1990
1990
Január 21. – A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot ad ki a nemzetiségi kérdés demokratikus, a jogállami normáknak megfelelő megoldásáról.
Február 22. – Prágában Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői megállapodást írnak alá a szovjet csapatok kivonásáról 1991. júl. 1-jéig.
Március 2. – Együttélés néven magyar politikai mozgalom alakul Pozsonyban, Duray Miklós vezetésével. A mozgalomhoz a csehszlovákiai magyar szellemi élet több prominens képviselője csatlakozik.
Március 30. – A nacionalista irányvonalat képviselő Szlovák Nemzeti Párt (Slovenská národná strapa) tüntetést szervez az önálló szlovák államért; szaporodnak a Szlovákia elszakadását követelő, markánsan cseh- és magyarellenes, antiszemita jelszavakat is hangoztató mozgalmak és megmozdulások.
Április 20. – A szövetségi gyűlés az ország elnevezését Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja.
Április 20–22. – II. János Pál pápa Csehszlovákiába látogat.
Június 8. – Lezajlanak az első többpárti választások a szövetségi gyűlésbe. A választásokon a cseh országrészekben a Polgári Fórum, Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen győz.
Június 27. – Ismét Marián Čalfa alakít kormányt.
Július 5. – A szövetségi gyűlés újfent Václav Havelt választja köztársasági elnökké. Mandátuma – akárcsak a kormányé – 2 évre szól.
Október 25. – A szlovák parlament hosszas vita, nagyarányú nacionalista sajtókampány után, a nyomásgyakorló tüntetések ellenére is a régóta tervezett nyelvtörvény liberálisabb változatát fogadja el. Ám ez is csak akkor teszi lehetővé kisebbségi (magyar) nyelv használatát, ha a szóban forgó kisebbség aránya az adott területen eléri vagy meghaladja a 20%-ot. A törvény elfogadására a szlovák nacionalista erők tiltakozó akciókkal válaszolnak.
November 17. – Bush amerikai elnök Cseh-Szlovákiába látogat.
November 23. – Lezajlanak a helyhatósági választások: Csehországban a Polgári Fórum győz, Szlovákiában a Kereszténydemokrata Mozgalom megelőzi a Nyilvánosság az Erőszak Ellent. Jelentős választási sikert könyvelhetnek el a magyar pártok, kiváltképp az Együttélés Politikai Mozgalom. (A liberalizmust képviselő Független Magyar Kezdeményezésen kívül még egy kisebbségi párt tevékenykedik Szlovákiában a választások időszakában: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A sort 1991 végén a Magyar Néppárt regisztrálása bővíti.)
