Rendőrség
Rendőrség
A kormány 1992 elején a parlament elé terjeszti a rendőrségi törvény tervezetét, amelyet első olvasatban 1991. nov.-ben fogadott el. A tervezet készítői növelni kívánják a kormány, ill. a belügyminiszter irányítási jogait, ennek megfelelően – miközben pl. megtiltanák a testület tagjai számára a párttagságot – a rendőrség közvetlen irányítása visszakerülne a belügyminiszter jogkörébe. Az 1990. márc.-ban – tehát még az előző parlament által – elfogadott 1990. évi XXII. törvény szerint ugyanis jelenleg a belügyminiszter „a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján” irányítja és ellenőrzi a rendőrséget, ám annak közvetlen irányítója az országos rendőrfőkapitány.
Az Antall-kormány a rendőrséggel való közvetlenebb kapcsolat érdekében első lépésként a Belügyminisztérium átszervezésével 1991. júl. 1-jén létrehozta a Rendészeti Hivatalt (vezető: Korinek László helyettes államtitkár). A tervezet kormányjavaslat szerinti elfogadása után olyan jogi helyzet alakulna ki, amelyben a belügyminiszter lényegében csak az egyedi ügyek érdemére vonatkozóan nem utasíthatná a rendőrséget. 1991-ben már kísérlet történt ennek törvénybe iktatására az ún. hatásköri törvény kapcsán, de a javaslat nem kapta meg a kétharmados többséget.
El kívánja törölni a kormány a rendőrkapitányi kinevezésekkel kapcsolatos önkormányzati jogosítványokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a megyei (fővárosi) főkapitány-jelöltekről véleményt mondjanak a megyei (fővárosi) közgyűlések, a városi kapitányok kinevezésekor pedig egyetértési jogot biztosítanak a helyi önkormányzatoknak.
A tervezett változtatások között szerepel az ún. titkos eszközök (pl. titkos kutatás, lehallgatás, levélbontás) engedélyezési rendszerének módosítása. Jelenleg az ún. különleges eszközöket a titkosszolgálatok mellett – bizonyos megszorításokkal – a bűnügyi rendőrség is alkalmazhatja – feltéve, ha erre az igazságügy-miniszter írásos engedélyt adott. A tervezet fellazítaná az engedélyezési előírásokat. Fő szabályként az igazságügy-miniszteri engedélyezést felváltaná a bírósági: a 90 napra szóló igent a rendőrségi kérelemre a megyei bíróságok kijelölt bírái mondanák ki, a hosszabbítás joga pedig a megyei bíróságoké lenne. (Jelenleg az igazságügy-miniszter is csak 30 napra adhat ki engedélyt.) A tervezet törvényerőre emelkedése esetén lehetővé válna az is, hogy bizonyos feltételek mellett a főkapitányok mellőzzék az előzetes engedélyt. Engedély nélküli titkos kutatáshoz vagy 72 órás lehallgatáshoz már az is elég ok lenne, ha a főkapitány úgy ítéli meg, hogy az engedélyezés feltételei fennállnak, ám a „késedelem veszélyeztetné az adott ügy eredményességét”.
A rendőrség szakmai irányítója az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője.
Az ORFK vezetője:
Szabó Győző (1991. szept. 15-éig),
Pintér Sándor r. vezérőrnagy
Közbiztonsági főigazgató:
Túrós András r. vezérőrnagy (1991. ápr. 1-jétől)
Bűnügyi főigazgató:
Kacziba Antal r. ezredes (1991. ápr. 1-jétől)
Szervezeti felépítés:
Az ORFK közvetlen szervezeti alárendeltségében dolgoznak a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok és a tanintézetek.
Az ORFK tagozódása:
Bűnügyi Főigazgatóság
Közbiztonsági Főigazgatóság
Területi szervei:
Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóság
Rendőrség Különleges Szolgálata
ORFK Hivatala
Ügyeleti főosztály
A rendőrség létszáma (1991. dec. 31.): 26517 fő hivatásos
7830 fő polgári alkalmazott.
