Gazdaság

Full text search

Gazdaság
I. 1. – Minden iparvállalat az önfinanszírozás elve alapján működik.
I. – A Közös Piac széles körű tárgyalássorozatot tervez a SZU-val – jelentik be az EK brüsszeli külügyminiszteri értekezletén.
– Fontos változásokat jelentenek be a vegyes vállalatok szabályozását illetően: a külföldi tőke részaránya meghaladhatja a 49%-ot, ennek eldöntése a részt vevő partnerektől függ. A vegyes vállalat vezetője külföldi állampolgár is lehet.
– Litvániában független társaság alakul a fogyasztói érdekek védelmére.
II. – A „termékminőségről és a fogyasztók védelméről” szóló törvénytervezetet hoznak nyilvánosságra.
III. – Heves vita lezárásaként a kb-ülés támogatja az agrárszférában az egyéni kezdeményezések segítését, a földbérleti rendszer bevezetését, ill. az agráripari állami bizottság feloszlatását.
– Ápr.-tól nemcsak az addig kijelölt mintegy 100 minisztérium és állami vállalat foglalkozhat külkereskedelemmel, hanem gyakorlatilag az üzleti élet minden szereplője, beleértve a szövetkezeteket s a magánvállalkozókat is. A külkereskedelmi tevékenységnek korlátokat szab a keményvaluta-forgalom szigorú ellenőrzésének fennmaradása.
– Ápr.-ig a legnagyobb szovjetunióbeli befektetők a vegyes vállalatokban NSZK 66 millió dollár (14,9%), Olaszország 62 millió dollár (14,1%), Franciaország és Jugoszlávia 43–43 millió dollár (9,8%), Japán 30 millió dollár (6,8%), USA 23 millió dollár (5,2%).
– Abel Aganbegjan akadémikus megerősíti, hogy a költségvetési hiány elérte a 100 milliárd rubelt (a GNP 13%-a).
– A szövetkezetek száma 75 000, a bennük foglalkoztatottaké 1,5 millió.
– Az infláció mértéke hivatalos számítások szerint 5–7%.
– Egy vizsgálat kimutatja, hogy a szovjet gépipari termékeknek csak 12%-a felel meg a világpiaci követelményeknek a külföldön értékesített berendezések több mint 60%-a elavult konstrukció. 1988 első felében az exportált termékek miatt több mint 194 000 reklamáció érkezett a minisztériumokhoz és a főhatóságokhoz, s a hibák kijavítása több mint 20 millió rubelbe került.
– Az állami statisztikai bizottság jelentése szerint az örményországi földrengés okozta károk 6 milliárd rubelre, a csernobili reaktorbaleset költségei 8 milliárd rubelre rúgnak, az afganisztáni háború 30 milliárd rubelt emésztett fel, s az alkoholeladás visszafogása 3 év alatt 49 milliárd rubeles veszteséget okozott a költségvetésnek.
– Ápr.-ban a munkanélküliség 2%, s főleg a nagyvárosokban, a fiatal diplomások körében számottevő.
– Ápr.-ban Moszkvában bevezetik a cukor jegyre való adagolását, de a hiánycikkek listájára kerül a szappan, a fogkrém, a mosópor, a só és a gyufa is.
– Máj.-ban közzéteszik a szakszervezetek jogairól szóló törvénytervezetet. A tervezet lehetővé teszi végső eszközként a sztrájkot is.
– A létminimum 73–74 rubel (Borisz Jelcin szerint 48 millióan élnek ezen vagy ez alatti szinten). A munkások átlagfizetése 217 rubel.
– Társadalmi vitára bocsátják a jövedelemadó törvénytervezetét. Jelenleg az adó progresszivitása csak a 71–100 rubel közötti intervallumban érvényesül, e fölött mindenkire egységes adót (13%) vetnek ki. Az 500 rubel fölött keresők a dolgozók 3,4%-át teszik ki.
– Máj.-ban a SZU első ízben vesz részt a Világbank által rendezett tanácskozáson.
– Gorbacsov a népi küldöttek kongresszusán közzéteszi a szovjet katonai kiadások összegét, amely 77,3 milliárd rubelre rúg (a nemzeti jövedelem 12%-a), s javasolja, hogy az elkövetkező 2 évben 14%-kal csökkentsék a katonai kiadásokat.
– Jún.-ban Rizskov miniszterelnök a népi küldöttek kongresszusán bejelenti, hogy a külföldi tartozások összege 34 milliárd rubel (hivatalos árfolyamon 53 milliárd dollár). Ez az összeg legalább 40%-kal felülmúlja a nyugati becsléseket, ami nem kis aggodalmat kelt nyugati pénzügyi körökben a SZU hitelképességét illetően, bár a SZU külföldi betéteinek értéke 14 milliárd dollár, aranytartalékai pedig legalább 20 milliárd dollárt tesznek ki. Az évi adósságszolgálat 12 milliárd rubel (18,7 milliárd dollár). Az ország keményvaluta-bevételei várhatóan 25 milliárd dollárnak megfelelő összeget tesznek ki.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi