ALGÉRIA

Full text search

ALGÉRIA
1. Nemzeti Felszabadítási Front (FLN): az 1989-ben népszavazással elfogadott új alkotmány nyomán megkezdődött az állam és az addigi egyetlen hivatalos párt szétválasztása, az ellenzéki pártok legalizálása, a szocialista jelszavaktól való gyors eltávolodás. Az FLN 1954. nov. 1-jén alakult, a szocializmus, az elnemkötelezettség, a pánarab eszmék hirdetőjeként sikeres függetlenségi háborút vívott a francia gyarmattartókkal. Vezetője az ország első elnöke, Ben Bella volt, akit Bumedien ezredes katonai puccsal távolított el a hatalomból 1965-ben. 1979 óta (1984-ben és 1989-ben újraválasztva) Bendzsedid Sadli volt az államfő, egyben az FLN elnöke. Az 1988-as éhséglázadások megerősítették az államfő politikai és gazdasági liberalizálási politikáját, bár a párton belül változatlanul jelentős befolyása van a „régi gárdának”. Az ország történetének első többpárti választását 1990. jún.-ban tartották: a helyhatósági választáson az FLN alulmaradt az 1989-ben legalizált fő ellenzéki erővel szemben. Csak 14 tartományi és 487 helyi tanácsban szerzett többséget.
2. Iszlám Üdvfront (FIS): az 1990. évi választás nyertese – 32 tartományi, 853 helyi tanács. A szunnita mohamedán fundamentalisták iráni hatásra kezdtek erősödni, s – kihasználva a súlyos gazdasági nehézségeket – 1989. febr.-tól rövid idő alatt teret nyertek. Céljuk a muzulmán állam létrehozása, az iszlám törvénykezés bevezetése. A FIS megalakította félkatonai szervezetét, az Iszlám Rendőrséget. Vezetői Abassi Madani szociológiaprofesszor és Ali Belhadzs fanatikus prédikátor, a „mecsetek Savonarolája”. Az 1991. jún. 27-re kitűzött első többpárti parlamenti választás azonban elmaradt az Iszlám Üdvfront által meghirdetett általános sztrájk, tömegtüntetések, utcai összecsapások miatt. Ezeket hivatalosan az egyenlőtlen választókerületi beosztás miatt hirdették meg (míg a befolyásuk alatt álló Algírban 70000, addig egy sivatagi FLN-körzetben 7000 szavazat is elég lett volna a mandátumhoz). Az Üdvfront támadására válaszul Sadli elnök ostromállapotot hirdetett, a választásokat elhalasztotta és Gozali addigi külügyminisztert bízta meg kormányalakítással. Az 1991. dec. végén végül megtartott többpárti választás első fordulója a FIS elsöprő győzelmét hozta.
3. 1989–90-ben több mint egy tucat párt alakult, vagy vált legálissá. Közülük a legfontosabbak:
– Kultúráért és Demokráciáért Csoport (RCD) – a berber lakosság érdekeit fejezi ki, célja a gazdasági centralizmus, nyelvi pluralizmus, az állam és az iszlám vallás elválasztása, vezetője Said Saadi.
– Szocialista Erők Frontja – korábban illegalitásban létező csoport, vezetője Hocine Ait-Ahmed, az algériai forradalom egyik ismert vezetője, svájci száműzetésből tért haza.
– Szocialista Élcsapat Párt – a korábbi Algériai Kommunista Párt örököse, 1966-ban alakult, illegalitásban működött, erős a befolyása a szakszervezetekben.
– Mozgalom az Algériai Demokráciáért (MDA) – 1984-ben alapította Ben Bella korábbi államfő, 14 évi börtönből, ill. házi őrizetből szabadulva. Célja a politikai pluralizmus. 1990. jan. óta legális.
– Mozgalom Algéria Megújulásáért – mérsékelt iszlám csoport, először az 1988-as megmozdulások során adott hírt magáról, szociáldemokratának és liberálisnak vallja magát. (Ugyancsak mérsékelt iszlám csoportosulás a Hamas.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi