IRÁN

Full text search

IRÁN
Iráni Iszlám Köztársaság
Jomhori-e-Islami-e-Iran (perzsa nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 1648000 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: A Közel-Kelet és D-Ázsia között. Szomszédai: Törökország, Irak (Ny), Azerbajdzsán, Örményország, Türkménia (É), Afganisztán, Pakisztán (K). Felszín: Nagy része magas hegyvidék által övezett felföld, sivatagokkal, mocsarakkal, sóstavakkal. Legmagasabb pont: Damavand (5771 m). Legjelentősebb folyók: Aras, Atrak, Karun. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Urmia-tó, Namak-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 53122000 (3–4% nomád). Életkor szerint: 0–14: 44,4%; 15–59: 50,4%; 60–: 5,2%. Népsűrűség: 32/km2. Etnikai csoportok: perzsa 65%; török-tatár, azerbajdzsáni 20%; kurd 8%; arab 2%; örmény. Nyelvek: fárszi (perzsa) (hiv.), kurd, luri, beludzsi, azerbajdzsán, türkmén. Vallások: mohamedán (államvallás) (síita 96%, szunnita 3%), zsidó, keresztény. Városi lakosság: 54%. Főváros: Tehran (Teherán) (1986): 6022078. Városok (1986): Mashhad 1466018; Isfahan 1001248; Tabriz 994377.
Államforma: iszlám köztársaság. Állam- és kormányfő: Hasemi Rafszandzsani (1989. júl. óta). Nemzeti ünnep: febr. 11., ápr. 1.
Gazdaság: Pénznem: iráni rial (1991. szept.: 66,11=1 USD). GDP (1990): 50,3 Mrd USD. GDP/fő (1990): 886 USD. Gazdasági növekedés (1990): 6,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 3. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 8. Adósság/fő (1990): 179 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 7,9. Fogyasztói árváltozások (1990): 7,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 40%; ipar és kereskedelem 33%. Export (1989): 13,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, szőnyeg, bor, gyapot, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Japán 15%; Hollandia 9%. Import (1989): 14,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, fogyasztási cikk, vegyipari termék, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 14%, Japán 10%, Olaszo. 6%, Nagy-Britannia 4%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 4567 km; ebből villamosított: 146 km. Közúti hálózat (1985): 139368 km. Gépjárművek (1984): 2768136. Főbb kikötők: Khark-sziget, Khorramshahr, Bushehr. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 23; rádió: 4,7; telefon: 25. Napilap (1988): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): fértiak: 57; nők: 57 év. Születés (1989): 44,0‰. Halálozás (1989): 10,0‰. Népességnövekedés (1989): 3,4%. Csecsemőhalandóság (1989): 113,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 704. Egy orvosra jutó lakosok: 2992.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 48%. Iskolakötetezettség: 6–14 éves korig.
A perzsa sahok államában Reza Pahlavi 1925-ben szerzi meg a hatalmat és alapít új dinasztiát. 1941. szept.-től fia követi, akit 1979. jan.-ban az iszlám forradalomnak nevezett népi megmozdulás űz el a pávatrónról. Khomeini ajatollah, a síita iszlám vallási felekezet vezetője 15 éves száműzetésből tér haza, s 1979. febr.-ban először ideiglenes kormányt nevez ki, majd ápr.-ban – népszavazás után – kikiáltja az iszlám köztársaságot. 1980, szept.-ben háború kezdődik Irakkal, amelynek első napjaiban néhány iráni várost feldúlnak, s károk érik az abadani olajberendezéseket. Irán azóta nagyobb létszámú mozgósítható tömegeivel több „végső offenzívát” indít, de egyikben sem ér el jelentős eredményt. A halottak számát mindkét oldalon százezrekre teszik. A mélyen vallásos Iszlám Köztársasági Párt az 1984. ápr.-i választásokon 2 híján az összes képviselői helyet megszerzi a parlamentben. Előzőleg több robbantásos merénylet tizedeli meg a párt és az állam vezetését, Hamenei elnök 1985. szept.-ben második periódusát kezdi meg, az abszolút – de időnként megkérdőjelezett – hatalmú Khomeini ajatollah 1985. nov.-ben Montazeri ajatollahot jelöli ki utódául. Azóta mégis Rafszandzsani ajatollah pozíciója erősödik, aki az amerikai-iráni fegyveretadási botrány idején a világsajtót tájékoztatja. 1987-ben a háború elhúzódása, óriás tankhajók tucatjait érő támadások, a Perzsa-öböl egy részének elaknásítása a világ legfontosabb kőolajszállító útvonalának megbénulásával fenyeget. 1988. jan.-ban Irán újabb sikertelen offenzívát indít. Ápr.-ban parlamenti választásokra kerül sor, amelyeken nem politikai pártok indulnak, hiszen 1987. jún.-ban a kormányzó Iszlám Köztársasági Pártot is feloszlatják. 1988. aug.-ban fegyverszünet jön létre Irakkal, Genfben tárgyalások kezdődnek. 1989. febr.-ban kirobban a „Rushdie-ügy”. Az iszlámot bíráló könyvet először Nagy-Britanniában adják ki, ezért Irán felülvizsgálja diplomáciai kapcsolatait a szigetországgal. Montazeri ajatollah ápr.-ban lemond az utódlásról. Jún.-ban meghal Khomeini ajatollah. Temetésén milliók ismétlik tanait. A júl.-i elnökválasztások győztese Hasemi Rafszandzsani. 1990. máj.-ban szóba kerül egy iraki-iráni csúcstalálkozó. Az Öböl menti konfliktust az ország a saját és olajtermelése javára használja ki. 1991. jan.-ban iraki repülök iráni területen keresnek és kapnak menedéket. Miközben az ország igen lassan nyit a Nyugat felé, helyi források szerint 800 ezer iraki menekült lépi át a határt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi