ÉSZAK-KOREA

Full text search

ÉSZAK-KOREA
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
Choson Minchu-chui Inmin Konghwa-guk (koreai nyelven)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 120 538 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: K-Ázsia É-i részén. Szomszédai: Szovjetunió (É), Dél-Korea (D). Felszín: É-on magas hegységek és vulkánokkal borított fennsík; DNy-on halomvidék; a Sárga-tenger partján alacsony dombvidék, medencék. Legmagasabb pont: Pektu (2744 m). Legjelentősebb folyók: Jalu, Tedong, Tuman. Legnagyobb tó: Csangdzsini-víztároló.
Népesség: Lakosság (1989): 21 964 000. Népsűrűség: 173,2/km2. Etnikai csoport: koreai 99,35%. Nyelvek: koreai (hiv.), kínai, orosz. Vallások: hivatalosan ateista ország; hagyomány szerint buddhista, konfuciánus. Városi lakosság: 76%. Főváros: Phenjan (Phjongjang) (1981): 1 280 000. Városok (*1981): Hamhung 775 000; Cshongdzsin 490 000; Vonszan 300 000.
Államforma: szocialista népköztársaság. Államfő: Kim Ir Szen (szül.1912. ápr.15.). Kormányfő: Hjon Mu Kvang (1988. dec. óta). Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: Pénznem: KNDK-von (1990. szept.: 0,97 = 1 USD). GNP (*1986): 17,4 Mrd USD. GNP/fő (1985): 1180 USD. Gazdasági növekedés (1981): 0,4%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 22. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 48%. Export (1985): 1,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: érc, színesfém, nyersanyag, vegyipari termék, közszükségleti cikk, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 43%, Japán 15%, Kína 13%. Import (1986): 2,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, textília, vegyipari termék. Főbb import partnerek: Szovjetunió 36%, Kína 17%, Japán 13%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 4549 km; ebből villamosított: 2706 km. Közúti hálózat (1985): 22 000 km; ebből autópálya: 240 km. Gépjárművek (1982): 180 000. Főbb kikötők: Cshongdzsin, Hamhung, Nampho. Hírközlés: Tv (1984): 1 M. Rádió (1984): 4,1 M. Telefon (1983): 10 000.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 65; nők: 72 év. Születés (1985): 30,0‰. Halálozás (1985): 7,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 30,0‰. Kórházi ágyak (1982): 244 000. Orvosok (1982): 45 000. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 430.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 85%. Iskolakötelezettség: 10 év.
A II. világháború végén a szovjet csapatok által felszabadított országban 1948. szept. 9-én kiáltják ki a népköztársaságot. A koreai háború (1950–53) óta vezető szerepet játszó Kim Ir Szen elnök 1980-ban tárgyalásokat kezd az egyesülésről D-Koreával. A tárgyalások egy év múlva megszakadnak. 1985-ben az É-iak segítik a D-i árvízkárosultakat, majd családlátogatási akció kezdődik a háború óta elszakítottak között. A gyakorlatilag egypártrendszerű államban Kim Ir Szen fiát 1986 óta emlegetik lehetséges utódként: Kim Dzsong Il máris több vezető posztot tölt be. 1987-ben tárgyalások folynak arról, hogy az 1988-as nyári olimpia egyes versenyszámait a KNDK-ban rendezzék meg. A tárgyalások 1988-ban megszakadnak, mivel egy terrorista vallomása szerint egy 1987. szept.-ben lezuhant D-koreai repülőgép elleni merénylet hátterében a KNDK hivatalos szervei állnak. A szöuli olimpián az É-i szomszéd sportolói nem vesznek részt. 1988. dec.-ben az új kormányfő Hjon Mu Kvang, a Koreai Munkáspárt pb-tagja. 1989. júl.-ban a Phenjanban rendezett VIT rendezvényeit néhány politikai incidens zavarja meg. A Szovjetunió és D-Korea bővülő kapcsolatai miatt hazahívják É-Korea moszkvai nagykövetét. 1990. máj.-ban a Legfelső Népi Gyűlés elnökként újraválasztja Kim Ir Szent. Miután az É-iak több D-i tárgyalási ajánlatot visszautasítanak, elfogadják, hogy szept.-ben a 2 kormányfő találkozzék egymással.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi