MEXIKÓ

Full text search

MEXIKÓ
Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 1 963 201 km2, Magyarországnál kb. 21-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika É-i részén. Szomszédai: Egyesült Államok (É), Guatemala, Belize (D). Felszín. Legnagyobb részét a Mexikói-fennsík képezi, amelyet K-en és Ny-on magas (2500-3000 m) hegyvonulat, D-en vulkáni hegyvidék vesz körül. A keskeny tengerparti síkság csak DK-en szélesedik alfölddé. Legmagasabb pont: Citlaltépetl (Orizaba) (5700 m). Legjelentősebb folyók: Rio Bravo, Balsas, Panuco. Legnagyobb tavak: Chapalai-tó, Infiernillo-víztároló.
Népesség: Lakosság (1989): 88 087 000. Életkor szerint: 0–14: 37,5%; 15–59: 57,0%; 60–: 5,5%. Népsűrűség: 41,4/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%; indián 29%; kreol, fehér. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvjárások. Vallások: r. kat. 93%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Ciudad de Méjico (Mexikóváros) (1986): 19 400 000 (A). Városok (1984): Guadalajara 3 256 000 (A); Monterrey 2 658 000 (A); Tijuana 932 000.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Salinas de Gortari (1988. dec. óta). Nemzeti ünnep: szept. 16.
Gazdaság: Pénznem: mexikói peso (1990. szept.: 2880,90 = 1 USD). GDP (1990): 221,1 Mrd USD. GDP/fő (1990): 2569 USD. Gazdasági növekedés (1990): 3,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 4,7. Adósságszolgálatai export %-ában (1990): 28,2. Adósság/fő(1990): 1193 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 0,7. Fogyasztói árváltozások (1990): 23%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar 13%. Export (1988): 20,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gép, gyapot, kávé, élő állat, színesfém, textília, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 70%, Japán 6%, Spanyolo. 5%. Import (1988): 19,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, élelmiszer, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 73%, Japán 7%, NSZK 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózata 25 689 km. Közúti hálózat (1986): 228 686 km; ebből autópálya: 1178 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 454176; egyéb gépjármű: 2 296 655. Főbb kikötők: Coatzacoalcos, Tampico, Salina Cruz. Hírközlés: Tv (1985): 8,5 M. Rádió (1985): 15 M. Telefon (1985): 7 329 416. Napilap (1986): 142/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1988): férfiak 65,9; nők: 72,3 év, Születés (1987): 32,0‰. Halálozás (1987): 5,1‰. Népességnövekedés (1987): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 42,0‰. Kórházi ágyak (1986): 71 058. Orvosok (1986): 57 391. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1240.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 88%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az 1821. szept. 28-án függetlenségét kikiáltó országban az 1917. febr.-i alkotmány elfogadása óta országos szinten hagyományosan az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) kerül ki győztesen a választásokból. Luis Echeverria (1970–76), Lopez Portillo (1976–82) és Miguel de la Madrid (1982–88) elnöksége alatt az országban az olajnak köszönhetően rendkívüli gazdasági növekedés, egyúttal rendkívüli eladósodás következik be. A demokratikus berendezkedésű államban a légnagyobb ellenzéki párt, a PRI-től jobbra álló SAN (Nemzeti Akció Párt) többször próbál ja megszerezni egy-egy kulcsállam kormányzói tisztét, miközben rendre választási csalással vádolja a PRI-t. A baloldal 5 kis pártja 1987. márc.-ban egyesül. Az 1980-ban kritikus gazdasági helyzetben lévő országot a bankvilág 1983 után példamutató adósként ünnepli, ám a 13. labdarúgó-világbajnokság napjaiban, 1986. máj.-ban az adósság átlépi a 100 Mrd USD-s határt. Az adósságot 1986. febr.-ban, majd 1987 elején is át kell ütemezni. A mexikói kormány amerikai kincstárjegyek vásárlásával sem tud változtatni súlyos helyzetén. Az 1988. júl.-i választásokon Carlos Salinas de Gortari csekély többséggel győz, de hónapokon át tart a vita arról, hogy csalással szerezte-e még az elnöki hivatalt. Az 1989. jan. elnöki beiktatáson Fidel Castro is a meghívottak között van. Máj.-ban a kölcsönök részleges eltörléséről indulnak – a világon először – komoly tárgyalások. 1990-ben néhány kölcsönt eltörölnek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi