AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
United States of America (angolul)
USA Észak-Amerika
Földrajz: Terület: 9 363123 km2, Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika D-i részén. Szomszédai Kanada (É), Mexikó (D). Felszín: Középső része síkság, mely Ny felé 2000 m magasságot is elérő pusztaságba (Préritábla) megy át. Ny-on magashegység (Szikláshegység), fennsíkokkal, medencékkel. K-en az Appalache-hegység és -tórendszer. DK-en parti síkság, mocsarakkal, tavakkal. Alaszka: nagy része magashegység. Hawaii: vulkanikus eredetű szigetcsoport, ma is működő vulkánnal. Legmagasabb pont: Mount McKinley (6194 m). Legjelentősebb folyók: Missouri, Mississippi; Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak: Lake Superior (Felső-tó), Lake Huron (Huron-tó), Lake Michigan (Michigan-tó).
Népesség: Lakosság (1989): 247 498 000. Életkor szerint: 0–14: 21,5%: 15–59: 61,8%; 60–: 16,7%. Népsűrűség: 26/km2. Etnikai csoportok: fehér 82,3%; fekete és mulatt 11,7%; indián, japán, kínai 5,2%. Nyelv: angol. Vallások: protestáns 70%, r. kat. 25%, zsidó 5%. Városi lakosság: 7496. Főváros: Washington (*1986): 626 000. Városok (*1986): New York 7 262 700; Los Angeles 3 259 340; Chicago 3 009 530.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: George Bush (1989. jan. óta). Nemzeti ünnep: júl. 4.
Gazdaság: Pénznem: dollar (amerikai dollár, USD). GDP (1990): 5567,9 Mrd USD. GDP/fő (1990): 22 165 USD. Gazdasági növekedés (1990): 1,8%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 5,7. Fogyasztói árváltozások (1990): 4,5%. Munkanélküliség (1989): 5,3%. Export (1988): 321 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gépjármű, számítógép, elektromos, energetikai; mezőgazdasági és irodagép, vegyipari termék, élelmiszer, textília, szén. Főbb exportpartnerek: Kanada 22%, Japán 10%, Mexikó 6%. Import (1988): 459 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, papír; cellulóz, ipari nyersanyag, élelmiszer, textília. Főbb importpartnerek: Japán 20%, Kanada 17%, Mexikó 6%.
Közlekedés: vasúti hálózat (1985): 270 000 km; ebből villamosított (*1985): 3200 km. Közúti hálózat (1988): 6 233 308 km; ebből burkolt: 5 635 846 km; autópálya (1986): 81 000 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 141 251 695; egyéb gépjármű: 43 145 037. Főbb kikötők: New York, New Orleans, Houston. Hírközlés: Tv (1985): 190 M. Rádió (1988): 520 M. Telefon (1984): 134 M. Napilap (1987): 267/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 71,5; nők: 78,5 év. Születés (1988): 15,9‰. Halálozás (1988): 9,0‰. Népességnövekedés (1988): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1988): 10,0‰. Kórházi ágyak (1985): 1,3 M. Orvosok (1988): 573 583. Egy orvosra jutó lakosok (1988): 434.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
Richard Nixon elnök 1972-ben a Szovjetunióba látogat. Lennyid Brezsnyevvel aláírja az új rakétaelhárító-rendszereket tiltó SALT-I. szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok először ismeri el a két nagyhatalom globális erőegyensúlyát. 1974. aug.-ban, a Watergate-ügy miatt Nixon kénytelen lemondani. Utóda Gerald Ford. 1977-től a szinte teljes ismeretlenségből előtörő volt georgiai kormányzó, a demokrata James Carter az elnök, aki az emberi jogok védelmére szólítja fel a világot. 1979. jún.-ban Bécsben Lennyid Brezsnyevvel aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT-II. szerződést.1980. jan.-ban Carter bejelenti a ratifikálás elhalasztását. Az ún. „Carterdoktrína” keretében amerikai érdekszférának nyilvánítja az Arab-öböl térségének olajvidékét. Az Egyesült Államok nagyszabású fegyverkezési programokba kezd, vége a 70-es évek „SALT-korszakának”. 1980. nov.-ben a republikánus Ronald Reagan győz az elnökválasztáson (51%), győzelmét 1984-ben megismétli (59%). Az időközi választások eredményeképpen 1986 őszén immár nemcsak a képviselőházban, hanem a szenátusban is a demokraták kerülnek többségbe. Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. és legidősebb elnöke „supply-side” (a termelést élénkítő) gazdaságpolitikájának jegyében jelentős adóreformot valósít meg. A 70-es évek recessziója után látványos a fellendülés az amerikai gazdaságban, rendkívüli a katonai költségvetés, s fokozódik a költségvetési, ill. kereskedelmi hiány. Csökken az infláció és a munkanélküliség. Reagan 1983. márc.-ban bejelenti az SDI-programot (stratégiai védelmi kezdeményezés, azaz: űrfegyverkezés), az európai NATO-tagországok egyetértésével közepes hatótávolságú új amerikai rakétákat telepítenek Ny-Európában. Az erről folyó tárgyalások megszakadása és az amerikai-szovjet kapcsolatok több évtizedes mélypontja után Reagan 1985. nov.-ben Genfben, majd 1986. okt.-ben Reykjavíkban találkozik Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral. Az 1987 végi washingtoni csúcstalálkozón aláírják a közepes hatótávolságú és hadműveleti harcászati szovjet és amerikai rakéták felszámolásáról szóló szerződést, amely a két nagyhatalom első tényleges fegyverzetcsökkentési megállapodása. Reagan 1988. máj.-ban Moszkvába utazik, ahol az újabb csúcstalálkozón többek között a stratégiai atomfegyverek 50%-os csökkentésének lehetőségéről tárgyal Gorbacsov főtitkárral. Reagan elnökségének utolsó szakaszát kormányzati gondok is jellemzik: lemond hadügyminisztere, kabinetfőnöke. Az iráni illegális fegyvereladási botrányt követő 1987. nov.-i kongresszusi bizottsági jelentés szerint az elnök „nem tett eleget az alkotmányból rá háruló kötelezettségnek…” Az 1988. nov.-i elnökválasztásokon 54%-os nagy többséggel George Bush, a republikánusok jelöltje győz Michael Dukakisszal szemben. A beiktatás után az elnök sokáig passzív. A törvényhozók nem fogadják el védelmi miniszterét. 1989. máj.-ban nyugat-európai útján Bush több fegyverzet-ellenőrzési javaslattal áll elő; júl.-ban – első amerikai elnökként – látogatást tesz Magyarországon is. Dec.-ben az amerikai katonai erők beavatkoznak Panamában és megbuktatják Noriega tábornokot. 1990. jún.-ban a 7 vezető tőkés ország első emberei Houstonban tanácskoznak, többek között a Kelet-Európának nyújtandó segítségről. Miközben az országban vita folyik az adóemelésről, őszre sokan recessziót várnak. Irak kuvaiti beavatkozása miatt elsőként az amerikai erők sietnek a helyszínre, majd a BT határozata után blokádot vonnak a Perzsa-öböl vizein. Nov.-ben az Egyesült Államok kezdeményezésére az ENSZ ultimátumot nyújt át Iraknak. Ezt közvetlen iraki-amerikai tárgyalások követik.
Függő, ill. társult területek
Északi-Mariana-szigetek
Mikronéziai Szövetségi Államok
Marshall-szigetek
Amerikai Szamoa
Amerikai Csendes-óceáni-szigetek
Puerto Rico
Amerikai Virgin-szigetek
Palaui Köztársaság
Guam
Guantánamói-öböl
