ALBÁNIA

Full text search

ALBÁNIA
Albán Köztársaság
Republika e Shqiperise (albánul)
Európa
Földrajz: Terület: 28 748 km2 Magyarországnak kb. harmadrésze. Fekvés: Az Adriai-tenger DK-i partján. Szomszédai: Görögország (D), Jugoszlávia (É), Makedónia (K). Felszín: Főként bozótos, erdővel borított helyvidék. Kb. 20%-a parti síkság. Legmagasabb pont: Korab hegység (2764 m). Legjelentősebb folyók: Drin, Seman. Legnagyobb tavak: Shkodrai-tó, Ohridi-tó, Preszpa-tó.
Népesség: Lakosság (1992): 3 363 000. Népsűrűség: 120/km2. Etnikai csoportok: albán (toszk, gég) 98%; görög 1,8%. Nyelvek: albán (hiv. toszk dialektus), görög. Vallások: mohamedán (szunnita), görögkeleti, r. kat. Városi lakosság: 35%. Főváros: Tirane (Tirana) (243 000). Városok (*1987): Durres-Enver Hoxha 78 700; Elbasan 78 300.
Államforma: köztársaság. Államfő: Sali Berisha (1992. ápr. óta).Kormányfő: Bashkim Fino (1997. március óta). Nemzeti ünnep: nov. 29.
Gazdaság: Pénznem: lek (100,43 = 1 USD). GDP (1993): 1,2 Mrd USD. GDP/fő (1993): 340 USD. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 60%; ipar és kereskedelem 40%. Export (1990): 258 M USD: Főbb exportcikkek: nyersolaj, bitumen, króm, nikkel, vörösréz, vas, dohány, olívaolaj, gyümölcs, zöldség. Főbb exportpartnerek: Olaszo., NSZK, Jugoszlávia. Import (1990): 423 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, acél, búza, közszükségleti cikk, vegyipari termék, élelmiszer, építőanyag. Főbb importpartnerek: Olaszo., Németország, Jugoszlávia.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 417 km. Közúti hálózat (1981): 21 000 km. Gépjárművek (1970): személygépkocsi: 3500; egyéb gépjármű: 11 000. Főbb kikötők: Durres, Vlore. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 13; rádió: 6. Telefon (1990): 6000. Napilap (1989): 48/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 72; nők: 79 év. Születés (1991): 25,0‰. Halálozás (1991): 6,0‰. Népességnövekedés (1989): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1991): 50,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 176. Egy orvosra jutó lakosok: 574.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 75%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
A fél évezredes török uralom alól csak 1912-ben függetlenné váló állam, amely a 2 világháború között olasz befolyás, majd megszállás alá kerül, 1946-ban népköztársaság lesz. Az Albán Munkapárt élén ekkortól 1985-ig, haláláig Enver Hodzsa áll. A nyugati országokkal a kapcsolatok már a II. világháború után megszakadnak, a Szovjetunióval 1961-ben, Kínával 1977-ben bomlik fel a szövetség. 1981-ben Mehmed Shehu kormányfő, akit Hodzsa örökösének tartanak, öngyilkosságot követ el. Hodzsa Özvegye 1986-ban a Demokratikus Front elnöke lesz. Az állam és a párt új vezetője, Ramiz Alia tárgyalásokat kezd a nyugati országokkal a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, először Görögországgal. 1990-ben az ENSZ főtitkára az országba látogat, Albánia jelentkezik a helsinki folyamat tagországai közé. Diplomáciai viszony létesül a nagyhatalmakkal, megindul a demokratizálódás. Az 1991-es választásokon a kommunisták győznek. Ápr.-tól az ország köztársaság. Több kormányválság után az előrehozott 1992-es választásokon az ellenzék győz. Az ország az Iszlám Konferencia tagja lesz. 1996-ban Sali Berisa elnök bejelenti pártja győzelmét az új választásokon, az ellenzék és a külföldi megfigyelők visszaélésekről beszélnek. 1997-re új választásokat ígérnek. Egy összeomlott piramisjáték miatt zavargások törnek ki az országban.
1955 óta az ENSZ tagállama.
1995-től az Európai biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács (ET) tagja.
1996-tól a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi