NYUGAT-BERLIN
NYUGAT-BERLIN
(1990. okt. 3-ig)
Berlin West (németül)
Európa
Földrajz: Terület: 480,23 km2. Magyarországnál kb. 194-szer kisebb. Népesség (1988): 1 897 066. Népsűrűség: 3951,4/km2. Etnikai csoport: német. Nyelv: német. Vallások: protestáns 70,2%, r. kat. 12,5%. Kormányzó polgármester: Walter Momper. Gazdaság: Pénznem: Mark (DM) (1990. szept.: 1,55 = 1 USD). GNP (1986): 39,4 Mrd USD. Export (1986): 5,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, elektromos berendezés, gyógyszer. Fő exportpartner: közös Piac. Import (1986): 4,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: ipari nyersanyag, gép, élelmiszer. Fő importpartner: Közös Piac. Közlekedés: Közúti hálózat (1988): 145, 6 km; ebből autópálya: 44,3 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 631 358; gépjármű: 46 444.
A II. világháború után az egykori német birodalmi főváros négyhatalmi megszállás alá kerül. Az I. 1950. szept.-i alapszerződés szerint Nyugat-Berlin – azaz a város 3 nyugati (brit, amerikai és francia) megszállási övezete – a Német Szövetségi Köztársaság tartománya, amely azonban formálisan nem tagja az NSZK-nak és önálló város. A város jogállása a hidegháború évei alatt mindvégig kelet-nyugati viták forrása. 1971. szept.-ben négyoldalú megállapodást írnak alá, amely 1972. jún. óta van érvényben. eszerint Nyugat-Berlin alkotmányjogilag nem tartozik az NSZK-hoz, de a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elismeri, hogy a várost szoros szálak fűzik a szövetségi köztársasághoz. A szinte teljes elzárkózás évtizedei után a 80-as években szélesednek Berlin, az NDK fővárosa és Nyugat-Berlin kapcsolatai. Az 1985. márc.-i választásokon a szociáldemokraták egykori fellegvárában a kereszténydemokraták győznek. Eberhard Diepgen kormányzó polgármester többszöri halasztás után találkozik az NDK vezetőivel, és szerződéseket kötnek területcserékről, közlekedésről, a város jobb áram- és vízellátásáról. Az 1989. jan.-i választásokon a CDU vereséget szenvet, előretörnek a szociáldemokraták és a szélsőjobb. A város vezetése többször szembeszáll a bonni politikusokkal a német egyesítés menetrendjét illetően. A berlini fal megnyitásának napján, nov.-ben szabaddá válik az átjárás Nyugat- és Kelet-Berlin között. Dec.-től a nyugati látogatóknak nem kell az átlépésért fizetniük. Bontják a falat, megnyílnak a 28 éven át lezárt utak, vasutak. 1990-ben több cég teszi át székhelyét az NSZK-ból Nyugat-Berlinbe. A dec.-i választásokon a CDU szerez többséget Berlinben.
