A korszakváltás első éve a számítástechnikában
A korszakváltás első éve a számítástechnikában
A Tények könyve ’89 közölte elemzésünket, amely részletesen bemutatta a számítástechnika történeti fejlődését. Megismerhettük az ismert gépkategóriákat (nagy-, mini- és mikroszámítógépek), megjelenésük körülményeit, kialakulásuk történetét, a legelterjedtebb konstrukciókat végezetül pedig technikai és üzleti értelmű kiteljesedésüket. A mellékelt táblázatok bemutatták a vezető gyártmányok ár- és teljesítményviszonyainak alakulását, elterjedtségük mértékéről is tájékoztatva az olvasót. Az összehasonlításból kitűnt, hogy napjainkra a hagyományos kategorizálás értelmét vesztette.
Egy külön elemzés arra is választ adott, hogy mi az oka ennek. A mikroszámítógépek bejárták ugyanazt az utat, amit a nagy- és a miniszámítógépek, csak éppen sokkal gyorsabban. A legfontosabb fődarab, a mikroprocesszor napjainkban ugyanolyan összetett konstrukciójú, mint a tranzisztorokból és mérsékelt integráltságú diszkrét alkatrészekből megépített legnagyobb berendezések. Az elemi műveleteket ütemező óra frekvenciája is megközelítette, ill. meghaladta a hagyományos processzorokét.
Az 1989-ben megjelent mikroprocesszorok, különösképpen az Intel 80486 és a Motorola 68040 tovább erősítették az eddigi tendenciákat. Belső felépítésük jóval hatékonyabb a hozzájuk hasonlóan összetett utasításkészletű (ún. CISC), de hagyományos gépekénél (VAX 8700, IBM 4381/23 és IBM 3090S stb.). A leggyorsabb nagygépek processzorait ezért már alacsonyabb órafrekvencián is verik a maguk 15–20 MIPS (millió utasítás/s) teljesítményével. Egyúttal az egy évvel korábban megjelent leegyszerűsített utasításkészletű (ún. RISC) mikroprocesszorokkal is versenyképesek. Mindezt az tette lehetővé, hogy egyszeriben 1,2 millió tranzisztor van ezeken a processzorlapkákon, ami egyúttal új mikroprocesszor-generáció kezdetét is jelenti.
Még fokozottabban igaz tehát az, amit 1988 eseményei alapján a jövő számítástechnikájáról egy éve mondtunk. Immár bizonyos, hogy a továbbiakban nem az egyetlen gép nagyszámú felhasználó közötti megosztása jellemzi a számítástechnikát. Egyetlen gépben ugyanis mindössze néhány processzort lehet alkalmazni, itt pedig milliós sorozatban gyártható igen kis méretű alkatrészről van szó, amit akár minden felhasználó személyi számítógépébe be lehet építeni.
A feldolgozási erőforrások központosítása helyett jön tehát az osztott kialakítás, ami egy csapásra módosítja a számítástechnikai rendszerek fogalmát, sőt az egésszel kapcsolatos képzeteinket is. A gép helyett most már a szerteszéjjel szórt erőforrásokat egyesítő hálózat a rendszer. Az erősen korlátos felépítéssel szemben pedig jön a korlátlan bőséget kínáló architektúra. A képernyőkön sem az eddig megszokott, meglehetősen szűkös formavilágot látja a felhasználó, hanem az új elektronikus közeg „illúzióinak” határtalan formagazdagságát. Végezetül pedig az sem jelent számára gondot, hogyan is vegyen birtokba egy ennyire korlátok nélküli közeget. Az általánosságot a legvégsőkig vivő, de a képi megjelenítés s a közvetlen manipulálás erejére támaszkodó, legújabb szoftverek valóságos hiperformaként használhatók a korábban nem létező médiában. Mind a hagyományos formák (szövegek grafikák, táblázatok stb.), mind pedig korábban nem létezők kialakíthatók bennük. Óriási kifejező erejüknek köszönhető, hogy jelentősebb tanulási idő sem szükséges mindehhez, s az ember szinte kísérletezve tapasztalja ki az új közeget.
Tavalyi vizsgálódásaink egy több évre igaz jövőkép megfogalmazására irányultak, mivel egy páratlan fordulat első jeleit véltük felfedezni, s ilyenkor mindig a jövő jelzése a legfontosabb. 1989-ben azonban már teljességében érzékelhető mind a fordulat, mind pedig jövőképünk igazsága. Szinte egyetlen új terméket sem tudunk például említeni, amit már ne az általunk felvázolt jövőkép jegyében hoztak volna piacra a vezető gyártók.
Valóságos korszakváltás első éve van tehát mögöttünk, s ilyenkor a korábbi korszak értékelése és az új korszak kibontakozásának megítélése az aktuális teendő. A továbbiakban éppen ezért ebből a 2 szempontból számolunk be 1988/89 eseményeiről.
Lezárult az elemi alkatrészekből épített számítógépek korszaka
Beköszöntött a nagyblokkos hardver/szoftver elemekből való hálózatépítés kora
A 21. század közműve egyetlen évtized alatt
Hálós együttműködések új világrendje
Táblázatok
