BURUNDI
BURUNDI
Burundi Köztársaság
République de Burundi (franciául)
Republika y’Uburundi (kirundi nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 27 834 km2. Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: Kelet-Afrika középső részén. Szomszédai: Ruanda (É), Zaire (Ny), Tanzánia (K). Felszín: K-en magasföld, dombvidék; Ny-on hegyvidék, amely meredeken csatlakozik a Tanganyika-tó árkához. Legmagasabb pont: Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza, Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.
Népesség: Lakosság (1994): 6 134 000.Életkor szerint: 0-14: 45,1%; 15-59: 50,1%; 60-: 4,8%. Népsűrűség: 196/km2. Etnikai csoportok: bantu (hutu) 80%; tuszi 14%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kirundi (hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 78%, törzsi vallású 13,5 %, protestáns 4%, mohamedán 1%. Városi lakosság: 6%. Főváros: Bujumbura (1990): 236 000. Város (1986): Gitega 95 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Pierre Buyoya (1987. szept. óta). Kormányfő: Pascal-Firmin Ndimira (1996. ápr. óta). Nemzeti ünnep: júl 1.
Gazdaság: Pénznem: franc (burundi frank) (248 = 1 USD). GDP (1993): 1,1 Mrd USD. GDP/fő (1993): 180 USD. Gazdasági növekedés (1992): 4%. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 43,5. Védelmi kiadások a költségvetés %-ában (1990): 19. Fogyasztói árváltozások (1991): 8,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 93%. Export (1991): 203 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, tea, gyapot, bőr, érc. Főbb exportpartnerek: Németo. 31%, Belgium 20 %. Import (1990): 235 M USD. Főbb importcikkek: textília, gép, jármű, élelmiszer, kőolaj, iparcikk. Főbb importpartnerek: Németo., Belgium, Franciao.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5144 km; ebből burkolt: 310 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 10 000; egyéb gépjármű: 9000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 45; telefon: 551. Napilap (1987): 1/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 50; nők: 54 év. Születés (1991): 48‰. Halálozás (1991): 15‰. Népességnövekedés (1991): 3,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 114,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 724. Egy orvosra jutó lakosok: 18 365.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 40%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A németek, belgák kormányozta, később népszövetségi mandátum, majd ENSZ gyámsági terület 1962. júl. 1-jén válik függetlenné. A 60-as években kezdődő hatalmi harcok 1972-ben kiéleződnek, a kormánycsapatok és a lázadók ütközeteiben 120 ezren halnak meg. A győztest a hadsereg 1976-ban megbuktatja. Jean-Baptiste Bagazát 1987-ben szintén a hadsereg távolítja el hivatalából. Pierre Buyoya őrnagy katonái 1988-ban legalább 5000 parasztot ölnek meg a zavargások utáni megtorlás során. 1991-ben újabb zavargások következnek. 1992. márc.-ban az elnök puccskísérletet hiusít meg. Népszavazás erősíti meg az elnököt hivatalában és fogad el új alkotmányt, amely lassú demokratizálódást ír elő. A lakosság többségét kitevő, korábban lázadó hutuk állíthatják ki a kormányfőt. 1996 júliusában a főleg tuszi törzsbeliek alkotta hadsereg átveszi a hatalmat. Ntibantungaya elnök az amerikai követségen talál menedéket.
1962 óta az ENSZ tagállama.
