Nemzetközi eseménynaptár • 1988. július-1989. június

Full text search

Nemzetközi eseménynaptár • 1988. július-1989. június
1988. július 1. – Ausztriában törvénymódosítással lehetővé teszik, hogy Magyarország is részesüljön az osztrák vámpreferenciákból. – A Román Kommunista Párt központi bizottságának határozata szerint: Magyarországon újabb nacionalista és szocialistaellenes megnyilvánulások voltak hivatalos jóváhagyással.
Július 3. – Iráni utasszállító gépet lőnek le tévedésből, egy amerikai hadihajóról a Perzsa-öböl fölött 290-en halnak meg.
Július 5. – A Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei tanácskozásának résztvevői Moszkvában támogatják a hadászati támadófegyverek 50%-os csökkentését. – Az örmény fővárosban több százan megszállják a repülőteret, megbénul a forgalom, a rendőri beavatkozás nyomán 30-an megsebesülnek.
Július 6. – Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök megbeszélést folytat Szergej Ahromejev marsall szovjet vezérkari főnökkel, megbeszéléseik nyomán közös bizottságot hoznak létre a veszélyes katonai incidensek megakadályozása érdekében. – Elnökválasztás Mexikóban. Az új elnök Carlos Salinas de Gortari. – Fúrótorony-katasztrófa az Északi-tengeren. A robbanás nyomán 165-en meghalnak, s napi 4,5 millió USD-vel csökkennek Nagy-Britannia olajbevételei.
Július 7. – A Közös Piac parlamentje éles hangú nyilatkozatban ítéli el Románia belpolitikáját.
Július 8. – A párizsi COCOM-titkárság kedvezményeket nyújt Kína számára: a kínaiak több olyan korszerű technológiájú berendezést vásárolhatnak Nyugatról, amelyeket a többi szocialista ország nem vehet meg.
Július 9. – Jugoszlávia Vajdaság autonóm tartományában a Koszovóban élő szerbek és crnagoracok az állítólagos albán nacionalizmus ellen tüntetnek, Sokan magyarellenes éllel tarkított tüntetésről beszélnek. – Moszkvában, évtizedekkel haláluk után, visszaállítják egykori szovjet vezetők – köztük Buharin és Rikov – párttagságát.
Július 11. – Nicaraguából kiutasítják az amerikai nagykövetet és további 7 diplomatát, mert állítólag beavatkoztak az ország belügyeibe: egyúttal szigorítják a sajtócenzúrát és betiltják a katolikus rádióadót. – Négynapos látogatást kezd Lengyelországban Mihail Gorbacsov; a kiadott közlemény kiemeli a két ország reformpolitikájának hasonlóságát.
Július 12. – A szovjet külügyminisztérium cáfolja azokat a nyugati híreket, hogy a Szovjetunió hamarosan egyoldalú csapatkivonásokat hajt végre Közép-és Kelet-Európából. – Hegyi Karabahban az ún. Néptanács úgy dönt: a terület önállónak nyilvánítja magát, nem fogadja el sem az örmény, sem az azerbajdzsán fennhatóságot. 6 nappal később a szovjet parlament megerősíti a Karabah-hegyvidék Azerbajdzsánhoz tartozását, ennek nyomán a területen heves tüntetések, sztrájkok robbannak ki.
Július 13. – Anglia, Dél-Afrika, Kuba és az Egyesült Államok New Yorkban okmányban rögzíti készségét a békés rendezésre Afrika déli részén. Hosszas tárgyalások kezdődnek. – Az afgán ellenzék hétpárti szövetsége közvetlen tárgyalásokat javasol a Szovjetunióval a hadifoglyok szabadon bocsátásáról.
Július 14. – George Shultz amerikai külügyminiszter Pekingben arra kéri vendéglátóit: ne adjanak el fegyvereket az arab államoknak.
Július 15. – Varsóban 2 napos csúcstalálkozót tartanak a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői; a kiadott dokumentum először ismeri be a szocialista országok katonai fölényét több területen. – Csehszlovákiában döntést hoznak a kétszintű bankrendszer létrehozásáról.
Július 20. – Az amerikai Demokrata Párt konvencióján Michael Dukakist választják elnökjelöltté.
Július 22. – A Szovjetunióban amerikai ellenőrök jelenlétében megsemmisítik az első SS–20-as kódjelű közepes hatótávolságú rakétát.
Július 24. – Az Örmény Kommunista Párt vezetősége önkritikus állásfoglalást hoz nyilvánosságra nacionalistának nevezi korábbi tevékenységét, ugyanakkor támogatásáról biztosítja a Legfelsőbb Tanács Karabahhal kapcsolatos döntését.
Július 25. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter bejelenti hamarosan nyilvánosságra hozzák a katonai költségvetés részleteit. Egyúttal javasolja helyezzék polgári ellenőrzés alá a hadiipart, s túlhaladottnak nevezi a „rendszerek harcáról” szóló eddigi szemléletet. – „Koktélparti” néven nem hivatalos tanácskozásra ülnek össze Indonéziában a délkelet-ázsiai országok kormányainak és szervezeteinek képviselői, hogy eszmecserét folytassanak Kambodzsa vietnami megszállásának befejezéséről és egy átfogó biztonsági rendszerről.
Július 28. – Husszein jordániai uralkodó közli: lemond Ciszjordániáról, nem kívánja befolyását érvényesíteni az ott lakó arabok fölött. Két nap múltán feloszlatja a parlament alsóházát, melyben a ciszjordániai palesztinok vannak többségben.
Július 30. – Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere Moszkvában Mihail Gorbacsovval is tárgyal, hogy előkészítse Helmut Kohl kancellár októberre tervezett látogatását.
Július 31. – Szovjet-amerikai megbeszélések Genfben az Afrika déli részén kialakult helyzetről.
Augusztus 1. – Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter Moszkvában fegyverkorlátozási kérdésekről tárgyal. A korábbi megállapodások értelmében jelenlétében megsemmisítik az első 4, rövidebb hatótávolságú szovjet nukleáris rakétát. – Terrorakció-sorozat kezdete Londonban: az IRA nevű ír katolikus szervezet bombamerényletet hajt végre egy katonai központ ellen. – Afgán gerillák a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével kiadnak 2 szovjet hadifoglyot. – Egy ENSZ szakértői csoport közli: az utóbbi időben Irak és Irán egyaránt használt vegyi fegyvereket.
Augusztus 2. – Enyhítik a számítógépes berendezések kivitelére vonatkozó COCOM-korlátozásokat. – A Karabah-hegyvidék jövőjéről tárgyal az örmény és az azerbajdzsán pártvezetés.
Augusztus 3. – Moszkvában a szovjet-pakisztáni külügyminiszteri tárgyaláson Pakisztán visszautasítja a szovjet vádat, miszerint beavatkozik Afganisztán belügyeibe. Egy nappal később Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulban tárgyal. – A szovjet parlament megkegyelmez Matthias Rust nyugatnémet fiatalembernek, aki 1988-ban illegálisan berepült a Szovjetunióba és a moszkvai Vörös téren landolt. – Rendkívüli állapot Burmában: miután tömeges tiltakozások robbannak ki a diktatúra és az autark gazdaságpolitika ellen, az új államfő, Sein Lwin aug. 12-én távozni kényszerül.
Augusztus 5. – Eredményes tárgyalási forduló Genfben Kuba, Angola, Dél-Afrika és az Egyesült Államok között Tűzszünet Angola és Namíbia határán, elvi ígéretek a csapatkivonásokra és Namíbia függetlenségének megteremtésére. Lemond James Baker, amerikai pénzügyminiszter, hogy átvegye George Bush elnökjelölt választási kampányának irányítását.
Augusztus 9. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai megfigyelőcsoportot küld a tető alá hozott irak–iráni tűzszünet ellenőrzésére; a csoportnak magyar katonatisztek is tagjai.
Augusztus 10. – A dél-afrikai csapatok megkezdik távozásukat Angola déli részéről.
Augusztus 11. – A washingtoni szenátus egyhangú határozatban ítéli el Romániát az emberi jogok megsértéséért. – Belgrádi lapjelentés szerint évente ezrek szöknek át útlevél nélkül Romániából Jugoszláviába.
Augusztus 14. – Az Afganisztánban állomásozó szovjet hadsereg főparancsnoka bejelenti: a menetrendnek megfelelően az országból már kivonták a csapatok felét, 60000 embert.
Augusztus 15. – Az NDK és a Közös Piac megállapodik a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Egy nappal később jelentik be hivatalosan, hogy az Európai Gazdasági Közösség diplomáciai viszonyt létesít Magyarországgal, Bulgáriával, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval is. – Ro Te Vu dél-koreai elnök javasolja Kim Ir Szen észak-koreai államfőnek: tartsanak csúcstalálkozót. Eközben a közelben a rendőrség szétveri 4000 diák béketüntetését.
Augusztus 16. – Lengyelországban sztrájkhullám veszi kezdetét, amely kiterjed a tengerparti hajógyárakra és a Nova Huta-i kohóműre is. A követelések között szerepel a Szolidaritás Szakszervezet legalizálása.
Augusztus 17. – Repülőgép-balesetben életét veszti Ziaul Hakk pakisztáni államfő és több magas rangú katonai vezető, valamint a pakisztáni amerikai nagykövet. A vizsgálat később nyilvánosságra hozott megállapítása: a repülőgép szabotázs következtében robbant fel.
Augusztus 18. – George Busht választja elnökjelöltjéül az amerikai republikánus párt.
Augusztus 20. – Életbe lép a tűzszünet Irak és Irán között; a hónap végéig a két ország naponta vádolja egymást a tűzszünet megsértésével. A hivatalos lengyel szakszervezeti szövetség jelzi: a kormány lemondását akarja elérni. – Prágában a 20 évvel korábbi katonai beavatkozás évfordulóján 4000-en tüntetnek: 77 embert őrizetbe vesznek. – Budapesten bejelentik: a magyar Katolikus Püspöki Kar és az Elnöki Tanács magyarországi látogatásra hívja meg II. János Pál pápát.
