PERU
PERU
Perui Köztársaság
República de Perú (spanyol)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 1 285 206 km2, Magyaországnál kb. 14-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika csendes-óceáni partvidékén. Szomszédai: Ecuador, Kolumbia (É), Brazília, Bolívia (K), Chile (D). Felszín: Területének felén az Andok hegyvidéke és a hegyek közé zárt fennsíkok. Ny-on keskeny, száraz síkság, K-en az Amazonas-medence trópusi növényzetű síksága. Legmagasabb pont: Huascarán (6768 m). Legjelentősebb folyók: Ucuyali, Marańon, Amazonas. Legnagyobb tó: Titicaca-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 21 792 000. Életkor szerint: 0–14: 40,5%, 15–59: 54,0%; 60–: 5,5%. Népsűrűség: 16,1/km2. Etnikai csoportok: indián 49%; mesztic 335; fehér 10%; fekete, mulatt, japán, kínai. Nyelvek. spanyol (hiv.), kecsua (hiv.), aymará. Vallások: r. kat. 95%, protestáns 1%, törzsi vallású. Városi lakosság: 68%. Főváros: Lima (*1984): 5 331 000. Városok (*1984): Arequipa 509 000; Callao 460 000; Trujillo 403 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Alberto Fujimori (1990. júl. óta). Kormányfő: Juan Carlos Hurtado (1990. júl. óta). Nemzeti ünnep: júl. 28.
Gazdaság: Pénznem: inti (1990. szept.: 440 343,82 = 1 USD). GDP (1990): 28,9 Mrd USD. GDP/fő (1990): 1292 USD. Gazdasági növekedés (1990): -2,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 1,9. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 13. Adósság/fő (1990): 840 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 4,0. Fogyasztói árváltozások (1990): 5270%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 38%; ipar és kereskedelem 17%. Export (1988): 2,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: réz-, ezüst-, cink-, vas-, ólomérc, hal, kávé, cukor, gyapot. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 22%, Japán 12%, Nagy-Britannia 6%. Import (1988): 3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, textília, jármű, fémáru, élelmiszer, Közszükségleti cikk, energia, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 30%, NSZK 8%, Japán 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 1672 km. Közúti hálózat (1986): 69 942 km; ebből burkolt: 7459 km. Gépjárművek (1987): 610 813. Főbb kikötők: Callao, Mollendo, Talara. Hírközlés: Tv (1987): 1,6 M. Rádió (1987): 5,2 M. Telefon (1986): 628 643. Napilap (1985): 57/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1988): férfiak: 60,1; nők: 64,0 év. Születés (1988): 34,2‰. Halálozás (1988): 9,0‰. Népességnövekedés (1988): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1985): 82,0‰. Kórházi ágyak (1985): 30 443. Orvosok (1986): 19 237. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1040.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 79%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az ország 1821. júl. 28-án nyilvánítja ki függetlenségét Spanyolországtól. 1968. okt.-ben Belaúnde Terrry polgári kormányzatát Juan Velasco Alvarado tábornok dönti meg. A baloldai katonai vezetést 1975. aug.-ban Francisco Morales Bermudez hasonló irányultságú kormányzata folytatja, miután vértelen puccsal átveszi az irányítást. Belaúnde Terry 1980. júl.-ban folytathatja, amit 1968-ban abbahagyott. 1985. júl.-ban az ország s a földrész legfiatalabb elnöke, Alan Garcia Pérez balközép irányultságú APRA pártja 45,7%-kal először nyer választásokat. Garcia bejelenti: csak az exportjövedelmek 10%-át fordítja adósságtörlesztésre. Újító belpolitikája a Fényes Ösvény nevű maoista csoport sorozatos gerillaakciói miatt eddig nem tud megvalósulni. 1988 végén, majd 1989 első felében többször átalakítják a kabinetet. Jan.-ban Garcia elnök elveszti az APRA párt vezetését, valamint a lakosság többségének bizalmát. Az 1990-es választásokra, a konzvervatívok színeiben, Vargas Llosa író is bejelenti jelölését. Okt.-ben a kormány lemond. 1990. jan.-ban az elnök és az IMF újra felveszi a kapcsolatot. Az elnökválasztásokon Vargas Llosa író veszít Alberto Fujimori, japán származású politikussal szemben. A júl.-i beiktatás után az ország japán segítségére számít és konzervatív gazdasági változásokat indít el.
