IZRAEL
IZRAEL
Izrael Állam
Medinat Yisrael (héberül)
Nyugat-Ázsia
Földrajz: Terület 20770 km2, Magyarországnak kb. egynegyed része. Fekvés: A Földközi-tenger K-i végénél. Szomszédai: Libanon (É), Szíria, Jordánia (K), Egyiptom (Ny). Felszín: A tengerpart mentén termékeny síkság. ÉK-en hegyvidék, D-en sivatag; K-i határán a világ legmélyebb szárazföldi pontja (Holt-tenger, –397 m). Legmagasabb pont: Har Meron (1208 m). Legjelentősebb folyó: Jordán. Legnagyobb tavak: Holt-tenger, Kineret-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 4821000. Életkor szerint: 0–14: 32,4%; 15–59: 55,3%; 60–: 13,3%. Népsűrűség: 220/km2. Etnikai csoportok: zsidó 82,9%; arab, drúz 14,8%. Nyelvek: héber (hiv.), arab (hiv.), angol, jiddis. Vallások: zsidó 81,7%, mohamedán 14,2%, keresztény 2,3%. Városi lakosság. 92%. Főváros: Tel-Aviv (1990): 339400. Városok (1990): Jeruzsálem 542500; Haifa 245900; Holon 156700.
Államforma: parlamentáris köztársaság. Államfő: Ezer Weizman (1993. márc. óta). Kormányfő: Jichak Rabin (1992. júl. óta). Nemzeti ünnep: változó (1991. ápr. 18.; 1992. máj. 7.;1993. ápr. 26.; 1994. ápr. 14.)
Gazdaság: Pénznem: sékel (1993. máj.: 1,71 = 1 USD). GDP (1991): 55,5 Mrd USD. GDP/fő (1991): 10968 USD. Gazdasági növekedés (1991): 5,7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 8,5. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 26. Adósság/fő (1991): 5079 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1991): 13,9. fogyasztói árváltozások (1991): 18%. Munkanélküliség (1991): 10%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%; ipar és kereskedelem 23%. Export (1991): 11,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: fém-, elektronikai ipari termék, csiszolt gyémánt, citrusfélék, textília, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 28%, Nagy-Britannia 7%, Németo. 7%, Belgium 6%. Import (1991): 17 Mrd USD. főbb importcikkek: nyersgyémánt, gép, berendezés, élelmiszer, energia, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 19%, Németo. 12%, Belgium 11%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 575 km. Közúti hálózat (1990): 13181 km (burkolt). Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 803021; egyéb gépjármű: 161944. Főbb kikötők: Haifa, Ashdod, Eilat. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 6,9; rádió: 2,2; telefon: 2,1. Napilap (1989): 357/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak 76; nők: 79 év (csak a zsidó lakosságra vonatkozik). Születés (1991): 22,0‰. Halálozás (1991): 6,0‰. Népességnövekedés (1991): 1,5%. Csecsemőhalandóság (1991): 9,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 161. Egy orvosra jutó lakosok: 345.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): zsidó 92%; arab 70%. Iskolakötelezettség. 9 év.
Az 1948. máj. 14-én megalakult zsidó állam az arab környezetével vívott 1973-as, negyedik háború után először Egyiptommal egyezik ki: 1978-ban Camp Davidben, Carter amerikai elnök jelenlétében fognak először kezet egymással az izraeli és az egyiptomi vezetők. 1979-ben ezt békeszerződés követi. Ennek értelmében Izrael visszavonja katonáit a Sínai-félszigetről. A 80-as évek elején palesztin és zsidó szélsőségesek támadják egymást. Izrael 1982-ben katonai erővel vonul be Libanonba, hogy az ottani palesztin katonai bázisokat megsemmisítse. Egyéves megszállás után 1985-ig tart a kivonulás, de azóta is többször betörnek izraeli fegyveresek Dél-Libanonba. A 80-as években a Munkapárt, élén Simon Peresz, és a Likud-tömb, élén Jichak Samir felváltva kormányoz. 1987 végétől a megszállt övezetekben – Gáza, Ciszjordánia – a palesztin lakosság tüntetésekbe kezd. Az izraeli katonaság megtorlása óta többször fellángolnak a harcok a kődobáló palesztinok és a fegyveres izraeliek között. 1988-ban Samir győz a választásokon, Peresz háttérbe szorul. A kisebbségi kormányban nagy szerephez jutnak a pici, szélsőséges vallási pártok, a kabinet radikálisan palesztinellenes. A BT többször elítéli az izraeliek fellépését a megszállt területeken. 1991-ben, az Öböl-háború idején az iraki rakétatámadások keltenek feszültséget. Több százezer szovjet zsidó bevándorlása új helyzetet teremt az országban. A Szovjetunió és Izrael újra felveszik a diplomáciai kapcsolatokat. Közel-keleti békekonferenciák kezdődnek Madridban, majd Washingtonban, amelyek a ki-kiújuló belső feszültségek miatt többször elakadnak. Az előrehozott választásokon 1992. jún.-ban a Munkapárt győz, Jichak Rabin az új kormányfő, koalíciós kabinet élén. Több engedményt tesz a palesztinoknak, pl. építési megbízások törlése a megszállt területeken. Bush amerikai elnök jóváhagyja a sokáig vitatott 10 Mrd dolláros hitelgaranciát. Dec.-ben egy izraeli katona meggyilkolása után a kormány 400 palesztint, állítólag a szélsőséges Hamas palesztin szervezet tagjait deportálja a libanoni határra. Visszatértükről folyik a vita 1993 elején, miközben újra indulnak a békepuhatolózások: Szíria is hajlik a kompromisszumra a Golán-magaslatot illetően. Márc.-ban a Munkapárt politikusát, Ezer Weizmant választja államfővé a knesszet, a parlament.