Augusztus 22. – Bruno Saul észt miniszterelnök Finnországban kijelenti: hónapokon belül megvalósulhatna az észt tagköztársaság gazdasági és pénzügyi autonómiája.
Augusztus 23. – Észtországban, Lettországban és Litvániában engedélyezett tömegtüntetéseken ítélik el a II. világháború előestéjén kötött szovjet–német megnemtámadási szerződést.
Augusztus 24. – Az osztrák zöldek pártja kampányt indít a bős-nagymarosi vízlépcső építésének megakadályozására.
Augusztus: 25. – Kínában kezd tárgyalásokat Takesita Noboru japán miniszterelnök, és bejelenti: országa 5 év alatt több mint 6 milliárdos kölcsönt nyújt Kínának.
Augusztus 25. – Chilében feloldják a 15 éve érvényben lévő szükségállapotot. – Nicaraguában új választási törvény teszi lehetővé, hogy a legközelebbi választásokon indulhassanak a régi rendszer amnesztiában részesült tagjai.
Augusztus 28. – Kiszczak lengyel belügyminiszter tárgyalásokat ajánl az ellenzéknek, mindenekelőtt Lech Wałęsának, a betiltott Szolidaritás vezetőjének.
Augusztus 29. – Dél-Afrika befejezi a csapatkivonásokat Angolából.
Augusztus 30. – Kiszczak és Wałęsa megállapodnak: átfogó nemzeti kerekasztal-megbeszélést kellene indítani a szakszervezeti, esetleg a politikai pluralizmusról. Wałęsa ezután Gdańskban felszólítja a sztrájkoló munkásokat, hogy kezdjenek dolgozni. Radikális ellenzéki csoportok árulással vádolják.
Augusztus 31. – Az amerikai kormány visszavonja korábbi bejelentését, miszerint bezáratja a PFSZ ENSZ-képviseletének irodáját New Yorkban.
Szeptember 1. – Lengyelországban csaknem mindenütt befejeződnek a sztrájkok, csupán egy szczecini és egy dél-lengyelországi üzemben tartanak ki még 2 napig a sztrájkolók. – Litvániában a környezetvédők követelésére leállítanak egy atomerőmű-építkezést. – Az NSZK-beli Münsterben a szociáldemokraták kongresszusán Willy Brandt nagy hatású beszédben szólítja föl a Nyugatot Gorbacsov támogatására. A chilei kormány bejelenti: hazatérhetnek a politikai emigránsok.
Szeptember 2. – Turgut Özal török miniszterelnök bejelenti: 2 hét alatt 60 000 kurd menekült Irakból Törökországba. (Az iraki hadsereg állítólag 1300 kurdot ölt meg előzőleg.)
Szeptember 5. – Moszkvában per kezdődik Leonyid Brezsnyev veje, Jurij Csurbanov volt belügyminiszter-helyettes és 8 társa ellen. Korrupcióval és a hatalommal való visszaéléssel vádolják őket. Néhány hónappal később hosszú börtönbüntetést kapnak. – Belgrádban a szerb párt- és állami vezetés támogatásáról biztosítja azon követeléseket, hogy nyirbálják meg Koszovó és a Vajdaság autonómiáját. Külföldi és független jugoszláv megfigyelők a szerb nacionalizmus rég nem tapasztalt erősödéséről számolnak be.
Szeptember 6. – Irak általános amnesztiát hirdet a kurd fegyvereseknek, ha abbahagyják a kormányellenes tevékenységet. – Szovjet-dél-koreai tárgyalások kereskedelmi irodák létesítéséről. Franz Vranitzky osztrák kancellár közli: a nagymarosi építkezésbe bevont osztrák vállalatoknak mindenképpen teljesíteniük kell szerződéses kötelezettségeiket.
Szeptember 8. – Az Egyesült Államokban is megkezdik a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítését. – Grósz Károly Berlinben tárgyal Erich Honeckerrel, ismerteti a magyar reformelképzeléseket. – Egy ENSZ-tanácskozáson Magyarország jelzi: csatlakozni kíván a polgári és a politikai jogok egyezségokmányának jegyzőkönyvéhez.
Szeptember 9. – Az állandósult tüntetések miatt Azerbajdzsánt lezárják a külföldi újságírók előtt. – Burmában U Nu volt miniszterelnök vezetésével ellenkormány alakul a demokrácia jelszavával.
Szeptember 10. – A még betiltott Szolidaritás vezetői támogatásukról biztosítják Wałęsa tárgyalási taktikáját a kormánnyal és kitartanak eredeti követelésük, a Szolidaritás újra engedélyezése mellett.
Szeptember 11. – Alois Mock osztrák külügyminiszter Moszkvában megállapodást ír alá a tájékoztatási kötelezettségről atombalesetek esetére.
Szeptember 12. – Gorbacsov főtitkár Krasznojarszkban bejelenti: nem fogják növelni a Szovjetunió nukleáris erejét az ázsiai és a csendes-óceáni térségben, hazája kész a vietnami támaszpontok felszámolására, ha az Egyesült Államok hasonló lépést tesz a Fülöp-szigeteken. Javasolja: a térség országai tartsanak értekezletet a katonai szembenállás szintjének csökkentéséről, s dolgozzanak ki biztonsági intézkedéseket a tengeri és a légi incidensek megelőzésére. – Moszkvában cáfolják, hogy a Szovjetuniónak támaszpontjai vannak Szíriában. – Mozambikban tárgyal Pieter Botha dél-afrikai államfő a gazdasági együttműködés bővítéséről, a maputói kikötő közös korszerűsítéséről.
Szeptember 13. – Az amerikai elnök bejelentése szerint Washington rendezi tartozásait az ENSZ-szel szemben: 44 millió USD-t azonnal, 144 milliót pedig a következő pénzügyi évben fizet be a közös kasszába.
Szeptember 14. – Előre nem bejelentett magánlátogatást tesz Budapesten Jichak Samir izraeli miniszterelnök; tárgyal a magyar vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatok javításáról és a közel-keleti helyzetről. – A lengyel FSO autógyár és az olasz Fiat cég 1 milliárd USD-s üzletet köt közös gépkocsigyártásról.
Szeptember 17. – Puccs Haitiban: Prosper Avril tábornok megbuktatja a szintén katonai úton hatalomra került Henri Namphy tábornok kormányát. – Véres incidens a Karabah-hegyvidék székhelyén, Sztyepanakertben: azerbajdzsánok egy csoportja tűz alá vesz egy örményeket szállító autóbuszt; 1 embert megölnek; ezt követően a városban összecsapások kezdődnek, melyeket a hatóságok a körzet lezárásával és más szigorú intézkedésekkel szüntetnek meg.
Szeptember 19. – Izrael műholdat bocsát föl egyelőre nem katonai céllal. – Az észak-koreai központi pártlap élesen elítéli a magyar–dél-koreai kapcsolatokat.
Szeptember 21. – Sztyepanakertben és egy közeli járásban az újabb villongások miatt ismét rendkívüli állapotot, kijárási tilalmat rendelnek el. – Visszatér Chilébe az egyik legismertebb kommunista vezető, Volodia Teitelboim.
Szeptember 22. – Japánban Akihito trónörökös veszi át az államügyeket a halálos beteg Hirohito császártól. – Szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélés a regionális konfliktusokról, ill. leszerelési kérdésekről.
Szeptember 27. – Mieczysław Rakowski az új lengyel miniszterelnök, miután Varsóban lemond a Zbigniew Messner vezette kormány. – Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszédet mond az ENSZ-közgyűlés ülésszakán; minden eddiginél egyértelműbben fogalmazza meg kormánya szándékát a világpolitikai enyhülés előmozdítására. – Nyugat-Berlinben közgyűlést tart a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank: nem születik átfogó terv a világ adósságproblémáinak rendezésére.
Szeptember 29. – Diplomáciai kapcsolatfelvétel a Közös Piac és Kuba között. – Nobel-békedíjat ítélnek az ENSZ békefenntartó erőinek.
Szeptember 30. – Nagy átszervezések a szovjet pártapparátusban. Lemond Gromiko államfő, az ideológiai ügyek irányítását Vagyim Medvegyev veszi át. Külföldi megfigyelők szerint gyengül Jegor Ligacsov politikai befolyása, akit a mezőgazdasági ügyek felügyelőjévé választanak Okt. 1-jétől Mihail Gorbacsov a Legfelsőbb Tanács elnöke. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksége támogatásáról biztosítja a Szerbia helyzetét erősítő alkotmánymódosítási javaslatot; tiltakozásul lemond az elnökség szlovén tagja – A Nemzetközi Döntőbíróság Egyiptomnak ítéli az 1967 óta Izrael ellenőrizte Taba-földsávot.
Október 1. – Dél-Koreában több ezer embert érintő amnesztiát hirdetnek abból az alkalomból, hogy zavartalanul lezajlottak az olimpiai játékok Szöulban.
Október 2. – Tallinnban észt népfrontkongresszus, mely a helyi nyelv egyenjogúsítása és a peresztrojka támogatása jegyében zajlik.
Október 3. – Meghal Franz-Josef Strauss bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke. – Négynapos sikeres expedíció után visszatér a földre a Discovery űrrepülőgép: a Challenger 1986. jan.-i katasztrófája óta ez az első amerikai űrrepülés.
Október 4. – Ceauşescu–Gorbacsov találkozó Moszkvában: a 2 vezető hitet tesz a kapcsolatok sokoldalú bővítése mellett.
Október 5. – Népszavazás Chilében: a lakosság többsége elutasítja, hogy Augusto Pinochet újabb 8 évvel meghosszabbítsa hatalmát. Az elnök csupán a következő évi elnökválasztásig maradhat hivatalában.
Október 6. – Éhséglázadás Algériában az élelmiszerárak emelése miatt. Rendkívüli állapot, 2 napig tartó véres zavargások Algírban. – Újvidéken szerb tüntetők tízezreinek követelésére lemond a vajdasági pártvezetés, majd másnap Major Nándor, az autonóm tartomány miniszterelnöke is.
Október 7. – Litvániában a litván nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánítják.
Október 10. – Lemond Lubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnök: helyére Ladislav Adamecet nevezik ki. – A macedón és a szlovén kommunista vezetés állást foglal a szerb kommunista vezetés nacionalizmusa ellen.
Október 12. – Új agrárpolitikát hirdet meg Mihail Gorbacsov; törvényt javasol az állami földek bérletbeadásáról.
Október 13. – Rakowski lengyel miniszterelnök új kormányában felajánl 4 posztot az ún. konstruktív ellenzéknek. Egy magánvállalkozó, Mieczysłav Wilczek az új ipari miniszter.
Október 14. – Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője felszólítja Romániát: hagyjon fel a településrendezési terv végrehajtásával.
Október 15. – Közvetlen kereskedelmi és gazdasági kapcsolat létesül a Szovjetunió és Dél-Korea között.
Október 17. – Az Egyesült Államok engedélyt kap a Fülöp-szigetektől, hogy az eddigi bérleti díj két és félszereséért további 2 éven át használhassa ottani katonai támaszpontját.
Október 18. – Ismét elhalasztják a lengyel kormány és az ellenzék kerekasztal-megbeszélését, mert az esetleges résztvevők közül néhányan, hivatalos vélemény szerint, nem állnak alkotmányos alapokon. – Az ENSZ-közgyűlés elutasítja azt, a szocialista országok által is támogatott indítványt, hogy zárják ki Izraelt: Magyarország és Románia a javaslat ellen szavaz.
Október 19. – Észak- és Dél-Korea egyetért: csúcstalálkozót kellene tartani és megnemtámadási szerződésre lenne szükség a 2 ország között.
Október 21. – Andrej Szaharov Nobel-békedíjas akadémikus bejelenti: az Egyesült Államokba utazhat egy amerikai kitüntetés átvételére. – A prágai városi tanács a műemlékek védelmére hivatkozva elrendeli, hogy ezentúl csak az állami szervezetek tarthatnak tömeggyűléseket és felvonulásokat a belvárosban. – Egy amerikai bíróság csalás, sikkasztás és megvesztegetés vádjával eljárást indít az Egyesült Államokban élő Marcos volt Fülöp-szigeti diktátor ellen.
Október 22. – A jordániai Akabában egyiptomi–palesztin–jordániai csúcstalálkozó: egy majdani palesztin állam és Jordánia konföderációjának tervét vitatják meg.
Október 24. – Szovjet-nyugatnémet csúcstalálkozó Moszkvában. Helmut Kohl látogatása alkalmából megállapodás energetikai, élelmiszeripari és könnyűipari együttműködésről, valamint 3,5 milliárd DEM-es óriáskölcsönről.
Október 25. – Geoffrey Howe brit külügyminiszter visszautasítja, hogy a Nyugat további mamutkölcsönöket adjon a Szovjetuniónak.
Október 28. – Alekszandr Jakovlev szovjet kb-titkár egy interjúban közli: Jegor Ligacsov már nem Mihail Gorbacsov helyettese a pártapparátusban. – Prágában tüntetési hullám kezdődik az önálló csehszlovák állam megalakulásának 70. évfordulója alkalmából; a rendőrség napokon át vízágyúkat vet be az ellenzék szervezte csoportok feloszlatására. – Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége felkéri Magyarországot: adja meg a politikai menekült státust a Romániából áttelepülőknek.
Október 31. – A lengyel kormány, gazdasági megfontolásból, az év végéig bezárja a gdański hajógyárat.
November 1. – Parlamenti választások Izraelben; a szavazás nem változtatja meg lényegesen az erőviszonyokat; ismét nagykoalíció alakul, élén Jichak Samirral.
November 2. – Margaret Thatcher brit miniszterelnök Varsóban további politikai reformokra buzdítja Jaruzelski tábornokot és a többi lengyel vezetőt.
November 3. – Népszavazás Algériában: eredményeként demokratikusabbá teszik a kormányzási rendszert. – Katonai puccs a Maldív-szigeteken.
November 4. – Időlegesen megerősítik az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatokat, mert Pakisztán is fokozza katonai támogatását az afgán kormány ellen küzdő erők számára.
November 6. – Hosszú idő után az izraeli légierő nagy támadást hajt végre Libanonban palesztin célpontok ellen. Közben rövid ideig tartó tűzszünet a Libanonban egymással szemben álló muzulmán és keresztény csoportok között.
November 7. – Az októberi forradalom évfordulóján Gorbacsov kijelenti: a szovjet társadalomnak nincs más lehetősége, csak a reformok folytatása. – Vasúti katasztrófa Franciaországban. A Luxembourg–Párizs expressz kisiklik, 10-en meghalnak.
November 8. – Az amerikai elnökválasztásokon George Bush győz. – A csehszlovák hatóságok kiutazási engedélyt adnak Olaszországba Alexander Dubček volt első titkárnak, aki csaknem 20 éven át nem járhatott külföldön, s akit Bolognában díszdoktorrá avatnak. – Észtországban lemond a nagyobb autonómia hívének számító Bruno Saul miniszterelnök.
November 9. – Irak és Irán megállapodik a sebesült hadifoglyok cseréjéről. – Hazarendelik a Perzsa-öbölből az ott tartózkodó olasz hadihajókat.
November 11. – A balti köztársaságokban tömeges tiltakozások a szovjet alkotmánytervezet olyan módosítása ellen, melynek nyomán megnyirbálnák a köztársaságok autonómiáját. – Lemondásra kényszerül az NSZK törvényhozásának elnöke, Philip Jenninger, mert az 50 évvel ezelőtti kristályéjszaka kapcsán mondott beszédében bizonyos fokig védelmébe vette a nácikat.
November 12. – Tyitov és Manarov szovjet űrhajósok világrekordja: 327 napja tartózkodnak a MIR űrállomáson.
November 13. – A Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a palesztin államot; az ülés résztvevői egyúttal lényegében elismerik Izraelt.
November 14. – Ronald Reagan amerikai elnök fogadja Andrej Szaharov szovjet akadémikust. – Svájcban 82 éves korában meghal Doráti Antal, a világhírű karmester.
November 15. – A spanyol-magyar együttműködés bővítését határozza el Madridban Grósz Károly és vendéglátója, Felipe González miniszterelnök.
November 16. – Az észt parlament elveti az alkotmánymódosítási tervet, amely a tagköztársaságok autonómiáját szűkítené.
November 17. – Választások Pakisztánban: a néhai Ali Bhutto lánya, Benazir Bhutto pártja győz, s így ő lesz Pakisztán első női miniszterelnöke.
November 18. – Politikai menedékjogot kér az Egyesült Államokban az egyik afgán külügyminiszter-helyettes és egy afgán ENSZ-diplomata. – A jugoszláviai Koszovó tartományban lemond a pártelnökség 7 tagja, jóllehet albán nemzetiségűek tízezrei rendeznek tüntetést mellettük.
November 19. – Az NDK-ban betiltják a német nyelven is megjelenő Szputnyik szovjet folyóirat terjesztését, mert az másként foglalkozik a történelemmel, mint az NDK hivatalos sajtója.
November 20. – Rómában Alexander Dubčeket fogadja II. János Pál pápa.
November 21. – Nadzsibullah afgán államtő hivatalosan kéri a Szovjetuniót: egyelőre állítsa le a csapatkivonásokat, mert Pakisztán egyre aktívabban beavatkozik az ország belügyeibe.
November 22. – Litvániában Egység néven, a helyi népfront ellenlábasaként, megalakul a köztársaságban élő nem litván nemzetiségűek internacionalista szervezete.
November 25. – Szovjet–francia csúcstalálkozó Moszkvában: Gorbacsov és Mitterrand egymáshoz közel álló álláspontot vall a regionális konfliktusok megoldásának lehetőségeiről, viszont nézeteltérés mutatkozik fegyverzetkorlátozási kérdésekben. Mitterrand másnap megnézi az első francia űrhajós startját: Jean-Louis Chretien a Szojuz–T–M űrhajón szovjet kozmonautákkal dolgozik együtt.
November 27. – Ismét súlyos feszültség Azerbajdzsán és Örményország között. Mindkét köztársaságban tüntetések, zavargások. Helyi pártvezetőket menesztenek Azerbajdzsánban. – Az Egyesült Államok nem ad beutazási vízumot Jasszer Arafatnak, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.
November 28. – Húsz év után a legmagasabb rangú izraeli vendég a Szovjetunióban: Abraham Tamir külügyminisztériumi főigazgató. Kiderül: magánszemélyként, felső jóváhagyás nélkül tárgyal szovjet vezetőkkel. – Azerbajdzsánban elismerik, hogy az elmúlt napok zavargásaiban legalább 8-an életüket vesztették. – Gorbacsov alkotmányellenesnek minősíti az észt parlament elutasító határozatát az alkotmánymódosításról.
November 30. – Örményországban először közlik nyilvánosan, hogy a legutóbbi zavargásokban 11-en haltak meg. Az azerbajdzsán fővárosban több száz embert tartóztatnak le a kijárási tilalom megszegése miatt.
