SZOVJETUNIÓ
SZOVJETUNIÓ
A többpártrendszer visszaállítása formálisan 1990. márc.-ban történt, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja alkotmányban rögzített hatalmi monopóliumát eltörölték. A párt 1903-ban alakult a kettészakadt Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt Bolsevik szárnyából. Vezetője Vlagyimir Iljics Lenin volt. Az 1917-es októberi forradalmat követően hatalomra kerülve a Bolsevikok Orosz Kommunista Pártja nevet kapta. 1925-ben Bolsevikok Össz-szövetségi Kommunista Pártjára „keresztelték” át, egyesítve az egyes köztársaságok pártjait. Jelenlegi nevét 1952-ben vette fel. Főtitkárai – és egyben a Szovjetunió első emberei – sorrendben Joszif Sztálin, Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov, Konsztantyin Csernyenko és Mihail Gorbacsov voltak. Gorbacsov 1985-ös hatalomra kerülése után elindult reformfolyamat az állampárt belső széthullását is eredményezte. 1991. aug. 29-én – jóllehet a néhány nappal korábbi puccsban nem volt formális szerepe – tevékenységét felfüggesztették. Azóta több kísérlet is történt, hogy más névvel, más formában újraszerveződjön. Ilyennek tekinthető az Oroszországi Dolgozók Szocialista Pártja, amely a volt SZKP szocialista-baloldali érzelmű reformerőit kívánja tömöríteni. A párt vezetője az egykor ellenzéki tevékenység miatt az SZKP-ból kizárt, majd Gorbacsov idején visszavett Roj Medvegyev.
1990 őszén az SZKP Demokratikus Platformja hozta létre a Köztársasági Pártot.
1988-tól létezik a Demokratikus Unió, a független politikai szervezetek szövetsége, amelynek célja a többpártrendszer megteremtése volt, 1990-ben szerveződött újra az Alkotmányos Demokrata Párt, amely 1917-ben Kadet-párt néven játszott fontos politikai szerepet.
A Szovjetunió Liberális Demokrata Pártja 1989 óta működik. Vezetője Vlagyimir Zsirinovszkij, aki szélsőjobboldali, populista programjával jelentős tömegbefolyásra tett szert. Megalakult az Ortodox Monarchista Unió, amelynek célja a „parlamentáris cárizmus”.
Az SZKP és a Szovjetunió szétesésével egy időben megjelentek az egyes önállósodó köztársaságok saját politikai pártjai.
Oroszország
Azerbajdzsán
Belorusszia
Grúzia
Kazahsztán
Kirgízia
Moldávia
Örményország
Tadzsikisztán
Türkménia
Ukrajna
Üzbegisztán
