A bérek vásárlóértékének meghatározásakor az egyik legnagyobb nehézséget a kézhez kapott nettó bér nagyságának a megállapítása jelenti. A „nettósítás” munkafolyamatában a statisztikusok között az alábbi lényegesebb pontokban nincs egyetértés:
– milyen mértékig vegyék figyelembe a foglalkoztatottak által fizetett jövedelemadókat (mindet nyilván nem vehetik figyelembe a béren kívül megszerzett jövedelmek adói miatt, viszont az sem teljesen egyértelmű, hogy csak annyit vegyenek figyelembe, amennyi a béreket terhelné, hiszen a további adók nagyságát a bérek nagysága is befolyásolja);
– milyen mértékben vegyék figyelembe a helyi adókat: Magyarországon pl. ezeket (házadó, településfejlesztési hozzájárulások) nem veszik figyelembe a reálbérszámítás folyamatában, több országban viszont számításba veszik nagyságukat, hiszen nyilvánvalóan befolyásolják a bérek vásárlóértékét, különösen ha a dolgozónak nincs is más jövedelmi forrása (ennek megfelelően a táblázatsor is törekszik ezek nagyságának figyelembevételére);
– milyen mértékben vegyék figyelembe az önkéntes és kötelező társadalom- és nyugdíjbiztosítási kiadásokat. Bonyolítja az összehasonlíthatóságot, hogy a legtöbb országban ezek összegével csökkenteni lehet az adóalapot, néhány országban (pl. Magyarországon is) viszont adózni kell az összegük után.
A táblázatsor nem vállalkozhat rá, hogy évről évre feltárja a figyelembe vett országok adórendszerének változásait, ezért a számítás során figyelembe vett elvonási hányadok nagysága csak tendencia jellegű.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.