AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
United States of Amerca (angolul) USA
Észak-Amerika
Földrajz: Terület: 9363123 km2, Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika D-i részén. Szomszédai: Kanada (É), Mexikó (D). Felszín: Középső része síkság, mely Ny felé 2000 m magasságot is elérő pusztaságba (Préri-tábla) megy át. Ny-on magashegység (Sziklás-hegység), fennsíkokkal, medencékkel. K-en az Appalache-hegység és -tórendszer. DK-en parti síkság, mocsarakkal, tavakkal. Alaszka: nagy része magashegység. Hawaii: vulkanikus eredetű szigetcsoport, ma is működő vulkánnal. Legmagasabb pont: Mount McKinley (6194 m). Legjelentősebb folyók: Missouri, Mississippi; Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak: Lake Superior (Felső-tó), Lake Huron (Huron-tó), Lake Michigan (Michigan-tó).
Népesség: Lakosság (1990): 248709873. Életkor szerint: 0–14: 21,7%; 15–59: 61,4%; 60–: 16,9%. Népsűrűség: 27 km2. Etnikai csoportok: fehér 75,1%; fekete 12,1%; hispán 9%; ázsiai 3,9%; indián 0,8%. Nyelv: angol. Vallások: protestáns 70%, r. kat. 25%, zsidó 5%. Városi lakosság: 76%. Főváros: Washington (1990): 607000. Városok (1990): New York 7323000; Los Angeles 3485000; Chicago 2784000.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Bill Clinton (1993. jan. óta). Nemzeti ünnep: júl. 4.
Gazdaság: Pénznem: dollár (amerikai dollár, USD). GDP (1991): 5688,7 Mrd USD. GDP/fő (1991): 22432 USD. Gazdasági növekedés (1991): –1,2%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1990): 5,7. Fogyasztói árváltozások (1991): 4,2%. Munkanélküliség (1990): 5,4%. Export (1991): 422 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gépjármű, számítógép, elektromos, energetikai, mezőgazdasági és irodagép, vegyipari termék, élelmiszer, textília, szén. Főbb exportpartnerek: Kanada 22%, Japán 12%, Mexikó 6%. Import (1991): 488 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, papír, cellulóz, ipari nyersanyag, élelmiszer, textília. Főbb importpartnerek: Kanada 20%, Japán 17%, Mexikó 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 238400 km; ebből villamosított (*1985): 3200 km. Közúti hálózat (1990): 6208241 km; ebből burkolt: 5629126 km; autópálya (1991): 72448 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 143159627; egyéb gépjármű: 45105835. Főbb kikötők: New York, New Orleans, Houston. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 1,3; rádió: 1,5; telefon: 1,9. Napilap (1990): 255/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991) férfiak: 72; nők: 79 év. Születés (1991): 15,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1991): 8,9‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 198. Egy orvosra jutó lakosok: 404.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 97%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
A hidegháborús szembenállás után Richard Nixon 1972-ben a Szovjetunióba látogat. Leonyid Brezsnyevvel aláírja az új rakétaelhárító-rendszereket tiltó SALT–I. szerződést. Ebben az Egyesült Államok elismeri a globális erőegyensúlyt. 1974-ben a Watergate-ügy miatt Nixon kénytelen lemondani. Utóda Gerald Ford. 1977-től a szinte teljes ismeretlenségből előtörő georgiai kormányzó, a demokrata James Carter az elnök, aki az emberi jogok védelmére szólítja fel a világot. 1979-ben Bécsben Leonyid Brezsnyevvel aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT–II. szerződést, de a ratifikálást elhalasztja. Az ún. „Carter-doktrína” keretében amerikai érdekszférának nyilvánítja az Arab-öböl térségének olajvidékét. 1980-ban a republikánus Ronald Reagan győz a választásokon. 1984-ben újraválasztják. 1986-ban a Kongresszus mindkét házában a demokraták kerülnek többségbe. Miközben látványos a fellendülés, jelentősen nő a katonai költségvetés, fokozódik a költségvetési hiány. 1983-ban Reagan bejelenti az SDI-programot, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést, az „űrprogramot”. 1985-ben találkozik Gorbacsov főtitkárral Genfben, majd évente Reykjavíkban, Washingtonban, illetve Moszkvában. Washingtonban a közepes és a rövid hatótávolságú rakétákról, Moszkvában a stratégiai fegyverekről tárgyal és köt szerződést. 1988-ban George Bush korábbi alelnök győz nagy többséggel Michael Dukakisszal szemben. Aktív külpolitikát folytat, 1989-ben első amerikai elnökként Magyarországra is ellátogat. Katonai erővel buktatja meg Panamában Noriega tábornokot, 1991-ben, az ENSZ-ultimátum lejártával Irakot támadja meg szövetséges segítséggel. Hathetes háború után Szaddám Huszein elfogadja a tűzszüneti előírásokat. A Sivatagi Vihar hadműveletet hatalmas sikerként könyveli el a hadvezetés. A kormány új energiapolitikát dolgoz ki, csökkenti az importot. Megsemmisítik az utolsó Pershing robbanófejet, szovjet–amerikai csúcson START-szerződést fogadnak el. A stratégiai atomfegyverek 30%-os csökkentését határozzák el. 1992. elején a Kongresszus a hadipotenciál visszaszorítását fogadja el. Ápr.-ban rasszista zavargások miatt Los Angelesben egymilliárd dolláros kár keletkezik. Jún.-ban Jelcin orosz elnök és Bush megállapodik, hogy országaik 10 éven belül 3000–3500 robbanófejre szorítják vissza atomütőerejüket. Júl.-ban a demokraták Bill Clintont választják elnökjelöltükké a konvención, New Yorkban. Aug.-ban a 3 északamerikai állam szabadkereskedelmi övezet létesítéséről ír alá szerződést. Nov.-ben Clinton győz a választásokon. A 47 elnök 32 államban győz, a szavazatok 43%-át kapja, 370 elektori szavazatot. Bush 18 államban győz, 38%-ot, 168 mandátumot kap. A független Ross Perot 19%-kal meglepően jól szerepel. A Kongresszus mindkét házában megmarad a demokrata többség. Az amerikai csapatok jelentős részt vállalnak a szomáliai ENSZ-hadműveletben, az élelmiszersegélyek továbbításában. Eközben Irakban erőszakkal is fellépnek, mivel Huszein nem teljesíti szerződésbeli kötelezettségeit. Az elnöki váltás idején, 1993. jan.-ban Bush és Clinton segíti egymást. Clinton gazdaságpolitikájában fellép a rekord japán többlettel szemben, büntetővámokat vet ki európai termékekre. Miközben az amerikai gazdaság a fellendüléshez érkezik, a rekorddeficit miatt emeli az adókat, főleg a közép- és a felső rétegek számára. Az oktatásügyben és az egészségügyi ellátásban jelentős változtatásokba kezd. 30 milliárd dolláros segítséggel félmillió állást kíván teremteni. Nem tudja elkerülni a külpolitikai fellépést: Kelet-Bosznia éhezőit légi úton segítik amerikai gépek, az orosz belpolitikai huzavonában Jelcin mellé áll, foglalkozik a közel-keleti rendezéssel.
Függő, ill. társult területek
Észak-Mariana-szigetek
Amerikai Szamoa
Amerikai Csendes-óceáni-szigetek
Puerto Rico
Amerikai Virgin-szigetek
Palaui Köztársaság
Guam
Guantánamói-öböl
