Alkotmánybíróság | Tények Könyve

Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróságot – az 1989. okt. 23-i ún. köztársasági alkotmány alapján – az 1989. évi XXXII. törvény hozta létre. (Formailag az 1989. évi I. törvénnyel kihirdetett alkotmánymódosítás állította fel ezt az intézményt, ám a tényleges létrehozás ideje 1989 ősze.) Az 1989. okt. 19-én elfogadott és 1989. okt. 30-án kihirdetett törvény szerint „az alkotmányvédelem legfőbb szerve” az Alkotmánybíróság, amely 1990 elején kezdte meg működését. Hatásköre kiterjed a többi között a törvényjavaslatok, ki nem hirdetett törvények alkotmányellenességének előzetes, ill. általában a jogszabályok utólagos vizsgálatára, s joga van az Alkotmány értelmezésére is.

A bíróság teljes létszáma 15 fő. Alkotmánybíró büntetlen előéletű, 45 év feletti, jogvégzett magyar állampolgár lehet, akit a jelöltek közül – a tudományos előélet, a szakmai gyakorlat alapján – az Országgyűlés választ 9 évre. A bíróságnak jelenleg 10 tagja van, mert – az 1989-es háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások alapján – a politikai átmenet érdekében az 1989-es parlament csak 5-öt választott meg, újabb 5 tag 1990-ben az új parlamenttől kapott megbízatást, míg a további 5 alkotmánybírót az intézmény felállítását követő 5. évben választják majd meg.

Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző 4 évben a kormány tagja, valamely párt alkalmazottja volt, vagy vezető államigazgatási tisztséget töltött be – ám ezt a szabályt a törvény szerint az első 10 tag megválasztásáig nem kellett alkalmazni. Az alkotmánybíró nem lehet parlamenti vagy önkormányzati képviselő, más állami szervnél tisztségviselő, érdekképviseletben vezető tisztségviselő, s nem lehet párttag sem. Az alkotmánybírákat a parlamenti képviselőkéhez hasonló mentelmi jog illeti meg.

Az Alkotmánybíróság eljárása – ha nem hivatalból kezdődik – írásbeli indítványon alapul. Erre – az esetek többségében – bárki jogosult. (Utólagos jogszabályvizsgálatot pl. bárki kérhet, ám előzeteset csak az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy 50 képviselője, a köztársasági elnök vagy a kormány.) Az eljárás illeték- és költségmentes, általában iratok alapján folyik, de személyes meghallgatásra – „bírósági tárgyalásra” – is sor kerülhet. A testület határozata ellen nem lehet fellebbezni, az mindenkire kötelező.

1990-ben 1625 indítvány érkezett az Alkotmánybíróságra, ebből 663 bizonyult vizsgálatra alkalmasnak, s ezek közül 487 fejeződött be. (Miután bárki lehet indítványozó, meglehetősen sok a nyilvánvalóan alaptalan, „téves címzésű” beadvány, amelyek egy részét a főtitkár intézi el azzal, hogy „visszaír”.) A hasonló indítványok egyesítése után 121 döntéssel – 88 határozat, 33 végzés – zárták le a 487 ügyet.

1991-ben 2302 indítvány érkezett az Alkotmánybíróságra, a beadványok többsége, kb. 1350 az év első felében érkezett. Az indítványok közül 734 hatályos jogszabály (ebből 606 törvény, 69 minisztertanácsi, ill. kormányrendelet) alkotmányossági felülvizsgálatát kérte. A bíróságon 2003 ügyet fejeztek be, 299 1991. dec. 31-én még folyamatban volt. A beadványok többsége (1530) ügyében a főtitkár intézkedett (elutasította azokat, ill. áttette az illetékes hatóságoknak), aki 1447 aktát zárt le. A bírák 556 ügyet fejeztek be, ebből – egyesítés után – 70 határozattal, 46 végzéssel zárult. Az indítványok közül 1864 érkezett magánszemélyektől, míg érdekvédelmi szervezetek 132, ügyvédek, jogtanácsosok 73 alkalommal fordultak az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság előzetes összesítése szerint 734 indítvány irányult alkotmányellenesség utólagos, 3 előzetes vizsgálatára.

Az Alkotmánybíróság tagjai:

Sólyom László elnök

(helyettes elnök 1989. nov. 23-ától, elnök 1990. júl. 30-ától)

Hercegh Géza helyettes elnök

(tag 1990. júl. 2-ától, helyettes elnök 1990. júl. 30-ától)

Ádám Antal (1989. nov. 23-ától)

Kilényi Géza (1989. nov. 23-ától)

Lábady Tamás (1990. júl. 2-ától)

Schmidt Péter (1990. júl. 2-ától)

Szabó András (1990. júl. 24-étől)

Tersztyánszky Ödön (1990. júl. 2-ától)