Vegyes vállalatok

Full text search

Vegyes vállalatok
A külföldiek részvételével alakuló és működő vegyes vállalatok száma az elmúlt időszakban rohamosan növekedett Magyarországon. Míg 1988 végéig alig 100 vegyes vállalat működött, addig 1990. dec. 31-ig – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint – 5693 vegyes vállalat alapítása történt meg. 1991 első felében újabb 3077 vegyes vállalat került bejegyzésre, s 1991. okt.-ben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának információi szerint a bejegyzett vegyes, ill. kizárólag külföldi érdekeltségű vállalatok száma meghaladta a 9 ezret. Ugyancsak az NGKM információja alapján a vegyes vállalati alapításokkal összefüggő magyarországi tőkeimport erre az időszakra elérte, s némileg meg is haladta a 2 Mrd USD-t.
A vegyes vállalatok számának emelkedésével párhuzamosan megfigyelhető jelenség az egy vállalatra jutó tőke nagyságának csökkenése. Míg az 1990 végéig alakult cégek esetében az egy cégre eső alapító tőke 48,2 M Ft volt, addig 1991 első negyedévére 27,8 M Ft-ra csökkent az egy cégre eső átlagos alapító tőke. Ugyancsak megfigyelhető volt, hogy számos cég – az 1991-es alapítások esetében ez mintegy kétharmados arányt tett ki – az előírt minimális alaptőkével jött létre. (Ez pl. a kft.-k esetében 1 M Ft.)
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor megjelentek, ill. tovább terjeszkedtek a nemzetközi méretekben is jelentős nagybefektetők. Közülük kiemelést érdemel a General Electric a Tungsram megvásárlásával, a Suzuki az esztergomi beruházás beindításával, a Guardian Glass az orosházi üveggyári vállalkozásával, ill. a svéd Electrolux a Lehel Hűtőgépgyár megvásárlásával.
Az iparban azonban ezekkel együtt is csak viszonylag kisszámú vegyes vállalat jött létre és a termelésben elfoglalt helyük, ill. részesedésük alapján csak mérsékelni tudták a nemzetgazdaság teljesítményének csökkenését.
A vegyes vállalatok –1991 végén – mintegy 40%-a közvetlenül a kereskedelemben tevékenykedett, s jelentős a személyi és gazdasági szolgáltatásokban aktívak száma. Általános tendencia a vegyes vállalati struktúra kettészakadása: a nagyméretű, nemzetközi cégek részvételével létrejött vállalkozások hosszú távú stratégiára épített üzleti tevékenysége mellett az alacsony alaptőkével létrejött, nagyszámú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás rövid távú befektetésnek tekinti a magyar piacot.
A vegyes vállalatok magyarországi működésének kereteit az 1988. évi XXIV. törvény, „A külföldiek magyarországi befektetéséről” szóló jogszabály határozza meg, melyet az 1990. évi XCVIII. törvénnyel egészítettek ki. E szabályozás értelmében a külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Külföldiek részvételével tetszőleges gazdasági tevékenység végzése céljából hozható létre gazdasági társaság. Külföldi részvétellel műkődő társaság létrehozásához – a korábbi gyakorlattól eltérően – engedélyre nincs szükség, az alapítókat csupán bejelentési kötelezettség terheli. Külföldi partner saját részesedését a társaságban készpénzben, ill. természetes apportban – amely bármilyen forgalomképes tárgy lehet – teljesítheti, de ugyanúgy apportként figyelembe vehető anyagi értékkel rendelkező szellemi termék vagy bármiféle „jogosultság” is.
A külföldi tőke részvételével működő vállalatok számos adókedvezményt élveznek, sőt – a tervek szerint – ez 1993-ig változatlanul fennmaradna. Amennyiben a társaság éves bevételeinek több mint a fele termelésből vagy a társaság tulajdonában lévő szálloda üzemeltetéséből származik, és az alaptőke meghaladja az 50 M Ft-ot, továbbá a külföldi részesedése minimálisan 30% vagy annál több, a társaság a vállalkozói nyereségadóból az első 5 évben 60%, a következő 5 évben pedig 40% kedvezményt kap. Ha a cég tevékenységi területe legalább felében a vállalkozási nyereségadóról (1992-től társasági adó) szóló törvény mellékletében felsoroltakkal egybeesik, az alaptőke eléri vagy meghaladja az 50 M Ft-ot és ezen belül a külföldi partner részesedése eléri vagy meghaladja a 30%-ot, akkor az első 5 évben 100%, a következő 5 évben pedig 60% adókedvezmény illeti meg a vegyes vállalatot. A törvény mellékletében felsorolt különösen támogatandó tevékenységek körébe tartozik egyebek között:
– elektronika, aktív és passzív elemek gyártása;
– számítástechnikai perifériák gyártása;
– elektronikus telefonközpontok és alközpontok gyártása;
– robottechnika gyártása és alkalmazása;
– számítógépes tervezőrendszerek gyártása;
– járműgyártás;
– gyógyszergyártás, intermedierek előállítása stb.
Egyes – „nemzetgazdasági szempontból fontos” – esetekben a kormány a vegyes vállalatok részére további adókedvezményt adhatott. Így pl. a General Motors-Rába vegyes vállalat számára minisztertanácsi rendelet útján 10 éves teljes adómentességet biztosítottak. Ugyancsak 10 év adókedvezményben részesült a Suzuki magyarországi beruházása azzal a feltétellel, hogy a második 5 évben a nyereséget további magyarországi fejlesztésekre kell fordítania.
Külföldön magyar részvétellel történő vegyes vállalat alapításához a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által kiadott engedélyre, ill. ennek birtokában –1991-ben még a Pénzügyminisztériumtól, 1992-től már a Magyar Nemzeti Banktól beszerezhető – devizahatósági engedélyre van szükség. 1990 folyamán a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma 150 magyar részvételű külföldi vállalat alapítására adott engedélyt, beleértve ebbe a már működő cégek tőkeemelését is. Ebben az időszakban összesen 1,42 Mrd Ft értékű volt a tőkekivitel. 1991-ben tovább növekedett a külföldi vállalatalapítási igény, s ennek eredményeként szept. 30-ig 247 engedényt adott ki az NGKM. A legtöbb magyar részvételű vállalat sorrendben Németországban, Ausztriában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában működik. A tőkebefektetések nagyságát tekintve a Szovjetunió a legjelentősebb célország. Általános tendencia, hogy a nyugat-európai országokban a korábban szinte kizárólag kereskedelmi-ügynöki tevékenységre létrejött vegyes vállalatok mellett szaporodnak a termelési célú vállalkozások is. A kelet-európai befektetések a korábbi kereskedelmi kapcsolatok megtartását, ill. új alapokra helyezését szolgálják.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi