CSEHORSZÁG
CSEHORSZÁG
Cseh Köztársaság
Ceská Republika (cseh nyelven)
Földrajz: Terület: 78 864 km2. Valamivel kisebb Magyarországnál. Fekvés: Közép-Európában. Szomszédai: Lengyelország (É), Szlovákia (K), Ausztria (D), Németország (Ny). Felszín: Ny-on peremhegységekkel körülzárt, a cseh-morva dombsággal elválasztott medence. Legjelentősebb folyók: Morava (Morva), Vltava (Moldva).
Népesség: Lakosság (1995): 10 330 000. Népsűrűség: 131/km2. Etnikai csoportok: cseh 81%; morva 13%; szlovák 3%. Nyelvek: cseh (hiv.), Vallások: r. kat. 40%, protestáns 4%. Főváros: Praha (Prága) (1994): 1 213 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Václav Havel (1993. febr. óta) Internet hálózati cím: htpp: //www.psp.cz/hrad/.cz. Kormányfő: Václav Klaus (1993. jan. óta).
Gazdaság: Pénznem: koruna (cseh korona) (27,88 = 1 USD). GDP (1993): 28,1 Mrd USD. GDP/fő (1993): 2730 USD. Gazdasági növekedés (1994): 3%. Infláció: 10,1%. Munkanélküliség (1994): 3,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6,6%; ipar, építőipar 42%, kereskedelem , szolgáltatás, egyéb 51,4 %. Export (1995): 574 Mrd cseh korona. Főbb exportcikkek: személygépkocsi, szén, cipő, üveg, sör. Import (1995): 668 Mrd cseh korona.
Közlekedés: Vasúti hálózat (199): 9441 km; ebből villamosított: 28,7%. Közúti hálózat (1993): 55 912 km; ebből autópálya: 390 km. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,1; rádió: 1,58; telefon: 52. Napilap (1992): 583/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1995): férfiak: 69,5; nők: 76,6 év. Születés (1995): 9,3‰.Halálozás (1995): 11,4 ‰. Népességnövekedés (1995): 2,1 %. Csecsemőhalandóság (1995): 7,4‰.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakötelezettség: 6-16 éves korig.
Az 1969. jan. óta föderatív szocialista köztársaság 1990 után köztársaság, 1993. jan. 1-jén kettéválik, Csehországra és Szlovákiára. Gustav Husák 1969-től Csehszlovákia Kommunista Pártja első titkára, később főtitkára, 1975-től államelnök. 1987-ben Milos Jakes az új főtitkár. 1989 folyamán a rendőrség többször tettlegesen is fellép az ellenzékkel szemben. Václav Havel írót többször bebörtönzik, majd szabadon engedik. A sorozatos tüntetések láttán lemond a pártvezetés. Az új főtitkár Karel Urbanek. Rendkívüli pártkongresszus próbálja követni az eseményeket. Megszűnik a főtitkári poszt, akárcsak a politikai bizottság. Marián Calfa áll a kormány élére, Havell 1990-től elnök. A parlament elnöke Alekszander Dubcek, az 1968-as „prágai tavasz” vezetője. A választásokon az átmenetet vezető Polgári Fórum győz, a „bársonyos forradalom” vezetőit megerősítik tisztségeikben. Szigorú gazdasági intézkedések követik egymást, megkezdődik a kuponos privatizáció. Eszerint a lakosság is vásárolhat a volt állami cégekből tulajdonrészt. 1991-ben a Polgári Fórum politikai párttá nyilvánítja magát, majd két ágra szakad. Havel mellett Václav Klaus vezetése erősödik, aki a szigorú gazdasági átalakítást sürgeti. Az utolsó szovjet katona is elhagyja az országot. 1992-ben kiéleződik a csehek és a szlovákok vitája az új állami berendezkedésről. A jún.-i parlamenti választásokon Václav Klaus konzervatív Demokrata Polgári Pártja győz. A szlovákok vezetőjével, Vladimir Meciarral több hónapos tárgyalás után a szétválásban egyezik meg. A szlovákok függetlenségi nyilatkozata után Havel elnök benyújtja lemondását. 1993. jan. 1-jétől végbemegy a szétválás, vámellenőrzést vezetnek be a közös határon, kettéválik a korona. Havelt febr.-ban elnökké választják. A szétválás felgyorsul: a 2 korona árfolyama távolodik egymástól, a cseh kormány márc.-ban felfüggeszti a szlovák állampolgárok vállalati részvényeinek kiutalását, amelyeket cseh vállalatokban korábban szereztek. 1996 júliusában Václav Klaus kormányfő pártja elvesztette parlamenti többségét, és koalícióra kényszerült. A konfliktuskerülő cseh gazdaságpolitika kezdetben sikereket ért el. Az elhalasztott kemény szigorító intézkedések bevezetése 1997-re halaszthatatlanná vált. Az ország neve 1990 óta Cseh Köztársaság, a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság illetve a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság tagjaként. Ezek megszűnésével 1993 óta önálló állam Cseh Kötársaság néven.
1993 óta az ENSZ és a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama, az Európa Tanács (ET) tagja. 1994 óta a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult partnere. 1995-től az Európai Unió társult tagja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztéi Szervezet (OECD) tagja.
