KIRGÍZIA
KIRGÍZIA
Kirgizsztán Köztársaság
Kyrgyzstan (kirgiz nyelven)
Ázsia
Földrajz: Terület: 198500 km2, Magyarországnál kb. 2-szer nagyobb. Szomszédai: Kazahsztán (É, Ny), Üzbegisztán (Ny), Tadzsikisztán (D), Kína (D, K). Legmagasabb pont: Pobeda csúcs (7439 m). Legjelentősebb folyók: Narin, Csu, Talasz. Legnagyobb tavak: Isszik-Kul-tó, Szong-Köl-tó, Toktoguli-víztároló.
Népesség: Lakosság (1990): 4372000. Népsűrűség: 22/km2. Etnikai csoportok: kirgiz 52,4%; orosz 21,5%; üzbég 12,9%; ukrán 2,5%; tatár 1,6%; német, ujgur, kazah. Vallás: muzulmán (szunnita). Főváros: Pispek (korábban: Frunze) (1990): 626900. Városok (1990): Os 215000; Przsevalszk 56000; Kizil-Kija.
Államforma: köztársaság. Államfő: Aszkar Akiajev (1991. okt. óta). Kormányfő: Csengisev Turszunbek (1992. febr. óta). Nemzeti ünnep: aug. 31.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 1697 USD.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 370 km. Közúti hálózat (1990): 28400 km; ebből burkolt: 22400 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 51700. Orvosok: 15800.
A 19. sz.-ban orosz befolyás alá kerülő terület sokáig nem egységes. A Szovjetunióban előbb Kirgiz Autonóm Területként, majd Kírgiz ASZSZK-ként kap szerepet, 1936-tól önálló szovjet tagköztársaság. A köztársaságok szuverenitási nyilatkozatai után utolsóként, 1990 végén fogad el a parlament hasonló döntést. Aszkar Akajevet ekkor közvetve, 1 évvel később általános választásokon nevezik ki elnökké. A moszkvai puccsot követően elrendelik a kommunista párt feloszlatását, kikiáltják a függetlenséget. Bár a parlamentben a volt kommunisták alkotják a többséget, az elnök liberális politikát hirdet. 1992. febr.-ban az elnök bejelenti, hogy a német kisebbség számára kész külön területet adni. Ápr.-ban a közép-ázsiai köztársaságok vezetői a kirgiz fővárosban egyeznek meg gazdasági és védelmi politikájuk egyeztetéséről. A júl.-ban meghirdetett gazdasági reformok idején is megmarad az állami ellenőrzés a bankok és a pénzügyek felett.