December 1. – Több mint 30 év után kínai külügyminiszter tárgyal Moszkvában: Csien Csi-csen megvitatja a kambodzsai rendezés lehelőségét, ill. a tervezett szovjet-kínai csúcstalálkozót. – Mihail Gorbacsov azerbajdzsáni és örményországi vezetőkkel tárgyal a 2 köztársaság viszályának megszüntetéséről. A Karabah-hegyvidéken leváltják a helyi pártvezetést, s a terület igazgatását egy moszkvai irányítás alatt álló testület veszi át. A 2 köztársaságot továbbra is tömegesen hagyják el a menekültek. – Pakisztánban feloldják a szükségállapotot, amelyet még aug.-ban, a Ziaul Hakk elleni merénylet után rendeltek el. – A Szovjetunió beszünteti a Szabad Európa és a Szabadság rádió adásainak zavarását; szocialista országok közül már csak Csehszlovákiában és Bulgáriában zavarják a Szabad Európát.
December 2. – Ausztrália bezáratja Jugoszlávia Sidneyben lévő főkonzulátusát, mivel nem adták ki azt a biztonsági őrt, aki fegyverrel megsebesített egy 16 éves fiút. – Argentínában több helyőrségben is fellázadnak a katonák. – A Szovjetunióban fegyveresek hatalmukba kerítenek egy autóbuszt a rajta utazó iskolásokkal, s repülőgépet és pénzt követelnek külföldre távozásukhoz. Kérésüket teljesítik; a bűnözők Izraelbe indulnak, ahol röviddel leszállásuk után a hatóságok letartóztatják őket. Nem sokkal később a terroristákat Izrael kiadja a Szovjetuniónak. – Az Egyesült Államokban felbocsátják az Atlantisz űrrepülőgépet, fedélzetén katonákból álló legénységgel; feladatuk, hogy pályára állítsanak egy felderítő műholdat.
December 3. – Argentínában leverik a lázadó katonai egységeket. – Sevardnadze szovjet külügyminiszter fogadja a Moszkvában tartózkodó izraeli konzuli csoport vezetőjét, s köszönetet mond, amiért Izrael együttműködött a Szovjetunióval a terroristák ellen.
December 5. – Az izraeli államfő 3 héttel meghosszabbítja a kormányalakításra adott határidőt, mivel a választások után még mindig nem sikerült megalakítani az új izraeli kabinetet.
December 7. – New Yorkban Mihail Gorbacsov megbeszéléseket folytat Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral, majd beszédet mond az ENSZ közgyűlésén. Bejelenti, hogy a Szovjetunió 500 000 fővel csökkenti fegyveres erői létszámát. Ezt követően a szovjet vezető találkozik a rövidesen leköszönő Reagan elnökkel és megválasztott utódjával, George Bushsal. A NATO üdvözli az egyoldalú szovjet haderőcsökkentést. – Nagyerejű földrengés Örményországban. Az első jelentések még néhány száz halálos áldozatról számolnak be; később kiderül, hogy a katasztrófa következtében több tízezren vesztették életüket.
December 8. – Az örményországi földrengés miatt Mihail Gorbacsov lerövidíti amerikai látogatását, s elhalasztja kubai, valamint nagy-britanniai útját. Rizskov kormányfő vezetésével bizottság utazik az örmény földrengés helyszínére, hogy segítse a mentést. – Világszerte kedvezően értékelik az ENSZ-ben tett szovjet haderőcsökkentési bejelentést.
December 9. – Örményországban többnapos nemzeti gyászt rendelnek el a földrengés miatt, s megindulnak a helyszínre a nemzetközi segélyszállítmányok, mentőalakulatok. A katasztrófa következtében félmillió ember válik hajléktalanná.
December 10. – Országos gyásznap a Szovjetunióban az örményországi földrengés miatt. Mihail Gorbacsov a katasztrófa helyszínére utazik.Párizsban találkozik egymással Kelet-Európa 2 legismertebb polgárjogi személyisége: Andrej Szaharov és Lech Wałęsa.
December 11. – Örményországban a földrengés okozta tragédiát tetézi, hogy Leninakán közelében lezuhan egy szállítógép, 70 főnyi mentőalakulattal a fedélzetén. A gépen utazók mind meghalnak. Gorbacsov visszatér Moszkvába.
December 12. – Az NSZK az eddiginél 300 DEM-mel többet, fejenként 11 000 DEM-et fizet a Romániából kivándorló németekért (ehhez a szükséges okmányok kiállítása címén további 400 DEM járul). A Der Spiegel szerint évente eddig 11–12000 német nemzetiségű vándorolt ki Romániából, ezentúl viszont 14 000-en fogják elhagyni Romániát. – Jugoszlávia egyik tagköztársaságában, Szlovéniában Szociáldemokrata Szövetség alakul. – Újabb légikatasztrófa Örményországban: ezúttal egy jugoszláv szállítógép zuhan le, 7 tagú személyzete meghal. Közben Izrael is szakképzett ápolókat és gyógyszereket küld a földrengés helyszínére. Gorbacsov vizsgálatot rendel el, mert föltehető, hogy a földrengéskor rombadőlt házak súlyos konstrukciós hibákkal épültek. – Súlyos vasúti baleset Londonban: több mint 50-en meghalnak.
December 13. – Az ENSZ-közgyűlés Genfben kezdi meg palesztin vitáját, mivel az amerikai kormány nem adott vízumot Jasszer Arafatnak. A PFSZ vezetője beszédet mond a közgyűlésen, ebben hangsúlyozza: a palesztinok nem a harc folytatására, hanem tartós béke megteremtésére törekszenek. Szorgalmazza, hogy a megszállt területeket helyezzék ideiglenesen ENSZ-felügyelet alá, s nemzetközi erők ellenőrizzék az izraeli csapatok kivonását. Izrael ENSZ-nagykövete elutasítja Arafat beszédét. – Brazzaville-ben aláírják a délnyugat-afrikai rendezésről szóló jegyzőkönyvet. Ennek értelmében Angolából távoznak a kubai csapatok, Dél-Afrika pedig hozzájárul, hogy Namíbia teljesen független legyen. – II. János Pál pápa a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartására szólít fel, s a béke-világnap alkalmából foglal állást a nemzeti kulturális örökségek védelme mellett.
December 15. – Az amerikai kormány hajlandó párbeszédet kezdeni a PFSZ-szel, miután a genfi Arafat-beszéd eleget tett az amerikaiak feltételeinek.
December 18. – Tuniszban létrejön az első hivatalos kapcsolatfelvétel az Egyesült Államok és a PFSZ között. Elhatározzák, hogy folytatják a párbeszédet.
December 19. – Tokióban szovjet-japán külügyminiszteri megbeszélések a 2 ország viszonyáról. Japán továbbra is igényt tart a Kuril-szigetcsoport több szigetére, amely még a II. világháború után került szovjet fennhatóság alá. Sevardnadze elutasítja a japán követelést. – Radzsiv Gandhi személyében 34 év után először tárgyal indiai miniszterelnök Kínában. A látogatást mindkét fél történelmi jelentőségűnek tekinti, de a kínai-indiai határprobléma megoldásáról nem születik megállapodás.
December 20. – Izraelben, az eddigi koalícióban részt vevő 2 nagypárt, a Likud-tömb és a Munkapárt vezetésével megalakul az új kormány. A miniszterelnök továbbra is Jichak Samir, a Likud-tömb vezetője. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője a pénzügyi tárcát kapja.
December 21. – Skóciában egy falura zuhan a PanAm amerikai légitársaság utasszállító gépe. Minden utas meghal, több mint 250 a halálos áldozatok száma. A Boeing 747-es Frankfurtból Londonon keresztül New Yorkba tartott. Hosszas vita kezdődik, hogy műszaki okok vagy pokolgépes merénylet miatt történt-e a szerencsétlenség. A katasztrófának 4 magyar halálos áldozata is van.
December 24. – A kanadai parlament jóváhagyja az amerikai-kanadai szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek értelmében a 2 ország között 10 éven belül eltörlik az összes kereskedelmi korlátozást. Az intézkedés 1989. jan.-tól lép érvénybe.
December 29. – Megállapítják: merénylet okozta a PanAm-gép katasztrófáját. Nemzetközi akció indul a tettesek elfogására.
December 30. – Jugoszláviában lemond a kormány, miután a parlament elveti a következő évi költségvetési tervet. Ez példátlan esemény az elmúlt 40 év jugoszláv történelmében. – A Szovjetunióban 12 évi börtönbüntetésre ítélik Jurij Csurbanovot, egykori belügyminiszter-helyettest, a néhai Brezsnyev pártfőtitkár vejét.
December 31. – A kabuli kormány és a szovjet csapatok egyoldalú tűzszünetet hirdetnek Afganisztánban. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítéli az amerikai PanAm-járat elleni bombamerényletet.
1989. január 1. – Mihail Gorbacsov a nemzetiségi feszültségek csökkentését nevezi a Szovjetunió legfontosabb feladatának az új évre. Televíziós üzenetében köszönetet mond az amerikaiaknak segítségükért az örményországi földrengés helyreállítási munkáiban. – Jasszer Arafat megígéri, hogy külön nyomozást indít a PanAm-gép felrobbantói után. – A pápa újévi üzenetében a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgeti.
Január 2. – Az afgán elnök kész béketárgyalásokat kezdeni a fegyveres ellenzékkel. – Washingtonban cáfolják, hogy a PFSZ felajánlotta segítségét a PanAm-gép merénylőinek kézre kerítésére. – Az NSZK-ban cáfolják, hogy nyugatnémet vállalatok is segítséget nyújtottak Líbiának egy vegyi üzem felépítéséhez.
Január 3. – Örményországban 3 héttel a földrengés után a mentőalakulatok újabb túlélőkre bukkannak. – Tuniszban nem hivatalos megbeszélést tart az Egyesült Államok nagykövete és a PFSZ képviselője. – A bécsi utótalálkozón a semleges és el nem kötelezett országok újabb záródokumentum-tervezetet nyújtanak be Az osztrák küldöttség vezetője reményét fejezi ki, hogy a módosított szöveg segíti a találkozó mielőbbi befejezését. – Angolába érkezik az ENSZ ellenőrző csoportjának parancsnoka, valamint az ENSZ-erők első részlege. Feladatuk, hogy ellenőrizzék az afrikai országban tartózkodó 50 000 kubai katona kivonását.
