fejfájás:
fejfájás:
az esetek többségében a szédüléshez hasonlóan csak tünet, amit számtalan megbetegedés, érzékszervi elváltozás (pl. látászavar) idézhet elő. A fejfájást szinte kivétel nélkül minden ember átéli élete során, de vannak arra különösen hajlamos egyének, akik a legkisebb izgalomra is fejfájással reagálnak. A kimutatható ok nélküli fejfájások többsége érbeidegzési zavaron alapul.
A fejfájás oka lehet egyebek köl(zött lázas fertőző betegség, koponyaűri folyamatok (agyvelő-, agyhártyagyulladás, daganat, vérzés, agyi értágulat, agyrázkódás), a szem olyan fénytörési hibája, ami szemüveggel nem korrigálható, rossz szemüveg viselése, a melléküregek gyulladásos folyamata, orrsövényferdülés, a nyaki gerinc meszesedése, hormonális változás (menstruáció, klimax). Intenzív szellemi munka, a szemek erőltetése, az életritmus jelentős megváltozása, székrekedés is kiválthat esetenként fejfájást. A fejfájások jellegzetes és nem ritka formája a migrén, ami rendszerint rohamszerűen jelentkezik, hányingerrel, hányással, átmeneti homályos látással jár. Többnyire féloldali, de a roham alatt a fájdalom a másik oldalra is átterjedhet.
Amennyiben a fejfájás oka kimutatható, úgy a kezelésnek az alapbetegség gyógyítására kell irányulnia, míg ha önállóan jelentkezik, akkor csak a fájdalom csillapítására szorítkozhatunk. A gyakorlatban leginkább az amidazofent és koffeint tartalmazó gyógyszerek terjedtek el, holott sok esetben görcsoldó tabletta (pl. Papaverin) bevétele jobban és gyorsabban oldja a panaszokat. Tartós vagy igen sűrűn jelentkező fejfájások esetében célszerű orvoshoz fordulni a panaszok okának tisztázása és a fájdalomcsillapító megfelelő kiválasztása céljából.
