Az időjárás előrejelzése
Az időjárás előrejelzése
Az adatok begyűjtése után következik a meteorológusok egyik legizgalmasabb feladata, az előrejelzés. Jóllehet, Európa-szerte nagyjából száz éve készülnek időjárás-előrejelzések, és ezalatt hatalmas mennyiségű tudásanyag halmozódott fel, ma már mégsem erre az elsősorban szubjektív elemeket tartalmazó módszerre alapozzák az előrejelzéseket. A számítógépek megjelenése lehetővé tette, hogy a folyadékok és gázok áramlását leíró bonyolult egyenletrendszereket kiterjesszék a légköri mozgásokra, és aztán bizonyos egyszerűsítő feltételek mellett megoldják őket. Más szóval: egy kezdeti állapot ismeretében – ezt biztosítják az egyidejűleg végzett mérések – kiszámítható a légkör későbbi állapota. Természetesen ez a későbbi állapot még nem a kész prognózis, hanem az egyes meteorológiai elemeknek 24, 36, 48 stb. óra múlva várható területi eloszlása. Ekkor lép be az eddig gyűjtött gazdag ismeretanyag: az előrejelzett értékekből közérthető szöveges prognózist kell készíteni. A munka első felét, minthogy óriási kapacitású számítógépekre van szükség, elsősorban a nagy előrejelző központok végzik. Számításaik eredménye (naponta sokszáz térkép) eljut a nemzeti előrejelző központokba, ahol a helyi sajátosságok figyelembevételével készítik el a különböző időtávra szóló előrejelzéseket.
Bár a legnagyobb érdeklődés mindig az előrejelzések felé irányul, a meteorológusok tevékenysége ennél sokkal szerteágazóbb. Bármilyen meteorológiai információ – legyen az adat, előrejelzés vagy szakvélemény – csak akkor válhat gazdasági haszon forrásává, ha annak alapján a gazdaság valamely területén valamilyen döntést hoznak, tehát „alkalmazzák”. Ehhez azonban a döntésnél vagy annak előkészítésénél a meteorológiai ismereteket az adott gazdasági terület (pl. mezőgazdaság, építészet, közlekedés, energiagazdálkodás) ismereteivel egyesítő, speciális szaktudásra van szükség. Így alakulnak ki a különböző alkalmazott meteorológiai szakterületek, amelyek hidat képeznek a meteorológia és a felhasználói területek között. Nélkülük az egész meteorológiai tevékenység alapvető célja, a gazdasági hasznot eredményező szolgáltatás, nem is valósítható meg. Ilyenek pl.: az agrometeorológia (legfőbb tennivalói közé tartozik a növénytermesztés, öntözés, növényvédelem meteorológiai kiszolgálása, az optimális termőhely-kiválasztás elősegítése, a terméshozamot befolyásoló időjárási tényezők meghatározása), a közlekedési meteorológia (a légi, közúti, tengeri közlekedés biztonságát, gazdaságosságát van hivatva megalapozni-segíteni), a hidrometeorológia (szolgáltatásainak fő felhasználói területe az árvízvédelem, öntözés, vízgazdálkodás), az orvosmeteorológia (az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával, e hatások várható alakulásával foglalkozik).