Január 4. – Lengyelországban több tízezer fővel csökkentik a hadsereg létszámát. A védelmi miniszter a leszerelést egyebek között pénzügyi okokkal magyarázza. – A Szovjetunióban felszámolják az 5 éve létrehozott cionistaellenes hivatalos bizottságot: e bizottság jelentette az utóbbi időkben a legfőbb akadályt a nyugati és a szovjet zsidó szervezetek együttműködésében. – Az izraeli parlament támogatja a tárgyalásokat azokkal a palesztinokkal, akik elismerik a zsidó államot, s elutasítják a terrorizmust. – Amerikai harci gépek lelőnek 2 líbiai katonai repülőgépet. A Pentagon szóvivője szerint a líbiai vadászgépek megtámadták az amerikai gépeket, s erre válaszul lőtték le őket. Líbia szándékos agresszióval vádolja az Egyesült Államokat. – A dél-skóciai Lockerbie-ban gyászmisét tartanak a kisvárosra zuhant PanAm utasszállító gép áldozatainak emlékére. A szertartáson jelen van Margaret Thatcher brit kormányfő is. – Mihail Gorbacsov találkozik Khomeini ajatollah személyes megbízottjával, aki átadja a szovjet vezetőnek az iráni főpap üzenetét. Ebben az afganisztáni rendezésről van szó. Közben Jurij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese, aki egyben hazája kabuli nagykövete, Iránban, majd Pakisztánban megbeszéléseket folytat az afganisztáni rendezésről. – Örményország és Azerbajdzsán vezetői felhívásban szólítanak fel a nemzetiségi ellenségeskedések beszüntetésére. Közben változatlanul nagy számban menekülnek örmények, ill. azerbajdzsánok a szomszédos tagköztársaságba.
Január 6. – Indiában kivégzik Indira Gandhi gyilkosait (a halálos ítéletet már korábban meghozták, de csak most hajtják végre). – Vietnam kész szeptemberig hazahívni katonáit Kambodzsából, ha sikerül megoldást találni a kambodzsai válságra. Eredetileg 2 év alatt kellene távoznia az 50 000 vietnami katonának.
Január 7. – 87 éves korában meghal Hirohito japán császár. Utódja az 55 éves Akihito herceg. Japánban Hirohito halála miatt többnapos gyászt rendelnek el. – Párizsban világkonferencia kezdődik a vegyi fegyverek betiltásáról.
Január 8. – Mihail Gorbacsov bejelenti: a Szovjetunió gazdasági problémái olyan súlyosak, hogy csökkenteni kell a védelmi kiadásokat. A szovjet pártfőtitkár bírálja azokat, akik jobbról vagy balról támadják az átalakítást.
Január 9. – A szovjet kormány bezáratja az örményországi atomerőművet, mivel üzemben tartása súlyos veszéllyel fenyeget egy esetleges újabb földrengéskor. – A Szovjetunió és Izrael bővíti kapcsolatait: erről a 2 ország külügyminisztere dönt párizsi tárgyalásukon.
Január 11. – A jugoszláviai Titográdban hatalmas tüntetések zajlanak. – Visszaérkezik Kubába az Angolából kivont katonai egységek első csoportja.
Január 12. – Reagan búcsúbeszédében pozitívan értékeli a szovjet-amerikai kapcsolatokat és az Egyesült Államok gazdaságának fejlődését.
Január 13. – George Bush, a megválasztott amerikai elnök kinevezi kabinetjét. – A bécsi utótalálkozó résztvevői kijelentik: előzetesen elfogadják a záróokmány-tervezetet. – Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulban tárgyal a szovjet csapatkivonásokról. – Jugoszláviában a Crna Gora-i parlament elfogadja a köztársasági elnökség kollektív lemondását.
Január 15. – A bécsi utótalálkozó 2 éves tanácskozását záródokumentum elfogadásával zárja. – Tüntetés Prágában Jan Palach önkéntes tűzhalálának 20. évfordulóján. A több ezer résztvevőből néhányat letartóztatnak a csehszlovák hatóságok. A megmozdulások több napon át tartanak Prága központjában; a rendőrség az esetek többségében erőszakkal oszlatja szét a tömeget.
Január 17. – Az amerikai külügyminiszter bírálja a csehszlovák hatóságokat a Vencel téri tüntetések erőszakos szétoszlatása miatt. Shultz a bécsi utótalálkozó záróülésén elítéli az emberi jogok romániai megsértését, ugyanakkor elismeri, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt e téren a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon.
Január 18. – Szófiában tárgyal Mitterrand francia elnök.
Január 19. – Mihail Gorbacsov bejelenti: több mint 14%-kal csökkentik a szovjet katonai költségvetést. – Erich Honecker szerint a berlini fal még 50 vagy akár 100 év múlva is állni fog. Az NDK államfője ezt azzal indokolja, hogy nem szűntek meg azok az okok amelyek miatt annak idején felépítették a berlini falat. – A jugoszláv államelnökség Ante Markovicsot javasolja a szövetségi kormány élére.
Január 20. – Az Egyesült Államokban ünnepélyes külsőségek között beiktatták George Bush új amerikai elnököt, egyúttal elbúcsúztatják a leköszönő Ronald Reagant.
Január 21. – Afganisztánból sorra távoznak a külföldiek, mivel erősödik a fegyveres ellenzék támadása. Több külföldi követséget bezárnak Kabulban. – Moszkvában egy kutatóintézetben képviselőjelöltté választják a Nobel-békedíjas Szaharov akadémikust.
Január 22. – Mihail Gorbacsov első ízben beszél nem elutasítóan a többpártrendszerről. A szovjet pártfőtitkár szerint a többpártrendszer híveinek igazuk van abban, hogy nyilvánosan ellenőrizni kell a hatalom gyakorlóit. – A lengyel Szolidaritás Szakszervezet újbóli engedélyezéséről hozott pártjavaslat Lech Wałęsa szerint lehetővé teszi az azonnali és közvetlen tárgyalásokat a kormány és az ellenzék között.
Január 23. – 84 éves korában meghal Salvador Dalí, világhírű spanyol festőművész.
Január 24. – Argentínában újabb fegyveres katonai lázadást vernek le.
Január 26. – Litvániában a parlament hivatalos államnyelvvé nyilvánítja a litvánt. Korábban már egy másik balti köztársaságban. Észtországban is a helyi nyelvet tették hivatalos nyelvvé az orosz helyett.
Január 27. – Varsóban újabb tárgyalások kezdődnek a lengyel kormány és a betiltott Szolidaritás Szakszervezet között. – A belügyminiszter és a Szolidaritás vezetőjének megbeszélésein a cél a nemzeti kerekasztal megteremtése.
Január 28. – Ceaueşescu bírálja azoka a szocialista országokat, amelyek utat nyitnak a magántulajdon s általában a piac előtt. Ezen országokat, anélkül hogy megnevezné őket, a román vezető a szocializmus alapelvének megszegésével vádolja.
Január 29. – Meghal a pancsen láma, Tibet második számú vallási vezetője, aki, a dalai lámával ellentétben, együttműködött Kína vezetőivel. – Ismét működik a csernobili atomerőmű, miután az 1986-os súlyos nukleáris katasztrófa színhelyét, a negyedik blokkot megbízhatóan lefedték.
Január 31. – A Szovjetunióban újabb 25 000, a sztálini uralom idején igazságtalanul elítélt személyt rehabilitálnak.
Február 2. – Kínai kollégájával Pekingben tárgyal Sevardnadze szovjet külügyminiszter: főleg a kétoldalú kapcsolatok teljes rendezéséről és a kínai-szovjet csúcstalálkozó előkészítéséről esik szó. – Bécsben hivatalosan is véget ér a több mint 15 éve folyó közép-európai haderő-csökkentési tárgyalássorozat. A résztvevők azért nyilvánítják befejezettnek a tanácskozást, mert rövidesen, ugyancsak az osztrák fővárosban, új fórum foglalkozik e témakörrel. – Az NDK és Izrael megállapodik: átadják egymásnak a II. világháború zsidó áldozatairól szóló archív anyagokat.
Február 3. – Paraguayban katonai puccsal eltávolítják az ország éléről Alfredo Stroessner tábornokot, aki 34 évig uralkodott. A katonai akciót vezető Rodriguez tábornok még aznap leteszi az elnöki esküt. A puccs során többen életüket vesztik. – Pekingben bejelentik: májusban Kínába látogat Mihail Gorbacsov.
Február 6. – Elhagyja Kabult az utolsó szovjet katona is. Afganisztánban egy héttel a szovjet csapatok tervezett kivonási határideje előtt még mindig több ezer szovjet katona tartózkodik. Az afgán védelmi minisztérium cáfolja, hogy a fokozódó harcok miatt rendkívüli állapotot hirdettek volna Kabulban. – Varsóban megkezdődik a kerekasztal-konferencia a lengyel ellenzék és a kormány között. A megbeszélések célja a nemzeti közmegegyezés és az előrehozott választások előkészítése. A kormány részéről Kiszczak belügyminiszter vezeti a tárgyaló küldöttséget, a betiltott Szolidaritás Szakszervezetet pedig Lech Wałęsa, Jacek Kuron és Adam Michnik képviseli. – A Szovjetunióba meghívják az egyik legismertebb nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International képviselőit.
Február 11. – Csehszlovák értelmiségiek egy csoportja követeli a Vencel téri tüntetéseken letartóztatottak mielőbbi szabadon bocsátását.
