BELIZE
BELIZE
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 22 965 km2, Magyarországnak kb. egynegyede. Fekvés: Közép-Amerika K-i partvidékén. Szomszédai: Mexikó (É), Guatemala (Ny, D). Felszín: Több mint fene mocsaras, lagúnás síkság, amely értékes trópusi fákkal borított dombvidékbe megy át. Legmagasabb pont: Victoria Peak (1122 m). Legjelentősebb folyók: Belize, New River.
Népesség: Lakosság (1989): 179 400. Életkor szerint: 0–14: 44,9%; 15–59: 47,8%; 60–: 7,3%. Népsűrűség: 8/km2. Etnikai csoportok: fekete 38%; indián 24%; mesztic 19%; mulatt 12%; kínai és indiai 5%; fehér 2%. Nyelvek: angol (hiv.), spanyol, kreol dialektusok. Vallások: r. kat. 66%, protestáns 26%. Főváros: Belmopan ( 1985): 4500. Városok (*1986): Belize City 47 000; Dangriga 7500; Corozal 6000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Erzsébet királynő, akit E. Minita Gordon főkormányzónő képvisel. Kormányfő: George Cadle Price (1989. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 10., szept. 21.
Gazdaság: Pénznem: dollar (belizei dollár) (1990. szept.: 2,0 = 1 USD). GNP (1986): 200 M USD. GNP/fő (1986): 1170 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): –0,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1988): 120 M USD. Főbb exportcikkek: cukor, hús, faáru, citrusfélék, hal. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 46%, Nagy-Britannia 31%. Import (1988): 176 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 55%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 1600 km. Gépjárművek (1988): 14 014. Fő kikötő Belize City. Hírközlés: Telefon (1989): 14 000.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1987): férfiak: 66; nők: 71 év. Születés (1986): 36,1‰. Halálozás (1986): 4,1‰. Csecsemőhalandóság (1985): 54‰. Kórházi ágyak (1989): 583. Orvosok (1988): 88.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 90%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A 17. sz.-ban brit telepesek foglalják el a spanyoloktól a területet; 1964-ig marad gyarmat. Ekkor önkormányzatot, 1981. szept. 21-én teljes függetlenséget kap. A Nemzetközösség tagja. 1981-ben alkotmányt fogad el a kétkamarás parlament. Az 1985. jan.-i választásokon Manuel Esquivel győz, aki elutasítja Guatemala Belizével szembeni bekebelezési törekvéseit. Az 1989-es választások után George Cadle Price veszi át a kormány vezetését, akinek sikerül megegyeznie Guatemalával a status quóról.
