Az év elején – Gazdasági és pénzügyi válság. Hiányzik az állami integráció az egymással hadakozó politikai és társadalmi pártokkal, csoportosulásokkal (főleg a Piłsudski-pártiak és a nemzeti demokraták) szemben.
Május 4. – Az ún. Chjena-Piast-kormány (miniszterelnök Wincenty Witos) kormányzása. A kormány fokozza az erőszakos lengyelesítést, a katolikus egyház befolyása nő.
Május 15. – A Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége és a Piast Párt aláírja a lanckoronai szerződést. Ez a Sikorski-kormány bukásához vezet.
Szeptember 19.–október 2. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja II. kongresszusa határoz arról, hogy egységfrontot alakít ki a demokratákkal egy munkás-paraszt kormány létrehozására. Követelik a földek szétosztását a parasztságnak, a földesurak kártalanítása nélkül.
Október 5. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja és az egységfront „21-es bizottsága” Felső-Sziléziában általános sztrájkot hirdet. A łódzi textilmunkások és a varsói munkások követik a felhívást.
November 6. – Sztrájkok Krakkóban. A sztrájkolók összetűznek a rendőrséggel. A kormány rendkívüli állapotot hirdet és a tüntetőkre lövet (18 halálos áldozat, főbb mint 200 sebesült).
December 19. – Megbukik a Witos-kormány. Az új kormány miniszterelnöke Władysław Grabski, aki a gazdasági helyzet javítására kidolgozza az ún. stabilizációs tervet. A Grabski-reformok legjelentősebb pontja az adóprés megszorítása, ezzel a vagyonos rétegeket ugyanúgy közvetett adóval terhelik, mint a dolgozókat. Megreformálják a közigazgatást, új pénzt (złoty) vezetnek be, s létrehozzák a Lengyel Bankot. Meggyorsul a külföldi tőke beáramlása.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.