Hongkong
Hongkong
Hsziankang
Fekvés: Sziget a Dél-kínai-tengerben, Kína partvidéke közvetlen közelében, a Kowloon-félszigettel, Stonecutters-szigettel, a szárazföld szomszédos partvidéki területeivel (New Terrotiroes) és 230 kisebb szigettel együtt. Terület: 1092 km2. Népesség (1995): 6 189 800. Kínai 98%, filippínó, indiai, amerikai, brit, maláj, ausztráliai, kanadai, portugál, japán. Székhely: Viktoria. Városi lakosság: 94%. Gazdaság: GDP (1991): 81,2 Mrd USD. GDP/fő (1991): 13 400 USD. Gazdasági növekedés (1991): 4,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991). 2,3. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 1,7. Adósság/fő (1991): 1852 USD. Fogyasztói árváltozások (1991). 12%. Munkanélküliség (1991): 1,9%. Export (1991): 98,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: textília, ruhanemű, óra, elektronikai, fémipari termék, érc, elektromos készülék. Főbb exportpartnerek: Kína 30%, Egyesült Államok 23%, Japán 5%, Németo. 5%. Import (1991): 100,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersanyag, félkész termék, gép, élelmiszer, közszükségleti cikk, energia. Főbb importpartnerek: Kína 37%, Japán 17%, Tajvan 9%, Egyesült Államok 7%. Közlekedés: Vasúti hálózat 70,4 km (villamosított). Közúti hálózat (1991): 1484 km. Fő kikötő: Kwai Chung. Hírközlés: tv (1985): 2,9 M. Egészségügy: Kórházi ágyak (1990): 25 286. Orvosok (1990): 6260 (+1532 fogorvos). Oktatás: Írni-olvasni tud: 90%.
A terület a 19. sz-i kínai–brit háborúk következtében kerül Nagy-Britannia tulajdonába. Kowloon É-i részével együtt a területe a britek 1898-ban 99 évre bérbe veszik Kínától. Az 1941–45-ös japán megszállást leszámítva azóta brit kormányzó irányítja a szigeteket. 1982-ben kínai–brit tárgyalások kezdődnek Hongkong jövőjéről, 1984-ben írnak alá megegyezést. Eszerint Kína 1997. júl. 1-jén visszakapja szuverenitását Hongkong (beleértve Hongkong szigetét, Kowloont és az Új Területeket) felett, ahol különleges irányítású régiót szervez: vagyis az elkövetkező 50 év folyamán nem változtatja meg az ottani társadalmi és gazdasági viszonyokat és az életmódot. A hongkongiak sérelmezik, hogy a tárgyalásokon nem lehetnek jelen, majd tömegesen vándorolnak el a területről. A DK-ázsiai „tigris” gazdasága mégis tovább fejlődik, bár az 1987-es tőzsdekrach súlyosan megrázza Ázsia második legfontosabb pénzközpontját. 1988-tól szigorítják a Vietnamból érkező menekültek (boat people) letelepedését. Az 1989-es pekingi események miatt Hongkongban gyásznapot tartanak. Nagy-Britannia elutasítja a brit útlevelet a hongkongiaktól. Az 1991-es választásokon a demokratizálást sürgetők győznek a Peking-pártiakkal szemben. 1993 elején súlyos kínai bírálatok érik a terület kormányzóját, Chris Pattent, aki demokratikus intézményeket akar bevezetni. A koronagyarmat utolsó választásán – alacsony részvétel mellett – a Kínával szemben kritikus magatartást tanúsító Demokrata Párt győz. 1996 elején felállítják az előkészítő bizottságot, 1997 nyarán pedig az előzetes terveknek megfelelően bevonják a brit lobogót, és Hong Kong a Kinai Népköztársaság sajátos státusú (egy ország két politikai rendszer) része lesz.
