IV. számú melléklet
IV. számú melléklet
1. A nemzeti Televízió és Rádió, illetve az MTI nem lehet pártpolitikai csatározások martaléka. Ezért a Televízió és a Rádió lehetőleg közős elnökét és két alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Javaslattétel előtt a miniszterelnök meghallgatja az illetékes parlamenti bizottság és a tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottság véleményét. A jelöltek e bizottságok előtt meghallgatáson megjelennek. A tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottságnak 18 tagja legyen. Egy-egy tagot a parlamenti képviselettel rendelkező pártok delegálnának, három-három tagot titkos szavazással választanának a Televízió, illetőleg a Rádió mindazon dolgozói, akiknek tevékenysége hozzátartozik a Rádió és a Televízió rendeltetésszerű működéséhez. (Pl.: szerkesztők, műszakiak.)
Egy-egy tagot az MTA, az Írószövetség, az Újságíró Szövetség, a Film- és Tv-művészek Szövetsége, az Alkotmánybíróság, illetőleg a kormány jelölne ki. A bizottság operatív irányítást nem végezhet, működése nyilvános, a beterjesztett panaszok kivizsgálására szorítkozik, állásfoglalásai ajánlás jellegűek.
Az MTI vezérigazgatóját ugyanolyan rendben nevezik ki, mint a Rádió és a TV vezetőit. A tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottság hatásköre az MTI-re nem terjed ki.
Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kulturális bizottságának a TV és Rádió- vezetői, valamint az MTI vezérigazgatója félévenként számolnak be. Nyilvánvaló, súlyos törvénysértés esetén az Országgyűlés illetékes bizottsága rendkívüli meghallgatást kezdeményezhet. A nyilvánosság ügyeit rendezze mielőbb egy tájékoztatási törvény. Ennek elfogadásáig azonban maradjon hatályban a frekvenciamoratórium.
2. Az állami költségvetés rendjéről mindaddig nem készül törvény, amíg az alkotmány nem tartalmazza a költségvetés rendjére vonatkozó alapvető szabályokat.
3. A II. számú melléklet 9. pontjában említett önkormányzati törvénynél a kétharmados szabály kizárólag az alkotmányba kerülő rendelkelésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák.
A felek egyetértenek abban, hogy a tanácsok mandátumát folyó év augusztus 31-ig szükséges meghosszabbítani, s ez az időpont legfeljebb egy alkalommal további 60 nappal hosszabbítható meg, feltéve, hogy erre a helyhatósági választások lebonyolíthatósága érdekében szükség van.
4. A felek az alkotmányban megmaradó kétharmados többséghez kötött szabályokon a törvényhozási szintű rendelkezést igénylő szabályokat értik.
5. A felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti címer és lobogó szabályozása kerüljön az alkotmányba.
6. A felek egyetértenek abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára – parlamenti meghallgatás után – a köztársasági elnök nevezze ki.
7. A felek egyetértenek abban, hogy az Állami Számvevőszékre vonatkozó alapvető szabályokat teljes egészükben az alkotmányban kell szabályozni.
8. A felek egyetértenek abban, hogy a kormányzó pártok indokolt igényeinek megfelelően még a kormányalakítás előtt módosítandó a minisztériumok felsorolásáról rendelkező alkotmányerejű törvény. Egyetértenek abban is, hogy intézményesíthető a tárca nélküli miniszter tisztsége.
9. A felek egyetértenek abban, hogy a II. számú melléklet 14. pontjában említett sajtótörvény, valamint tájékoztatási törvény vonatkozásában a kétharmados szabály csupán a következőkre érvényes:
a) a kereskedelmi rádió- és televízióállomások engedélyezésének rendje,
b) a közszolgálati rádió és televízió vezetőinek kinevezési rendje,
c) a közszolgálati rádió és televízió felügyeletének rendje,
d) a monopolellenes szabályok.
10. A felek egyetértenek abban, hogy a személyi
szabadság korlátozásának alkotmányos garanciáit felülvizsgálják.
11. A felek a megállapodásukban foglaltakat a lehető leggyorsabban hajtják végre és közős megegyezéssel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra.
Budapest, 1990. április 29.
