Békés megye
Békés megye
területileg hazánk egyik legnagyobb megyéje: 5669 km2 , az ország DK-i sarkában – a Körös és a régi Maros hordalékán – fekszik, Népességét tekintve a Féja Géza által a két világháború között Viharsaroknak elnevezett vidék, ezen belül Békés megye sajnálatos fordulópontra ért 1997 végére: a lakosság száma 400 ezer alá csökkent.
A megye sajátosságához tartozik, hogy a törökdúlást kővetően a felprédált földeket új tulajdonosaik a magyarok mellett szlovák, román, német és szerb telepesekkel népesítették be, ez a magyarázata annak, hogy a megyében élő nemzetiségek aránya, ide értve a cigányságot is, jóval magasabb az országosnál, eléri az 5 százalékot. A népsűrűség igen változatos képet mutat: a megye északi és déli részén viszonylag alacsony, a megye közepén, ahol a három város – a megyeszékhely Békéscsaba, az egykori megyeközpont Gyula és a történelmi megyeszékhely Békés vonzáskörzetében sűrűbb a településhálózat is, az átlagosnál magasabb. Átlagban 71 fő/km2, ez a szám a városokban 112, a községekben 43.
A lakosság túlnyomó része 5000 lelkesnél nagyobb településeken él, a városi lakosság aránya meghaladja a 63 százalékot. Az utolsó évtizedekben jelentősen megfogyatkozott számú – de egykoron nagyon is jellemző – tanyákon ma alig 10 ezren élnek, ami a korábbi tanyasi lakosságnak legfeljebb az egyötöde.
A megye népességcsökkenése a természetes fogyás (ami 11,2 százalékkal haladta meg az 1996-os adatot) következménye, miután az el- és idevándorlás kiegyenlíti egymást, az élveszületések száma 1997-ben 3 700 volt, ezzel szemben a halálozások száma 5 900 (ami 1,9 százalékos mérséklődés az egy évvel korábbi tényhez viszonyítva). Ezzel a 2 200-as deficittel csökkent a megye népessége 398 ezerre. Az élveszületések száma 338-cal, a halálozásoké 115-tel csökkent 1996-hoz képest, a csecsemőhalandóság 15,1 ezrelékről 10,8 ezrelékre mérséklődött, 40 csecsemő halt meg 1997-ben. A művi vetélések száma: 2 699 (1996-os adat)
Halálokok (1996-os adatok szerint):
a 6 015 halálesetből (az elhunytakból 3 200 volt a férfi) a daganatok 23 százalékban, s többségükben a férfiak esetében (ezen belül rosszindulatú légúti daganatok 40 százalékban), a keringési rendszer betegségei, s inkább a nők esetében, 55 százalékban (ezen belül 40 százalékban szívbetegségek, 30 százalékban agyérbetegségek), anyagcserezavarok 12 százalékban (ezen belül cukorbetegség 90 százalékban), közlekedési baleset 1 százalékban (59 eset), szándékos önártalom 3,6 százalékban (223 eset) szerepeltek okként.
A lakosság 21 százaléka 60 éven felüli, 24,3 százaléka 20 éven aluli.
A megye ivóvíz ellátása jónak mondható, 3 038 kilométer a vízvezeték hálózati hosszúsága, a lakások 87 százalékát kapcsolták már be a vezetékes vízellátásba, mindössze két településre kell külön szállítani a jó minőségű ivóvizet. A csatornázás és szennyvíztisztítás viszont igen alacsony szintű, szennyvízcsatorna-rendszer csupán 21 településen épült ki 517 kilométer hosszan a lakások 21 és fél százalékának bekapcsolásával. A villamosenergia-hálózat teljesen kiépített, az egy háztartásra jutó áramfogyasztás 1980 kWh, a közvilágítási helyek száma 51 és fél ezer, 99 százalékban fénycsöves, higanygőzős lámpákkal. A 3820 km hosszú gázvezeték-hálózat 1997-tel minden Békés megyei települést bekapcsol immár a gázellátásba. A távfűtéses melegvízellátás a megyére nem jellemző.
