Hongkong
Hongkong
Hong Kong
Fekvés: Sziget a Dél-kínai-tengerben, Kína partvidéke közvetten közelében, a Kowloon-félszigettel, Stonecutters~szigettel, a szárazföld szomszédos partvidéki területeivel (New. Territories) és 230 kisebb szigettel együtt. Terület: 1063,45 km2. Népesség (1989): 5 760 000. Kínai 98%; filippínó, indiai, amerikai, brit, maláj, ausztráliai, kanadai, portugál, japán. Városi lakosság: 93%. Gazdaság: GDP (1990): 70 Mrd
USD. GDP/fő (1990): 12 150 USD. Gazdasági növekedés (1990): 1,8%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 2,5. Adószolgálat az export %-ában (1990): 1,9. Adósság/fő (1990): 1799 USD. Fogyasztói árváltozások (1990): 1489%. Munkanélküliség (1989): 1,1%. Esport (1988): 27,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: textília, bútor, gyógyszer, vegyipari termék, elektromos készülék. Főbb exportpartnerek: Kína 27%, Egyesült Államok 25%, Japán 6%, NSZK 5%. Import (1988): 63,9 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersanyag, gép, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Kína 31%, Japán 18%, Egyesült Államok 8%. Közlekedés: Vasúti hálózat: 70,4 km (villamosított). Közúti hálózat (1989): 1446 km. Fő kikötő: Kwai Chung. Hírközlés: Tv (1985): 1,31 M. Rádió (1985): 3,25 M. Telefon (1988): 2,9 M. Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 25 057. Orvosok (1989): 5636. Oktatás: Írni-olvasni tud: 90%.
A sziget a 20. sz.-i kínai-brit háborúk következtében kerül Nagy-Britannia tulajdonába. Ezt a nankingi szerződés (1842), majd a pekingi konvenció (1860) is megerősíti. Kowloon É-i részét a britek 1898-ban 99 éve bérbe veszik Kínától. Az 1941–45-ős japán megszállást leszámítva azóta a brit kormányzó irányítja a területet. 1982-ben kínai-brit tárgyalások kezdődnek Hongkong jövőjéről, ezek 1984. dec.-ben megállapodáshoz vezetnek. Eszerint Kína 1997. júl. 1-jén visszakapja szuverenitását Hongkong (beleértve Hongkong szigetét, Kowloont és a New Territoriest) felett, ahol különleges irányítású régiót szervez: azaz, az elkövetkező 50 év folyamán sem változtatja meg az ottani társadalmi és gazdasági viszonyokat és életmódot. A hongkongiak a tárgyalások alatt sérelmezik, hogy nem lehetnek jelen saját jövőjük eldöntésénél. Azóta tömeges elvándorlás indul meg a szigetről: a hongkongiak megpróbálják átmenteni vagyonukat Ausztráliába, É-Amerikába, Ázsia más részeibe. A DK-ázsiai „tigris” gazdasága mégis szinte töretlenül fejlődik, bár az 1987. okt.-i tőzsdekrach súlyosan megrázza Ázsia második legfontosabb pénzközpontját. 1988-ban a Vietnamból vízen érkezeő menekültek (boat-people) áradatát szigorú intézkedésekkel korlátozzák. 1989. jún.-ban a kínai események láttán a tőzsdén jelentősen zuhannak az árfolyamok, a szigeteken gyásznapot tartanak. Erősödik a nyomás Nagy-Britanniára, hogy a hongkongiak kapjanak brit útlevelet.
