ÍRORSZÁG
ÍRORSZÁG
Ír Köztársaság
Éire (ír nyelven)
Ireland (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 70283 km2, Magyarországnál egyharmad résszel kisebb. Fekvés: Sziget az Atlanti-óceánban, Angliától Ny-ra. Szomszédja: Nagy-Britannia (É). Felszín: Partjai mentén hegyvidék; területének nagy része síkság, mocsaras, tőzeglápos tavakkal. Legmagasabb pont: Carrantoohill (1041 m). Legjelentősebb folyók: Shannon, Barrow. Legnagyobb tavak: Lough Corrib, Lough Mask, Lough Ree.
Népesség: Lakosság (1990): 3523401. Életkor szerint: 0–14: 30,5%; 15–59: 54,5% 60–: 15,0%. Népsűrűség: 50/km2. Etnikai csoport: ír. Nyelvek: ír (gael) (hiv.), angol (hiv.). Vallások: r. kat. 93%, protestáns 3%, zsidó. Városi lakosság: 57%. Főváros: Dublin (Baile Átha Cliath) (1986): 920956 (A). Városok (1986): Cork 173694; Limerick 76557; Galway 47104.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mary Robinson (1990. okt. óta). Kormányfő Albert Reynolds (1992. febr. óta). Nemzeti ünnep: márc. 17.
Gazdaság: Pénznem: punt (ír font) (1993. máj.: 0,65 = 1 USD). GDP (1991): 46 Mrd USD. GDP/fő (1991): 13209 USD. Gazdasági növekedés (1991): 1,4%. Fogyasztói árváltozások (1991): 6,8%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 1,6. Munkanélküliség (1991): 15,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 15%; ipar és kereskedelem 29%. Export (1991): 24,26 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, jármű, hús, élő állat, élelmiszer, vegyipari termék, iparcikk. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 32%, Németo. 13%, Franciao. 9%. Import (1991): 20,76 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, berendezés, takarmány, gabona, élelmiszer. főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 41%, Egyesült Államok 15%, Németo. 9%, Japán 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 1944 km; ebből villamosított: 38 km. Közúti hálózat (1991): 92303 km; ebből autópálya: 32 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 796408; egyéb gépjármű: 165096. Főbb kikötők: Dublin, Cork. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,8; rádió: 1,7; telefon: 3,8. Napilap (1989): 169/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 73; nők: 79 év. Születés (1991): 15,0‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1991): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 137. Egy orvosra jutó lakosok: 681.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1919-ben brit fennhatóság alól felszabaduló sziget 1925-ben 2 részre szakad. A protestáns többségű 6 É-i megye és a római katolikus többségű 26 D-i grófság azóta nem tud egyesülni. Ulster, vagyis É-Írország Nagy-Britannia része marad, ami miatt 1969, a brit hadsereg bevonulása óta erősödik a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA terrortevékenysége, csakúgy, mint a protestáns szélsőségesek hasonló fellépése. A mélyen katolikus Ír Köztársaságban a belpolitikai döntésekben is jelen van az É-hoz fűződő viszony. A 2 rivális párt, a Fianna Fáil (a Sors Katonái) és a Fine Gael (az Írek Családja) többségében mindmáig elveti a válást, az abortuszt, amit egy 1992-es törvény is elutasít. A Fine Gael viszont békülékenyebb hangot üt meg a britekhez és az Ulsterhez fűződő viszonyt illetően. 1985-ben a Fine Gael, élén Garret FitzGeralddal megállapodást köt Margaret Thatcher brit kormányfővel, amelyben jogokat kap, hogy É-Írország egyes ügyeibe beleszólhasson, cserébe a terroristaellenes harcban fokozott együttműködésre kötelezi magát. 1987-ben, 1989-ben a Fianna Fáil nyeri a választásokat, Charles Haughey vezeti a kormányt. Az 1990-es elnökválasztásokon Mary Robinson győz, ő az első nő és az első liberális párti, aki az elnöki székbe ülhet. 1991 őszétől a kormány pénzügyi botrányokba keveredik, a kormányfő végül lemond. 1992. febr.-tól Albert Reynolds veszi át posztját.