A megye 75 településéből 48-at vontak be eddig a szervezett hulladékgyűjtés rendszerébe, 92 ezer lakás bekapcsolásával, ami a megye teljes lakásállományának 56, a városokénak 73 százalékát jelenti. Békésben 1981-85 között 15 255, 1986-90 között 11 és fél ezer lakás épült. 1997-ben 699 új – túlnyomó részt komfortos és összkomfortos (ilyen a megye lakásállományának 68 százaléka) – lakást adtak át, 128-cal kevesebbet az egy évvel korábbinál, helyi önkormányzat ebből 23-at, a gazdasági szervezetek 30-at finanszíroztak, központi költségvetési szerv egyet se. A megye lakásállománya, tekintettel az év közben megszűnt 316 lakásra, 383-mal gyarapodott s ezzel lett 166 és félezer. Az épített lakások 18 százalékát a megyeszékhelyen, 55 százalékát a többi városban, 27 százalékát pedig a községekben adták át. Az épített lakások 13 százaléka 60 m2 alatti, 57 százaléka 60 és 100 m2 közötti, 30 százaléka 100 m2 feletti. E lakások átlagos alapterülete a megyében 94 m2, a megyeszékhelyen 99 m2, a többi városban 91 m2, a községekben 97 m2. Legjobban a kétszobás lakások aránya nőtt (jelenleg ezek teszik ki a 48 százalékot), míg az egy, három és négy szobásoké csökkent. A megye lakásainak 44 százaléka még mindig vályog falazatú, ugyanakkor a panellakások aránya csak 6,8 százalékot tesz ki. A lakásállomány egyharmada 1945 előtt épült, 36 százaléka a 60-as 70-es években, az 1990 óta elkészültek aránya viszont mindössze 3 és fél százalék.
A lakások egyötödében nincs vízvezeték, háromnegyede nem csatlakozik közcsatorna-hálózathoz, 30 százalékából hiányzik a vízöblítéses WC, 23 százalékának nincs meleg vize, 20 százalékának fürdőszobája, mosdóhelyisége.
Békés megye kiváló geotermikus viszonyai és a termálvizek kedvező sókoncentrátuma máig kihasználatlanul széles alapokat teremt a gyógy- és strandfürdők létesítésére. Gyula, mint téli-nyári üdülő- és fürdőváros a gyönyörű természeti környezetben kiépült gyógy- és termálfürdőjének köszönheti jól megalapozott nemzetközi hírnevét. De Gyula mellett Nagyszénás, Gyopárosfürdő egész éven át, Gyoma nyaranta ugyancsak ott sorakoznak a külföldiek által is keresett és kedvelt termálfürdőikkel.
Összefoglalóan az mondható, hogy a megyében adott a gyógyulás, a rekreáció, a vadászat, a vízisport, a vízi-és lovastúrázás minden lehetősége.
A megye hét működő kórházából a kórházi ágyak 84 százalékával rendelkező három nagy kórházában – a gyulai Pándy Kálmán megyei kórházban (a megye kórházi ágyainak fele itt található), a békéscsabai Réthy Pál kórházban és az orosháziban – belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, szülészet-nőgyógyászati, szemészeti, urológiai és intenzív osztály egyaránt megtalálható. Ortopédiai osztály csak Békéscsabán, ideggyógyászati Gyulán és Orosházán, fog-és szájsebészeti, valamint rehabilitációs osztály Gyulán és Békéscsabán, bőr-és nemibeteg, onkológiai, reumatológiai, fertőző és elmegyógyászati osztály csak Gyulán található.
A megye összes kórházában, 371 orvos 992 ápoló valamivel több, mint 3 ezer kórházi ágyon 83 ezer beteget gyógyított egy év alatt, 3,3 százalékos beteghalálozási arány mellett. Az ágykihasználás meghaladta a 73 százalékot, az onkológián, tüdőgyógyászaton és reumatológián a 88-89 százalékot, a fog-és szájsebészeten, a bőr-és nemibeteg osztályon pedig csupán a 45-48 százalékot.
A gondozóintézeti hálózatban a tüdő-, az addiktológiai, a bőr-és nemibeteg gondozók forgalma folyamatosan csökken, az onkológiaiaké enyhén, a pszichiátriaiaké dinamikusan növekszik. A tüdőszűréseken megjelenők száma drasztikusan csökkent, pedig 1996 végén 207 új aktív tbc-s beteget tartottak nyilván, másfélszeresét az 1980 évinek. Folyamatosan emelkedik a hörgőrákban szenvedők száma. Az addiktológiai gondozókban ez időben 1382 alkoholistát és drogost kezeltek, a pszichiátriai gondozókban pedig 2700-at.
Az 1997 elejétől működő 190 háziorvos 30 százaléka a települési önkormányzatok szolgálatában állott, 66 százalékuk egészségügyi vállalkozóként végezte a gyógyító munkát, öten magánorvosként, öten MÁV alkalmazásban illetve egyéb üzemorvosként. A 190 orvosból 180 a területi ellátási kötelezettségű. A háziorvosokhoz bejelentkezettek száma meghaladta a 350 ezret, így az egy praxisra jutó lakosok száma 1833. A betegforgalom megközelítette a kétmilliót, az ellátás 88 százaléka a rendelőkben oldódott meg. Egy háziorvos átlagosan naponta 41 beteget gyógykezelt. A központi háziorvosi ügyeletet 58 településen 23 orvos látta el, 26 ezer esetben mentek házhoz hívásra, míg az ambulanciákon 76 és félezer beteg jelent meg. Az 56 házi gyermekorvosból 8 a közszolgálati, 47 az egészségügyi vállalkozó és 1 a magánorvos, napi gyógykezelési forgalmuk átlagosan 32 beteg, összességében 441 és félezer vizsgálatot végeztek el.
