TADZSIKISZTÁN

Full text search

TADZSIKISZTÁN
Toçikiston (tadzsik nyelven)
Közép-Ázsia
Földrajz: Terület: 143100 km2, Magyarországnál kb. 1,5-szer nagyobb. Szomszédai: Üzbegisztán (Ny), Kirgízia, Kína (K), Afganisztán (D). Legmagasabb pont: Kommunizmus-csúcs (7495 m). Legjelentősebb folyók: Pandzs, Vahs, Kafimigan. Legnagyobb tavak: Kara-Kul-tó, Nureki-víztároló.
Népesség: Lakosság (1989): 5112000. Népsűrűség: 36/km2. Etnikai csoportok: tadzsik 59%; üzbég 23%; orosz 10%; tatár 2%; ukrán, német. Vallás: muzulmán (szunnita). Városi lakosság: 32%. Főváros: Dusanbe (1989): 604000. Városok (1989): Kudzand (korábban: Leninabad) 160000; Kurgan-Tyube, Kulyab.
Államforma: köztársaság. Államfő: betöltetlen. Kormányfő: Akbar Mirsojev (1992. jan. óta). Nemzeti ünnep: szept. 9.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 1151 USD.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 480 km. Közúti hálózat (1990): 28500 km; ebből burkolt: 17700 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 54900. Orvosok (1989): 14900.
A 18. sz.-tól orosz, ill. angol megszállás alá kerülnek egyes részei. 1917-től egy része a Turkesztáni ASZSZK-hoz, más területe a buharai kánsághoz tartozik. 1924-ben a Tadzsik Autonóm Szocialista Szövetségi Köztársaság, 1929-ben a szövetségi köztársaság alakul meg. Kahar Mahkamov, a Legfelsőbb Tanács elnöke 1991-ben lemond, mivel nem ítéli el a moszkvai puccsistákat. A köztársaság kinyilvánítja függetlenségét, az új elnök Rahman Nabijev, aki az első közvetlen választásokat nyeri meg. 1992 elejétől folynak a tüntetések, sokan Nabijev lemondását sürgetik, diktatórikus irányítással vádolják, alkotmányt követelnek. A kommunista többségű parlament ápr.-ban elfogadja a közvetlen elnöki irányítást, hat hónapra. Az elnök a megosztott – demokrata, nacionalista és iszlámpárti – ellenzékkel koalíciós kormány felállításában egyezik meg. A parlament új elnöke aug.-ban visszavonja az elnök rendkívüli jogait, majd nyílt összecsapás következik a két tábor között. Ősztől a harcok a köztársaság egész területére kiterjednek, 1993 tavaszán mintegy 30 ezer ember pusztul el, ez a legvéresebb polgárháború a volt Szovjetunióban, 600 ezer a menekültek száma. Az elnök ápr.-ban meghal, az utódlásról folyik a vita.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi