JORDÁNIA
JORDÁNIA
Jordán Hasemita Királyság
Al Mamlakah Al Urdunniya Al Hashimiya (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 97 740 km2. Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Az Arab-félsziget ÉNy-i részén. Szomszédai: Izrael (NY), Szaúd-Arábia (D), Irak (K), Szíria (É). Felszín: Nagy része félsivatagos, sivatagos. É-on és Ny-on hegységek, melyek a Jordán folyó és a Holt-tenger árka által kettéosztott fennsíkot zárják közre. Legmagasabb pont: Ras al-Khashm (1854 m). Legjelentősebb folyó: Jordán. Legnagyobb tó: Holt-tenger.
Népesség: Lakosság (1994): 5 198 000. Életkor szerint: 0–14: 48,1 %. 15–59: 47,9%. 60–: 4,0%. Népsűrűség: 40/km2. Etnikai csoportok: arab (és beduin) 99%, cserkesz 0,5%, örmény 0,2%, kurd 0,1%. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 93%, siíta 3%), keresztény. Városi lakosság: 61%. Főváros: Amman (*1991): 965 000. Városok (*1986): Zarqua 285 700, Irbid 150 000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Husszein király (1953 óta). Kormányfő: Abdesszalam Madzsal (1997. nov. óta). Nemzeti ünnep: máj. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (jordániai dinár)
(0,7 = 1 USD). GDP (1993): 4,9 Mrd USD. GDP/fő (1993): 1190 USD. Gazdasági növekedés (1993): 5,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 8. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 15. Adósság/fő (1991): 2136 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 13. Fogyasztói árváltozások (1991): 8,2%. Munkanélküliség (1992): 25%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 20%, ipar és kereskedelem 20%. Export (1991): 1,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: foszfát, vegyipari termék, élő állat, élelmiszer, iparcikk. Főbb exportpartnerek: India 18%, Irak 9%, Kína 5%. Import (1991): 2,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, élő állat, iparcikk, jármű, gép, berendezés, nyersolaj, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 10%, Irak 10%, Németo. 8%, Nagy-Britannia 4,5%.
(0,7 = 1 USD). GDP (1993): 4,9 Mrd USD. GDP/fő (1993): 1190 USD. Gazdasági növekedés (1993): 5,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 8. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 15. Adósság/fő (1991): 2136 USD. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 13. Fogyasztói árváltozások (1991): 8,2%. Munkanélküliség (1992): 25%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 20%, ipar és kereskedelem 20%. Export (1991): 1,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: foszfát, vegyipari termék, élő állat, élelmiszer, iparcikk. Főbb exportpartnerek: India 18%, Irak 9%, Kína 5%. Import (1991): 2,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, élő állat, iparcikk, jármű, gép, berendezés, nyersolaj, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 10%, Irak 10%, Németo. 8%, Nagy-Britannia 4,5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 618 km. Közúti hálózat (1989): 5865 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 148 380, egyéb gépjármű: 55 946. Főbb kikötők: Aqaba. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 12, rádió: 4,5, telefon: 10. Napilap (1990): 73 /1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 70 nők: 73 év. Születés (1991): 46,7‰. Halálozás (1991): 5,0‰. Népességnövekedés (1991): 4,1%. Csecsemőhalandóság (1991): 38,0 ‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 502. Egy orvosra jutó lakosok: 632.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 71%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
A britek 1946. márc. 22-én ismerik el Jordánia függetlenségét. Az országot 1952 óta II. Husszein király vezeti, akit 1953-ban koronáznak meg. Az alkotmányos és örökletes hasemita monarchia az 1967-es arab–izraeli háborúban elveszíti ellenőrzését a Jordán folyó Ny-i partja felett. 1970 „fekete szeptemberében” a jordán hadsereg a palesztin táborokat szünteti meg. 1984-ben tartják az első választásokat, amelyeken iszlám fundamentalisták jelennek meg. A király rövid időre engedélyezi a palesztin ellenállás székhelyének újrafelállítását Ammanban, eközben jó kapcsolatokra törekszik Reagan elnökkel is. Közvetít az izraeliek és a libanoni palesztinok között. 1989-ben lemond a Jordán folyó Ny-i partjáról. 1990-ben ingadiplomáciát folytat Irak és az Egyesült Államok között, de a háború alatt a szövetségesek jordániai kamionokat is bombáznak, amelyek árut szállítanak Irakba. Másfél évre elhidegül a jordániai–amerikai viszony. A közel-keleti békekonferenciákon közös jordániai-palesztin küldöttség vesz részt. 1996-ban az USA NATO-n kívüli fontos szövetségesének nyilvánítja az országot.
1955 óta az ENSZ tagállama.