Február 13. – Moszkvában zsidó kulturális központ nyílik. A megnyitón részt vesz Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Elie Wiesel Nobel-díjas író. A moszkvai kulturális központ célja a szovjet zsidóság szellemi életének fejlesztése és kapcsolattartás külföldi zsidó közösségekkel.
Február 15. – Az utolsó szovjet egységek is kivonulnak Afganisztánból; ezzel véget ér a Szovjetunió 9 éves afganisztáni háborúja. Pakisztánban az ott működő hétpárti afgán gerillaszövetség ellenkormányt hoz létre. Kabul környékén változatlan hevességgel folynak a harcok.
Február 16. – Iránban Khomeini ajatollah összesen 5 millió USD vérdíjat tűz ki az indiai származású brit író, Salman Rushdie fejére. Az ok: Rushdie egyik könyve az irániak szerint meggyalázza az iszlám vallást. A nyugat-európai kormányok tiltakoznak, s felháborítónak találják az iráni módszert. Az ügy miatt diplomáciai viszály alakul ki Irán és több nyugati ország között.
Február 17. – Lengyelországban a kerekasztal-tárgyalásokon megállapodás születik a Szolidaritás Szakszervezet újbóli engedélyezéséről. A szovjet külügyminiszter 10 napos közel-keleti körutat kezd, hogy ismertesse a térségre vonatkozó szovjet rendezési javaslatokat. Sevardnadze ellátogat Szíriába, Jordániába, Egyiptomba, Irakba és Iránba is. – Románia a bécsi záródokumentumban elfogadott előírások közül nem vállalja azok tiszteletben tartását, amelyekkel kapcsolatban már korábban kifejtette fenntartásait. Ezek közé főleg az emberi jogokkal kapcsolatos részek tartoznak. – Moszkvában kinevezik a brüsszeli Közös Piac-központba akkreditált első szovjet állandó képviselőt.
Február 18. – Több lengyel városban is diáktüntetéseket tartanak a Független Lengyel Diákszövetség újbóli engedélyezését követelve. Néhány helyen a tüntetők és a rendőrök összecsapnak. – Afganiszfánban a szovjet csapatok kivonulása után szükségállapotot vezetnek be. – Rushdie sajnálkozását fejezi ki, amiért megsértette az iszlám híveit. Iránban azonban nem tartják kielégítőnek a bocsánatkérést, ezért továbbra is érvényben marad a Khomeini által kimondott halálos ítélet.
Február 20. – Kairóban Sevardnadze szovjet külügyminiszter megbeszélést folytat az egyiptomi elnökkel, és ide várják az izraeli külügyminisztert, valamint a PFSZ vezetőjét is. – Nagy-Britannia a Rushdie-ügy miatt hazarendeli Teheránból diplomatáit; Londonban egyúttal közlik az iráni ügyvivővel, hogy a jelenlegi helyzetben nincs értelme ott-tartózkodásának.
Február 21. – Prágában 9 hónapi szabadságvesztésre ítélik Vaclav Havel drámaírót, a Charta ’77 ellenzéki csoport egyik vezetőjét a jan.-i Vencel téri tüntetések szervezéséért. Több ország, ill. szervezet bírálja a csehszlovák bírósági ítéletet – A jugoszláviai Koszovóban egyre szaporodnak a sztrájkok, egy bányászcsoport éhségsztrájkot kezd. – Az Európai Közösség tagországai a Rushdie-ügy miatt hazahívják Iránból diplomáciai képviseleteik munkatársait, egyúttal felfüggesztik a magas szintű látogatásokat. Irán válaszul szintén hazarendeli akkreditált nagyköveteit a Közös Piac országaiból.
Február 22. – Kairóban Sevardnadze szovjet külügyminiszter izraeli kollégájával tárgyal. Szovjet részről szorgalmazzák: Izrael kezdjen közvetlen párbeszédet a PFSZ-szel. Az egyiptomi fővárosban Sevardnadze megbeszéléseket folytat Jasszer Arafattal is. – A brit kormány tiltakozik a román hatóságoknál a bukaresti angol nagykövet bántalmazása miatt.
Február 23. – A japán főváros több magas szintű találkozó színhelye, mivel Hirohito császár temetése alkalmából több államfő is Tokióban tartózkodik. – Mihail Gorbacsov ukrajnai körútján ellátogat a csernobili atomerőműbe.
Február 24. – A koszovói sztrájkok miatt a helyszínre érkezik Štipe Šuvar, a JKSZ elnöke és Szlobodan Milosevics, a szerb kommunisták vezetője. Az autonóm tartományban már 30000 albán nemzetiségű követeli az alkotmány megváltoztatását. – Japánban eltemetik Hirohito császárt. A gyászszertartásra több ezer politikus és közéleti személyiség érkezik, köztük az amerikai és a francia elnök, ill. több uralkodóház tagjai.
Február 25. – Általános sztrájk Koszovóban. Krakkóban többen megsebesülnek, amikor tüntető diákok összecsapnak az ellenük kivezényelt rendőrökkel. Az elmúlt évben ez volt a legsúlyosabb incidens Lengyelországban.
Február 26. – Bush amerikai elnök Pekingben tárgyal, főleg a kétoldalú kapcsolatokról és az ázsiai helyzetről.
Február 25. – Koszovóban rendkívüli intézkedéseket rendel el az Államelnökség. A főbb útvonalakat katonai és rendőri alakulatok torlaszolják el; a tartományszékhelyén, Prištinában harckocsik jelennek meg. Közben lemond a tartományi pártvezetőség s a prištinai pártbizottság elnöke, de a sztrájkok folytatódnak. – Egyiptom és Izrael megállapodik, hogy a jövőben ismét Kairó ellenőrizheti a tabai földsávot. Cserébe Egyiptom 37 millió USD kártérítést fizet az ott épült izraeli szálloda tulajdonosának.
Február 28. – Ausztriában meghal Konrad Lorenz Nobel-díjas tudós. – Belgrádban csaknem félmillióan tüntetnek a parlament előtt a koszovói helyzet miatt. – Az iráni parlament úgy dönt: a Rushdie-ügy miatt megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Londonnal.
Március 6. – Bécsben a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország 2 napos külügyminiszteri találkozója kezdődik: ez a nyitánya a hagyományos haderők csökkentéséről, ill. a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről kezdődő újabb tanácskozásnak.
Március 7. – Bécsben szovjet-amerikai külügyminiszteri megbeszélés zajlik. Megállapodnak, hogy máj.-ban ismét találkoznak, s előkészítik Gorbacsov és Bush találkozóját. – Tibetben a több napja tartó zavargások miatt szükségállapot lép életbe. Kijárási tilalmat rendelnek el. A rendőrség több esetben tüzet nyit a tüntetőkre, akik függetlenséget követetnek a tibeti autonóm területnek. Az indiai száműzetésben élő dalai láma bejelenti: kész tárgyalni a kínai vezetéssel a tibeti helyzetről.
Március 9. – Afganisztánban a kormányellenes erők körülzárják Dzsalalabadot, s heves harcok folynak az afgán nagyváros birtoklásáért.
Március 11. – Az amerikai szenátus nem fogadja el John Tower jelölését a védelmi miniszteri posztra. Bush elnök ezek után Richard Cheney-t jelöli, aki elnyeri a szenátus bizalmát.
Március 14. – Hat volt román vezető nyílt levélben bírálja Ceauşescu elnök politikáját. A példátlan eset után többeket letartóztatnak Romániában, mások házi őrizetbe kerülnek. – 97 éves korában meghal Zita, Magyarország utolsó királynéja, Ausztria egykori császárnéja. – Az Egyesült Államokban és Kanadában ciánnal mérgezett chilei szőlőt találnak.
Március 18. – Az Európa Parlament határozatban ítéli el Romániát az emberi jogok megsértése miatt.
Március 19. – Salvadorban új elnököt választanak: a halálosan beteg Napoleon Duarte helyett a szélsőjobboldal jelöltje, Alfredo Cristiani lesz az államfő.
Március 21. – A Szovjetunió az eddigi legnagyobb arányú fogolycserében állapodik meg az afgán kormányellenes erőkkel. – Prágában egy hónappal csökkentik Vaclav Havel ellenzéki író börtönbüntetését.
Március 22. – A Szovjet Tudományos Akadémia a számára fenntartott 20 képviselői helyre csak 8 személyt választ meg. Így lehetségessé válik, hogy egy pótszavazáson mégiscsak képviselő legyen a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. – Tuniszban újabb magas szintű palesztin-amerikai tárgyalásokat tartanak: főleg a megszállt területek jövőjéről van szó.
Március 23. – Trockij Mexikóban élő leszármazottai az orosz forradalmár rehabilitálását kérik a Szovjetuniótól.
Március 25. – Súlyos környezetszennyezés Alaszka partjainál. Egy óriás tankhajó zátonyra fut, s 260 000 hordó nyersolaj ömlik a tengerbe.
Március 26. – A Szovjetunióban először tartanak parlamenti választásokat úgy, hogy több jelöltre lehet szavazni. Az eredmény: számos körzetben a pártvezetők kibuknak, s az átalakítás hívei közül sokan bejutnak a szovjet törvényhozásba.
Március 27. – A Szovjetunióban leállítják a krasznodari atomerőmű építését, mivel a térség földrengésveszélyes. – Először jár Moszkvában az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet küldöttsége. A delegáció kedvezően értékeli a választásokat.
Március 28. – Lemond a török kormány, miután a kormánypárt súlyos vereséget szenvedett a helyhatósági választásokon. – Újabb véres incidensek Koszovóban, miután az alkotmánymódosítás értelmében a szerb vezetésnek nagyobb befolyása van a koszovói tartomány életében.
Március 31. – Moszkvában Mihail Gorbacsov fogadja az iráni külügyminisztert: a kétoldalú kapcsolatokról és az afgán helyzetről folytatnak megbeszéléseket.
