KAZAHSZTÁN
KAZAHSZTÁN
Kazahsztán Köztársaság
Kazakstan (kazah nyelven)
Ázsia
Földrajz: Terület: 2717300 km2, Magyarországnál kb. 24-szer nagyobb. Szomszédai: Oroszország (É, Ny), Kirgízia, Üzbegisztán, Türkménia (D), Kína (K). Legmagasabb pont: Akszoran (1566 m). Legjelentősebb folyók: Irtisz, Szir-darja, Isim. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Aral-tó, Balhas-tó.
Népesség: Lakosság (1990): 16690300. Népsűrűség: 6/km2. Etnikai csoportok: kazah 42%; orosz 38%; ukrán 5,4%; német 5%; üzbég 2%; tatár 2%; ujgur, belorusz. Vallás: mohamedán (szunnita). Városi lakosság: 57%. Főváros: Alma-Ata (1990): 1151300. Városok (1990): Karaganda 615000; Csimkent 400000; Szemipalatyinszk 335000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Nurszultan Nazarbajev (1991. dec. óta). Kormányfő: Szergej Tyerescsenko (1991. óta). Nemzeti ünnep: dec. 16.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 2138 USD.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 14460 km. Közúti hálózat (1990): 164900 km; ebből burkolt 99000 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak: 225400. Orvosok 68000.
Az 1731 után fokozatosan orosz befolyás alá kerülő területen 1917-ben kikiáltják a teljes függetlenséget és nemzeti kormány alakul. A Vörös Hadsereg előrenyomulása során először Kazah ASZSZK, majd 1936-tól önálló szovjet tagköztársaság. 1990-bn a helyi legfelsőbb tanács szuverenitási nyilatkozatot fogad el, ezzel együtt betiltja a köztársaság területén folyó nukleáris robbantásokat, teszteket. Nurszultan Nazarbajev, a köztársaság kommunista vezetője Jelcin mellett áll ki a moszkvai puccs idején, majd lemond főtitkári posztjáról. Ő győz az 1991-es helyi elnökválasztáson. Az alma-atai szovjet gazdasági csúcstalálkozó, majd a Független Államok Közössége jelentős részben Nazarbajev munkájának eredménye. Az 1992–93-as közép-ázsiai nemzeti villongások idején Kazahsztán megőrzi viszonylagos nyugalmát és próbál közvetíteni a szomszéd polgárháborúkban.
