TAJVAN
TAJVAN
Ta Csung-Hua Min-Kuo (kínaiul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 36179 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: 1 nagy és több kisebb sziget Kína DK-i partvidéke közelében, a Dél-kínai- és Kelet-kínai-tenger között. Felszín: A sziget gerincét képező hegyvonulattól K-re sziklás, meredek vidék; Ny-ra termékeny síkság. Legmagasabb pont: Yü-san (3950 m).
Népesség: Lakosság (1990): 20200000. Életkor szerint: 0–14: 34,6%; 15–59: 58,2%; 60–: 8,1%. Népsűrűség: 558/km2. Etnikai csoportok: kínai, maláj-polinéziai. Nyelvek: kínai (hiv.), tajvani dialektusok. Vallások: buddhista, taoista, r. kat., protestáns. Városi lakosság: 51%. Főváros: Taipei (1989): 2710000. Városok (1989): Kaohsiung 1380000; Taicsung (1987): 715000; Tainan 657000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Li Teng-huj (1988. jan. óta). Kormányfő: Han Pej-csun (1990. márc. óta). Nemzeti ünnep: okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: új tajvani dollár (1991. szept.: 26,47=1 USD).GDP (1990): 176,62 Mrd USD. GDP/fő (1990): 7715 USD. Gazdasági növekedés (1990): 4,9%. Adósságszolgálata GDP %-ában (1990): 0,9. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 1,8. Adósság/fő (1990): 541 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 4,6. Fogyasztói árváltozások (1989): 5,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 17%; ipar és kereskedelem 41%. Export (1990): 66,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektrotechnikai és elektronikai cikk, textília, vegyipari termék, iparcikk fa, cukor, rizs, tea, só, fémek, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 32%, Hongkong 13%, Japán 12%. Import (1990): 56,5 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, mezögazdasági termék, gép, fémcikk. Főbb importpartnerek: Japán 29%, Egyesült Államok 23%. NSZK 5%. Szaúd-Arábia 2%
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 2502 km. Közúti hálózat (1989): 19998 km; ebből burkolt: 16984 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 1969291; egyéb gépjármű: 595428. Főbb kikötők: Kaohsiung, Keelung, Hualien. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,2; rádió: 1,5; telefon: 3. Napilap (1989): 202/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható étettartam: (1986): férfiak: 70; nők: 75,9 év. Születés (1987): 16,0‰. Halálozás (1989): 5,0‰. Népességnövekedés (1989): 1,1%. Csecsemőhalandóság (1987): 6,3‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 227. Egy orvosra jutó lakosok: 1010.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 90%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A II. világháború végén Csang Kaj-sek kínai csapatai foglalják el a szigetet. 1949-től, a Kínai Népköztársaság kikiáltásától Csang Kaj-sek Tajvanon a Kínai Köztársaságot vezeti, amely Kína ENSZ-tagságáig a nemzetközi fórumokon képviseli a kínaiakat. Csang Kaj-sek 1975-ös halála után 1978. márc.-tól legidősebb fía, Csiang Csing-kuo lép elnökként apja örökébe. Az 1984-es választások újabb 6 évre megerősítik hivatalában. Az 1949 óta érvényben lévő rendkívüli állapotot 1986. okt.-ben felfüggesztik, azóta ellenzéki pártok is működhetnek a Kuomintang párt vezette országban. A két Kína képviselői először 1986-ban folytatnak egymással hivatalos tárgyalásokat. Csiang Csing-kuo halála után 1988. jan.-ban Li Teng-huj az elnök. 1990. márc.-ban az elnököt a választásokon is megerősítik hivatalában. Máj.-ban bejelenti, hogy a Kínai Népköztársasággal szorosabban kíván együttműködni. 1991-re kilátásba helyezi a szükségállapot feloldását és az alkotmányos demokrácia bevezetését. A kinevezett miniszterelnök, Han Pej-csun (a korábbi belügyminiszter) ellen országos tiltakozó mozgalom kezdődik. 1991. dec.-ben 44 év után az első parlamenti választást tartják. 17 párt vetélkedéséből a Kuomintang győz.