Április 1. – Namíbiában tízezrek ünneplik az ország függetlenné válásának napját. Közben a függetlenségért küzdő fegyveres gerillák összecsapnak a dél-afrikai biztonsági erőkkel. Megkezdődik a dél-afrikai csapatok kivonása Namíbiából. – Bécsben több mint 100 000-en kísérik utolsó útjára Zita királynét. A 97 éves korában elhunyt utolsó osztrák császárné és magyar királyné végső nyughelye a kapucinusok kriptája. Az osztrák televízió többórás közvetítést ad a temetésről.
Április 2. – Mihail Gorbacsov Kubában kezd tárgyalásokat. Útban Havanna felé rövid időre megáll Írországban, hogy megbeszéléseket folytasson a szigetország miniszterelnökével. Hírügynökségek felhívják a figyelmet, hogy véleménykülönbségek vannak Fidel Castro és Mihail Gorbacsov között. – A PFSZ központi tanácsa tuniszi ülésén jóváhagyja Jasszer Arafat kinevezését a korábban kikiáltott palesztin állam elnökévé.
Április 3. – Lengyelországban több nagyvárosban tüntetnek Jaruzelski lemondását követelve és a Szolidaritás Szakszervezetet éltetve. A Szovjetunióban 5 napos tárgyalást kezd a francia védelmi miniszter. – Washingtonban amerikai-egyiptomi csúcstalálkozót tartanak: Bush főleg a közel-keleti helyzetről tárgyal Mubarakkal. – Szöulban szovjet kereskedelmi képviselet nyílik.
Április 4. – Havannában Gorbacsov és Castro tárgyalásain hangsúlyozzák: Közép-Amerika békéjét csak politikai eszközökkel lehet megteremteni. – Varsóban eredménytelen a lengyel belügyminiszter és a Szolidaritás vezetőjének tárgyalása.
Április 5. – A Szovjetunió és Kuba 25 évre szóló barátsági együttműködési szerződést ír alá. Gorbacsov cáfolja, hogy nagy nézeteltérések lennének a két ország között. A szovjet vezető havannai látogatását befejezve Londonba utazik. – Az izraeli kormányfő néhány nappal Mubarak washingtoni útja után az amerikai elnökkel s annak külügyminiszterével tárgyal. – Jelentéstételre hazarendelik az NSZK bukaresti nagykövetét. – Stockholmban hivatalosan is vádat emelnek az Olof Palme miniszterelnök meggyilkolásával vádolt férfi ellen. – Varsóban a kormány és a Szolidaritás képviselői megállapodást írnak alá a társadalmi és politikai reformokról. Ezzel befejeződik a lengyel kerekasztal-tárgyalás.
Április 6. – Gorbacsov megkezdi tárgyalásait Margaret Thatcherrel; a megbeszélésekről mindketten elégedetten nyilatkoznak.
Áprllis 7. – Gorbacsov beszédet mond a brit parlamentben, s kijelenti, hogy csökkentik a katonai költségvetést. A szovjet vezetőt fogadja II. Erzsébet királynő. – Lengyelországban ismét törvényesen működhet a Szolidaritás szakszervezet, miután a Szejm is jóváhagyja a kerekasztal-tárgyalásokon létrejött megállapodásokat.
Április 8. – A norvég partok közelében kigyullad egy szovjet atommeghajtású tengeralattjáró; a katasztrófának sok halálos áldozata van.
Április 9. – Tbilisziben többen életüket vesztik, amikor tüntetők összecsapnak az ellenük kivezényelt karhatalommal.
Április 10. – Több szovjet vezető, köztük Sevardnadze külügyminiszter – a köztársaság volt első titkára – Tbiliszibe utazik a súlyos zavargásokat követően. A grúz első titkár nyilvánosan magára vállalja a felelősséget a halálos áldozatokat is követelő összecsapásokért. A szovjet külügyminiszter a grúziai események miatt lemondja NDK-beli útját.
Április 11. – A Varsói Szerződés szorgalmazza, hogy a 2 katonai szervezet kezdjen tárgyalásokat a harcászati nukleáris fegyverekről.
Április 12. – Grúziában folytatódnak a sztrájkok. Gorbacsov elítéli az ottani szovjetellenes megnyilvánulásokat. Sevardnadze a tbiliszi események miatt elhalasztja NSZK-beli útját. – Ceauseşcu román vezető bejelenti: országa teljes egészében visszafizette külföldi adósságait.
Április 13. – A legalitását visszanyert lengyel Szolidaritás hivatalosan is kéri bejegyzését.
Április 15. – Kínában meghal Hu Jao-pang, az 1986-ban leváltott pártfőtitkár. A 73 éves politikust azzal vádolták, hogy burzsoá liberalista eszméket támogat. Halála után spontán diákmegmozdulások kezdődnek – A nagy-britanniai Sheffieldben több mint 90 halálos áldozatot követelő futballtragédia történik: a szurkolók dulakodás közben valósággal összenyomják egymást a túlzsúfolt lelátókon.
Áprills 17. – Bush bejelenti: nagyszabású segélyprogramot dolgoztat ki Lengyelország számára. Ezzel bátorítani kívánják a további lengyel reformokat.
Április 18.- Lengyelországban 8 év után először találkozik a lengyel államfő, Jaruzelski az ellenzék vezérével, Wałęsával. – Franciaországban közzéteszik az ismert ellenzéki román személyiség, Doina Cornea asszony Ceauseşcuhoz írt bíráló levelét.
Április 19. – Pekingben folytatódik a Hu Jao-pang egykori pártfőtitkár halálakor kezdődött diáktüntetés. Már százezrek gyűlnek össze a kínai főváros központjában, a Tienanmen téren.
Április 20. – Jordániában nagy nehézségek árán helyreállítják a rendet, miután a lakosság több napja tüntetésekkel tiltakozott a romló gazdasági helyzet ellen.
Április 21. – A Szovjetunióban mégis parlamenti képviselővé választják Andrej Szaharov Nobel-békedíjas akadémikust.
Április 24. – A japán miniszterelnök bejelenti lemondását, mivel korrupciós botrányba keveredett. – A pekingi egyetemen 10 000 diák tüntet demokráciát követelve. – Az új grúz első titkár elismeri, hogy április 1-jén a tbiliszi tüntetés résztvevői ellen mérges gázt is bevetettek, és ez okozta több ember halálát.
Április 25. – Az SZKP KB elfogadja összesen 110 kb-tag, -póttag, ill. központi ellenőrző bizottsági tag lemondását. Többnyire idős politikusokról van szó, köztük van Gromiko, Szolomencev, Szokolov, Alijev és Tyihonov. A helyükre megválasztott új tagok főleg a peresztrojka fiatalabb hívei. A központi bizottság ülésén Gorbacsov elismeri, hogy a reformok ellenére súlyos gazdasági gondok vannak a Szovjetunióban.
Április 27. – A nyugatnémet kancellár kelet-nyugati tárgyalásokat sürget a rövid hatótávolságú nukleáris rakéták csökkentéséről. A NATO-n belül az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hevesen ellenzi a tervet. – Pekingben már félmillióan tüntetnek, de a hatóságok nem akarnak párbeszédet kezdeni a fiatalokkal. Hivatalos részről már többször fölszólították őket, hogy fejezzék be a megmozdulásokat.
Április 30. – A kínai kormány megbízottai tárgyalásokat kezdenek a diákság képviselőivel. A megbeszélések eredménytelenek, így a fiatalok folytatják megmozdulásaikat. – Brit-nyugatnémet csúcstalálkozót tartanak, de továbbra is ellentétek vannak a rövid hatótávolságú rakéták ügyében.
Május 2. – Arafat Párizsban tárgyal, s Mitterrand kérésére közli, hogy elavult a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nemzeti chartája, amely Izrael fölszámolását tűzi ki célul. – Lemond a holland kormányfő. Lubbers 6 év óta állt a kabinet élén, az utóbbi időkben ő vezette a leghosszabb életű holland kormányt.
Május 4. – Jaruzelski államfő a LEMP országos értekezletének nyitónapján olyan törvényt szorgalmaz, amely eltörölné az elmúlt években hozott politikai ítéleteket.
Május 6. – Washingtonban hivatalosan is megerősítik, hogy Bush elnök júl.-ban európai körútja során ellátogat Magyarországra is. – A lett parlament hivatalos köztársasági nyelvvé nyilvánítja a lett nyelvet.
Május 9. – Az amerikai külügyminiszter Moszkvában tárgyalásokat kezd. Baker kijelenti: a Bush-kormányzat kész a Szovjetunióval való együttműködésre, amennyiben Moszkva valóban őszintén akarja a változásokat. Baker és Sevardnadze tárgyalásain a kétoldalú kapcsolatokon kívül főleg a közel-keleti, a közép-amerikai és az afganisztáni helyzetről van szó.
Május 10. – Bulgária enyhíti a külföldi utazások feltételeit: a jövőben minden állampolgár 5 évre érvényes világútlevelet kaphat.
Május 11. – Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodást köt: jún. végén újból tárgyalásokat kezdenek a nukleáris kísérletek leállításáról. Baker Mihail Gorbacsovval is találkozott, aki tárgyalásokat javasol a rövid hatótávolságú atomfegyverekről. – Pekingi egyetemisták levelet küldenek Gorbacsovnak, amelyben kérik, hogy kínai útja során találkozzon velük. – Panamában érvénytelenítik az elnökválasztás eredményét, mert a kormánypárt csalással nyert.
Május 12. – A szovjet külügyminiszter Bonnban kezd tárgyalásokat. Sevardnadze elsősorban Mihail Gorbacsov jún.-i NSZK-beli látogatását készíti erő.
Május 13. – Pekingben több diák éhségsztrájkot kezd a Tienanmen téren. A tüntetések tovább folytatódnak.
