Foglalkozás-egészségügy

Full text search

Foglalkozás-egészségügy
A korábbi üzemegészségügyi hálózat 1994-re megszűnt, amelyben jelentős szerepe volt a privatizációnak és a gazdasági szerkezet-változásnak. Az üzemegészségügyi szolgálat lényegében a közép- és nagyüzemek dolgozóinak ellátását végezte, ezek azonban kis létszámú privatizált gazdálkodó szervezetekké alakultak. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 1990-ben 27 662 volt, 1994-ben 99 044.
A privatizációval összefüggésben megoldatlanná vált az üzemegészségügy finanszírozásának kérdése, mivel az állam a magánszféra ilyen költségeit nem kívánta vállalni. 1994. január 1-jén hatályba lépett a Munkavédelmi Törvény (1993. XCIII. tv.), amely az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését egyértelműen a munkáltató feladatává tette.
Ez idő alatt az üzemi ápolók száma 2300-ról 1700-ra csökkent, az ellátott dolgozói létszám 1,9 millióról 1,1 millióra mérséklődött (megjegyzendő, hogy az üzemegészségügy általában a dolgozók 45–55%-át látta el). Meghatározó volt a gyógyító tevékenység. A foglalkozás-egészségügy kialakításának kezdete 1995-re tehető. Megjelent a Munkavédelmi Törvényhez kapcsolódó két alaprendelet, a kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról és a népjóléti miniszteri rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról. A kormány rendelete a foglalkozás-egészségügy biztosításával kapcsolatos munkáltatói feladatokat határozta meg és a finanszírozási kérdéseket (díjtételek) szabályozta. A népjóléti miniszteri rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezeti formáit írta le (alapszolgálat, foglalkozás-egészségügyi központ, szakellátó hely). Kiemelendő, hogy a szervezeti formák között megjelenő foglalkozás-egészségügyi központ a szakma – WHO és ILO által egyaránt ajánlott – multidiszciplináris jellegének megvalósítását teszi lehetővé. Ebben a rendeletben folyamatosan jelentek meg a szolgálat feladatai is (ezeket a feladatokat gyakorlatilag a Munkavédelmi Törvény is tartalmazta, olyan formában, hogy a munkáltató mely feladatai ellátásához köteles igénybe venni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot).
Ezek a feladatok elsősorban a betegség megelőzését szolgálják, a közvetlen gyógyító tevékenység helyébe a prevenciót szolgáló feladatok léptek. (Munkahelyi egészségkárosító hatások vizsgálata, közreműködés a veszélyforrások feltárásában stb.).
Az 1995-ben 1507 főre csökkent orvos-szám 1996-ban 2588-ra emelkedett, a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal ellátott munkavállalók száma 1996-ban 75%. A munkahelyeken végzett foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok és az üzemi szemlék száma 1994-ben 6882, 1995-ben 63 710, 1996-ban 131 564 volt. A munkavállalók orvosi ellátását jelentő mutatóval az európai államok között az első öt között szerepel Magyarország.
1996-ban a Munkavédelmi Törvényhez kapcsolódóan, az Európai Unió jogrendjével harmonizáló és a foglalkozás-egészségügyi ellátást javító jogszabályok jelentek meg. Ezek az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről, az egyes egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról, a foglalkozás betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Előkészületben lévő jogszabályok: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeiről, a foglalkozási eredetű rákkeltők által előidézett egészségkárosodások megelőzéséről, a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről, a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi követelményekről, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről, a hát- és deréktáji sérülések kockázatával járó tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről, a munkaköri, a szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.
Kormányrendelet tette lehetővé 1997-ben az országban ötven szakellátó hely létesítését, melynek működéséhez a költségvetés is támogatást nyújtott.
A foglalkozás-egészségügy – ezen belül elsősorban a foglalkozás-egészségügyi szakellátás számára – új feladatként jelentkezik a foglalkoztathatóság véleményezése a rokkantnyugdíjrendszer átalakulásával kapcsolatban. 1997-ben megtörtént a szakmai szempontok megfogalmazása és három megyében olyan modellkísérlet előkészítése, amelyben a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok, a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek az Országos Orvosszakértői Intézet megyei bizottságaival és a megyei egészségbiztosítási pénztárakkal együttműködnek a korszerű foglalkozási rehabilitáció megvalósítása érdekében. Jelentős eredmény, hogy lehetővé vált a foglalkozás-egészségügyben is a rezidensképzés, amely 1998. március 15-én indult két fővel.
A szakismeretek bővítését szolgálják azok a kiadványok, amelyek 1997-ben jelentek meg. Ezek: a foglalkozás-orvostani Gyakorlati jegyzet, Foglalkozás-egészségügyi Alapismeretek Ápolók számára, Foglalkozások Egészségi Tényezői, az Orvosi útmutató a szakmai és munkaköri alkalmasság véleményezéséhez és a pályaválasztási tanácsadáshoz.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi