelmében 1982. ápr.-ig Izrael visszavonja katonáit a Sínai-félszigetről. 1979–82 között – ezt az időszakot sokan az ötödik arab–izraeli háborúnak nevezik – palesztin és zsidó szélsőségesek egyre szaporodó támadásokat hajtanak végre egymás ellen, mígnem Izrael 1982. jún.-ban katonai erővel vonul be Libanonba, hogy az ottani palesztin bázisokat megsemmisítse. Egyéves megszállás után az izraeli erők megkezdik 1985. febr.-ig tartó kivonulásukat, de azóta is többször hajtanak végre bombázásokat, fegyveres megtorlásokat Libanonban. Az 1984. szept.-i választásokon kialakult patthelyzet megegyezésre készteti a 2 nagy pártot, a Munkapártot (élén Simon Peresz), ill. a Likud-tömböt (élén Jichak Samir). 2 éven át Peresz a kormányfő, majd a választási periódus másik felében Samir. Peresz 1985. okt.-ben hétpontos közel-keleti béketervet dolgoz ki; 1986 elejétől nagyszabású valutareformot vezet be a sékel inflációjának leszorítására: diplomáciai vagy munkakapcsolatot teremt több olyan állammal, amely 1973 óta nem tart kapcsolatot Izraellel. Miközben erősödnek a belpolitikai viták, az ortodox és a világias zsidók belső nézeteltérései, 1986. szept.-től Samir veszi át a kormányzást. 1987 nyarán a belpolitikai nézeteltéréseket fokozza, hogy Peresz nemzetközi közel-keleti békekonferenciát javasol. 1987 végétől a megszállt övezetekben – Gáza, Ciszjordánia – a palesztin lakosság tüntetésekbe kezd. Az izraeli katonaság megtorlásának 1988. nyár elejéig 200 lakos esik áldozatul. 1988. jan.-ban a Biztonsági Tanács felszólítja Izraelt: tartsa tiszteletben a megszállt területek lakosságára vonatkozó genfi konvenciót. Shultz amerikai külügyminiszter béketervét Samir márc.-ban elutasítja. A nov.-i választásokon Samir győz, Peresz elveszíti a külügyminiszteri tárcát s a pénzügyek élére kerül. Samir 1989. ápr.-ban saját béketervet terjeszt elő, ezt a palesztinok elutasítják. Jún.-ban a telepesek erőszakosan lépnek fel a megszállt területeken.