Május 14. – Gorbacsov 4 napos hivatalos kínai látogatásra indul. Úton Pekingbe megáll a szibériai Irkutszkban. A szovjet vezetőt elkíséri Sevardnadze külügyminiszter, valamint Jakovlev pb-tag. A szovjet–kínai csúcstalálkozótól a 2 ország kapcsolatainak teljes normalizálását várják.
Május 15. – Pekingbe érkezik Mihail Gorbacsov. 3 évtized óta ez az első kínai-szovjet csúcstalálkozó A szovjet vezető programját a diáktüntetések miatt módosítani kell. – Csehszlovákia először reagál arra a magyar bejelentésre, hogy felfüggesztik a nagymarosi vízlépcső építését. Prága szerint a magyar döntés ellentétes a 2 fél szerződésével, s Budapest politikai okok miatt döntött így.
Május 16. – Pekingben Mihail Gorbacsov találkozik a legbefolyásosabb kínai politikussal, Teng Hsziao-pinggel, s ezzel szentesítik: 30 évi hűvös viszony után normalizálódott a 2 ország kapcsolata. A diáktüntetések miatt ismét módosítani kell Gorbacsov programját. Az éhségsztrájkot folytatók száma eléri a 3000-et. – Puccs Etiópiában. A hír hallatán a Berlinben tárgyaló Mengisztu Hailé Mariam elnök azonnal hazarepül. A kormányerők leverik a lázadást.
Május 17. – Csao Ce-jang kínai pártfőtitkár nyugalomra inti a diákokat. A tüntetők száma azonban tovább nő, eléri az 1 milliót. A tiltakozási hullám átterjed több más városra, köztük Sanghajra is. – Prágában elengedik az ellenzéki nézeteiről ismert Vaclav Havel drámaíró hátralevő börtönbüntetését. Korábban a világon sokan követelték a cseh író szabadon bocsátását.
Május 18. – Gorbacsov befejezi kínai útját. A szovjet vezető a legfőbb eredménynek a 2 ország kapcsolatainak teljes normalizálását nevezi. – Pekingben Gorbacsov elutazását követően a kormányfő vezetésével tárgyalások kezdődnek a tüntető diákokkal. A megbeszélések megszakadnak, mert a kormány nem kívánja teljesíteni az egyetemisták követeléseit. – Először találkozik a Varsói Szerződés és a NATO katonai erőinek főparancsnoka. Lusev és Galvin londoni megbeszéléseinek középpontjában a NATO rövid hatótávolságú nukleáris rakétáinak korszerűsítése áll.
Május 19. – Pekingben egyre drámaibb a helyzet. Újabb diákok csatlakoznak az éhségsztrájkhoz. Hírek terjednek el a rendkívüli állapot kihirdetéséről. Arról is jelentés érkezik, hogy Csao Ce-jang pártfőtitkár lemond, mert ellenzi a hadsereg bevetését a békés tüntetők ellen. A kínai pártvezető egyúttal nyilvánosan bocsánatot kér az éhségsztrájkolóktól.
Május 20. – Pekingben befejeződik az éhségsztrájk. A rendkívüli állapot kihirdetése ellenére is folytatódnak a megmozdulások.
Május 23. – Lengyel–szovjet történészbizottság megállapítja: az 1939-es szovjet-német paktumnak valóban volt titkos záradéka, amely Lengyelország felosztásáról rendelkezett a Szovjetunió és Németország között. – Jurij Ljubimov neves rendező visszakapta szovjet állampolgárságát.
Május 25. – Moszkvában összeül az új szovjet népképviseleti szerv. Gorbacsovot megválasztják államfőnek, szélesebb hatáskörrel, mint eddig. Több napon keresztül viharos felszólalások hangzanak el – A kínai hadsereg vezérkara a kemény vonalasnak tartott Li Peng miniszterelnök mellé áll. A diákokat azzal vádolják, hogy összeesküvést szerveznek a rendszer ellen.
Május 27. – Bush Rómában megerősíti azon lapértesüléseket, hogy 10%-kal csökkentik az Európában állomásozó amerikai haderőt.
Május 29. – NATO-csúcs Brüsszelben. George Bush 4 pontos leszerelési javaslatot terjeszt elő. Ennek értelmében 20%-kal kevesebb amerikai katona állomásozna Európában, és 275 000 főben maximálnák a szovjet és az amerikai európai haderők létszámát. Ehhez azonban a Szovjetuniónak csaknem 10-szer annyi katonáját kellene hazarendelnie, mint az Egyesült Államoknak.
Május 30. – A válságos gazdasági helyzet miatt ostromállapotot vezetnek be Argentínában. Szélsőséges csoportok napok óta üzleteket fosztogatnak.
Május 31. – Az NSZK-beli Mainzban tárgyal az amerikai elnök. Szorgalmazza Európa megosztottságának megszüntetését és a berlini fal lebontását.
Június 1. – Bush–Thatcher találkozó Londonban. Az amerikai elnök megerősíti, hogy a 2 ország kapcsolata különlegesen fontos.
Június 2. – Meghal Khomeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság megalapítója és legfőbb vezetője. Utódja Hamenei elnök.
Június 3. – A kínai hadsereg támadást indít a pekingi diákok ellen. A 2 napos vérfürdőben sokan meghalnak, katonák foglalják el a legfontosabb stratégiai pontokat. A mészárlás áldozatainak számát egyesek több százra, mások több ezerre becsülik. A kínai tragédia világszerte megdöbbenést vált ki.
Június 4. – Bulgáriából folyamatosan török nemzetiségűeket utasítanak ki. – Lengyel választások. Több évtized óta ez az első viszonylag szabad választás. A Szolidaritás szakszervezet elsöprő győzelmet arat, súlyos vereséget mérve az eddigi kormánykoalíció tagjaira.
Június 6. – Eltemetik Khomeinit.
Június 9. – Hosszú hetek után először jelenik meg a nyilvánosság előtt a kínai tévé képernyőjén Teng Hsziao-ping. A legbefolyásosabbnak tartott kínai politikus ellenforradalmi lázadásnak nevezi a pekingi diáktüntetéseket, s gratulál a hadsereg vezetőinek a megmozdulások vérbe fojtása miatt. Közben tömeges letartóztatások kezdődnek, de Pekingben fokozatosan normalizálódik az élet.
Június 10. – Jaruzelski–Thatcher találkozó Londonban. Nagy-Britannia 5 év alatt 25 millió GBP támogatást ígér Lengyelországnak. – A Szovjetunióban majdnem felére csökken a minisztériumok és főhatóságok száma, mert jelentősen átalakítják a kormányt.
Június 11. – Első ízben közlik a szovjet adósságállományt: Rizskov bejelenti, hogy ez több mint 54 milliárd USD.
Június 13. – Gorbacsov–Kohl csúcstalálkozó Bonnban. Történelmi jelentőségű közös politikai nyilatkozatot írnak alá a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Gorbacsovot nagy lelkesedéssel fogadják az NSZK-ban.
Június 14. – Mitterrand Lengyelországban kezd tárgyalásokat. Találkozik Jaruzelskivel és Wałęsával is. Konkrét gazdasági segítséget ígér a lengyeleknek.
Június 15. – Pekingben először hoznak halálos ítéleteket a tömegtüntetésben részt vevők ellen. A világ több vezetője kegyelmet kér a fiatalok számára.
Június 19. – Genfben felújítják a hadászati fegyverzetek csökkentéséről kezdett szovjet-amerikai tárgyalásokat. – Újabb nemzetiségi zavargások a Szovjetunióban: a kazahsztáni Novij Uzenyben a megmozdulásoknak halálos áldozatai is vannak. Közben Moszkvában Üzbegisztánból elűzött meszheti törökök tüntetnek, találkozót követelve Gorbacsovtól.
Június 20. – Gorbacsov fogadja a Moszkvában tárgyaló Rafszandzsanit. Az iráni parlament elnöke szovjet partnereivel gazdasági együttműködési megállapodásokat ír alá. – Görögországban az Új Demokrácia Párt győz a választásokon, de nem jut abszolút többséghez.
Június 21. – Amerikai katonai vezető tárgyal Moszkvában. Crowe tengernagy Gorbacsovval is találkozik.
Június 24. – Kínában Csao Ce-jang pártfőtitkárt megfosztják valamennyi tisztségétől, s vizsgálat indul ellene. Az új pártvezető Csiang Cö-min, korábban sanghaji párttitkár. Li Peng továbbra is miniszterelnök. Több reformpárti kínai politikust eltávolítanak a vezetésből.
Június 25. – Angolában életbe lép a tűzszünet a kormány és a vele szemben álló UNITA egységei között.
Június 26. – Kubában magas rangú katonatiszteket, köztük egy tábornokot is kábítószer-csempészéssel és más korrupciós ügyekkel vádolnak. Ochoa tábornok beismeri bűnösségét.
Június 27. – Az amerikai képviselőházban nem kapja meg a szükséges többséget az a törvényjavaslat, amelynek értelmében a jövőben 5 évre biztosítanák Magyarország számára a legnagyobb kedvezményes elbánást. – Közös piaci csúcstalálkozó Madridban: kompromisszum jön létre az egységes nyugat-európai valuta megteremtése ügyében. – A Szovjetunió közvetítő szerepet vállal Bulgária és Törökország között a nemzetiségi viszályban. Már több tízezer török nemzetiségű bolgár állampolgár telepedett át Törökországba.
Június 29. – Csehszlovák értelmiségiek petíciót írnak alá nagyobb demokráciát és reformokat követelve.
Június 30. – Jaruzelski visszalép a köztársasági elnöki poszt megpályázásától. Egyúttal Varsóban ár- és bérstopot vezet be a kormány. – Katonai puccs Szudánban. A néhány évvel ezelőtt megbuktatott Nimeri tagadja, hogy ő állna a hatalomátvétel mögött.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi